»      Sajti Honlapja   - Cserkész  « Alapok
Mi a cserkészet? Cserkész jellem és magatartás A társadalmi élet
Hagyományőrzés, hagyományápolás Élet a szabadban

KÉZMŰVES  EMLÉKEZTETŐ

 

SZALMA:

 

-története:+ az érdesebb rozsszalmából készült a házak zsúpfedele;

                  + ebből kötötték a különböző tárolóedényeket, kasokat is

                  +búzaszalmából kötötték az aratókoszorút, a szalmakalapokat

                  + feldolgozásának módjai:

                                                            -szálas fonás

                                                             -kötelekbe fogott szalmafonás; nagyjából azonos a gyékénykötéssel (kötél, kosár,                                                                                                                                                                 kaptár, véka,ágy, szék ülés)

 

-anyaggyűjtés:+aratás előtt

                         +tisztításkor az ízeknél elvágott szalmaszálakról lehúzzuk a hártyaleveleket

                         +szalmaszálak végén lévő kalászokat levágjuk, csak a legszebbeket hagyjuk meg

                         +leghasználhatóbb a szalmaszál felső, kalásszal érintkező része

                         +tárolás kötegelve

 

-feldolgozás: +szalmacsiga

                       +szalmafigurák

                       +fonás

 

GYÖNGY:

 

-története: az egyik legrégibb díszítő tevékenység, már az ősember is használta. Ünnepélyessé teszi a megjelenést (főleg vasár- és ünnepnapokon viselték), utal viselője vagyoni helyzetére, korára, társadalmi rangjára.Népi ékszerek csoportosítása:

                hol viselték: fülbevaló, gyűrű, karkötő, nyakék

                gyöngyök anyagai szerint: 1. természetes ( növ.:termések, szárak; állati:igazgyöngy, korall, lószőr, szaru, csiga ;ásványi: opál, türkiz, réz, arany, ezüst); pásztorok, gyerekek készítettek belőle láncokat

                                                                 2.mesterséges ( üveg, porcelán, fa, színes zománcok), vásárokban, búcsúkban árulták, házilag fűzték, végeiket 1-1 textilpántra dolgozták össze, majd kapoccsal, ill. hosszan lelógó színes, virágos pántlikával rögzítették..

gyöngysor színei: egyszínű piros: lányok

                                                fehér: menyasszony, Mária-lány

                                                fekete: idősebb, gyászoló asszony

                                                kék/zöld: idősebb, egyedülálló palóc nők hordták pl.

                                két- három- v. több színű: ritkán, főleg nemzetiségi területeken, lányok

gyöngygallér: különböző színű apró üveggyöngyök laza hálófonata; bő ujjú ingvállhoz viselték, szélességük ált. 3-10 cm volt, madzaggal kötötték össze

városokban: 1-2 soros , falun  több soros gyöngyöt viseltek.

 

-felhasználás:       +fűzés

                                 +szövés

 

TOJÁSFESTÉS

-története:

motívumok: ősi termékenységrítus jelképei

színei:    piros: Jézus értünk kiontott vérét, a szeretetet jelképezi

                sárga: a Napot szimbolizálja

                zöld: a természet tavaszi megújulását

 

-díszítés:                                + írott tojás

                                gica/ íróka: vékony rézlemezből kialakított kúposodó kis tölcsért ( kb. 2cm hosszú) egy behasított faágdarabkába erősítünk

                                íráshoz lehetőleg méhviaszt használjunk

                                a megírt tojást ne meleg vízbe fessük, mert torzul a minta

                                növényi festékek+pácoló anyag (timsó, ecet): sárga: vadalma/ cserfa kérge

                                                                                                                     sárgásbarna: vöröshagymafej száraz héja

                                                                                                                     zöld: bürök

                                                                                                                     fekete: gubacs

                                                                                                                     piros: berzseny

                                több színű festés: megírjuk a mintát, amit fehéren akarunk hagyni, először világossárga alapszínűre festjük a tojást; ha már száraz, vastagabb írókával befedjük azokat a részeket, amelyeket sárgán akarunk hagyni, így járunk el a többi színnél is; mindig a sötétebb árnyalat felé haladunk

                                fényezés: szalonnabőrkével/ zsíros ruhával

                                     + karcolt tojás: a megfestett tojások felületére a lapos öltés technikájához hasonlóan, egymással párhuzamos, vagy kicsit sugarasan haladó vonalak rendszerével karcolták a mintát (ált. növényi motívumok).

                                      + berzselt tojás: vmilyen szép levelet tapasztunk színével a tojásra, gézzel v. harisnyával  rászorítjuk, így tesszük a festőlébe

 

MÉZESKALÁCS

 

-története: a mézesbábosság nálunk kb. 300 esztendős, német eredetű mesterség. Régen a meggyúrt tésztát negatív vésetű, ált, körtefából faragott mintafákba/ ütőfákba nyomkodták (a mézeskalács-sütők művészete igazából fafaragó-művészet), s ha megszikkadt, lassú tűz mellett megsütötték. Leggyakoribb formák: kör, szív, báb, négyszög. Témájuk lehet egyházi (templom, Szentháromság, Szűz Mária) és világi (lovas vitézek, török basák, betyárok, dámák, nemes urak, táncoló párok, tömött virágok, kulacsok, pipák) is. A bábosok készítenek figurális tárgyakat (játékszereket) is: házakat, bölcsőket, templomokat, betlehemeket, olvasót.. Ezeket 3-4 lapból ragasztják össze.A "domborműveket" felváltotta a ráragasztott színes kép, a cukormáz, a tükör.

 

-recept: 1 kg finomliszthez hozzákeverünk 1/2 csomag szódabikarbónát, ízlés szerint fűszereket ( őrölt fahéj, őrölt szegfűszeg, reszelt citromhéj, ánizs, gyömbér ...). A liszt közepébe helyezünk egy 25 dkg-os margarint. 35-40 dkg mézet 25 dkg cukorral fölforralunk, majd a lisztbe helyezett margarinra öntjük. Ha a margarin kissé megolvadt, 2 tojás sárgáját adunk hozzá. Melegen összegyúrjuk, nyújtjuk, majd szaggatjuk. Sütés előtt tojással megkenjük. Közepes sütőben 8-10 perc alatt szép barnára sütjük.

 

-díszítés: máz: 1 tojásfehérjéhez hozzáadunk annyi porcukrot, hogy kemény legyen;

 

GYÉKÉNY

 

-története: elsődleges anyag a kákával, gabonaszárral, vesszővel együtt, mert  jóformán úgy kerülnek munkába, ahogyan teremnek. Feldolgozásuk már a gyűjtögető korral kezdődik. A legtöbb ősi vonást feldolgozási technikájuk és formájuk tekintetében is a belőlük készült holmik őrizték meg.

 

-feldolgozás:         + fonás: férfi munka, fonják, kötik a szakajtókat, a tojás-, kenyértartó kosarakat, búzás puttonyokat, kaptárokat, szatyrokat

                                                +szövés: női munka, sátortáblákat, szekérernyőket, ponyvafélét szövik. A szövésre szánt gyékényt sarlóval vágják, a vízparton szálanként kiteregetik és megszárítják.. Szövésre a gyékény selymét, a levél szálának finomabb szalagjait használják. E szalagokból kézzel inakat, spárgákat sodornak, ezeket gombolyagokba tekerik. A szövés egyszerű fekvő szövőszéken történik.

                                                 +figurák

 

GYERTYA

 

Mártás: asszonyi munka volt. Főként birka- és tehénfaggyút használtak föl erre a célra. A faggyút előbb üstben kiolvasztották, majd vászonkendőn átszűrték. A pálcikára fűzött lenfonalból / pamutból sodrott gyertyabelet addig mártogatták a faggyúba, míg a gyertya kellő vastagságúra nem hízott.

Öntés: bádog- v. üvegformákat használtak hozzá. A formába belehúzták a belet, azután teletöltötték faggyúval. Mikor a faggyú kihűlt,a kész gyertyát egyszerűen kihúzták a formából.