»      Sajti Honlapja   - Cserkész  « Bőrőzés
Mi a cserkészet? Cserkész jellem és magatartás A társadalmi élet
Hagyományőrzés, hagyományápolás Élet a szabadban
Nyakkendőgyűrű

Nyakkendőgyűrűnek 9,5*2 cm-es darabot vegyél erősebb bőrből. A lyukakat a hosszabb szélétől 0,5 cm-re 6-7 mm-re vegyed egymástól. A lyukakat 2 mm átmérőjű bőrlykasztóval lyukaszd ki! A szalag, amit fűzöl, vékony, velúr szalag legyen. Az ábrával ellentétben lehet két különböző színnel is fűzni a mintát, úgy még érdekesebb. A gyűrű összeillesztésénél az utolsó lyuk-párból az első lyuk-párba fűzzél vissza. A bőr két végét, és a toldásokat ragaszd le!
 
Ékszer és tarsolykészítés bőrből
                A bőrgyártás és a bőrfeldolgozás az emberiség legősibb foglalkozásainak egyike. Az ember az őskor óta számtalan tárgy készítésére használja a bőrt.
                Különböző állatok bőréből más-más célra alkalmas alapanyagot lehet gyártani a bőr kikészítése után.
                Szép és értékes alapanyag a melynek minden apró hulladéka hasznosítható.
A bőrfeldolgozás egyik alapművelete a bőrszíj készítése. A szíjakból készített fonatok és szironyozások a bőrtárgyak tartozékai és díszítményei. Ezeket a szíjgyártó mesterek készítik. A bőr hasznosításának módjai különböző mesterségek kialakulásához vezettek. Felhasználták ruhák, edények, tárolók, lábbelik hangszerek, sátrak, harcászati és közlekedési eszközök készítéséhez. Dolgoztak vele a pásztor-bőrművesek, vargák, tímárok, bocskorosok, csizmadiák, szűcsök, szíjgyártó és nyeregmesterek, valamint könyvkötők és bőrdíszművesek. Különböző állatok bőrét használták fel. Ilyenek voltak a szarvasmarha, a ló, a sertés, és a kecske is.

Tarsoly:
Már honfoglaló magyarjaink is használták a bőrtarsolyt. Lovuk nyergére vagy nadrágszíjukra erősítve ebben tartották értékeiket.
Ha tarsolyt készítünk először tervezzük meg. Ehhez segítségül szolgálhatnak papírból kivágott formák. Ezeket a bőrre helyezve, körberajzolva majd kivágva megkapjuk a tarsoly összevarrandó oldalait. A díszítéshez más színű bőrszíjjat használjunk.

Ékszerkészítés:
Nemcsak nők hanem férfiak is viseltek ékszereket. Ezeket általában bőrből készítették és gyönggyel, féldrágakövekkel, csontokkal, arany és ezüstlemezekkel díszítették. Hajfonatok, karkötők, nyakláncok és fülbevalók is készültek belőle, amiket hétköznapjaikon és nagyobb ünnepeiken is viseltek.


BŐR NYAKLÁNC
Hozzávalók: 50 cm hosszú bőrszíj, puha hulladékbőr-darabkák, bőrragasztó.
A bőrcsík egyik végén kb. 3 cm-nyit visszahajtunk; ebből a hurokból lesz a gomblyuk. A hulladékbőrből egyenlő szárú háromszögeket vágunk (méretei: alap 2-3 cm, magasság 6-8 cm). A gomblyukat rögzítsük az első felsodort szemmel (a szíjat a háromszög alapjára fektetjük, a háromszöget felsodorjuk, majd egy csepp ragasztóval rögzítjük). A szíjra sok kis háromszöget sodrunk. Gomb: egy szemet középen kilyukasztunk, és a bőrszíj végét áthúzzuk rajta. Ezt a véget újabb szemmel rögzítjük.
 

SZIRONYOZOTT KARKÖTŐ



Hozzávalók: egy 3 cm széles, karkötőnyi hosszú bőrlap, és két bőrszíj -puha bőrből
Hasítsd be a bőrlapot az 1. ábra szerint, és fűzd be az egyik szíjat (1-2-3). A másik szálat ezen a fűzésen keresztül bújtasd az ábrák szerint (4-5-6). A szíjak végét a visszáján kis ragasztóval rögzítheted.
Lezárása: A bőrlap mindkét végébe 2 hasítékot vágunk. Az egyikbe befűzzük a gomblyuk szíját, a másik végére pedig feltesszük a gombot (mint a nyakláncnál).

Felhasznált irodalom:
Játékiskola szerk.: Petrás Anna BMK,Bp. 1992.
Játékszertár Összeállította: Diószeginé Nanszák Tímea, Szabóné Nádudvari Klára Tóth Könyvkereskedés és Kiadó KFT Debrecen, 1995.
Nagy Mari- Vidák István: Játékok vízparti növényekből Móra Ferenc Könyvkiadó é.n.
Lukovszky Ilona: Bőrmívesség Kaptár sorozat Múzsák Közművelődési Kiadó Bp. 1995.
 

   
Jozefin-csomó

                Vékonyabb félbehajtott bőrszíjból vagy spárgából (kb. 100 centiméter) kössünk sorba négy Jozefin-csomót úgy, hogy az egyik oldalon mindig rövidebre vesszük a csomók közti távolságot. Így alakul ki az ábrán látható kör alakú minta. Az utolsó csomó után a két szálvéget ugyanakkora hurokba ragasszuk össze a hátulsó oldalon, mint amekkora az első csomó előtt van. Összeragasztás előtt az első hurkon bújtassuk át az egyik szálat, így összekapcsolhatjuk az első és befejező hurkot. Megkötéshez külön szálat kössünk rá.
 

Tálalátét

                 Forró tál vagy lábas alá minden háztartásban használnak valamilyen alátétet. Mi is készíthetünk ilyet vékonyabb kötélből, megfelelő az öt-hat milliméter vastag. Az alátét mintája ugyanaz, mint az ötszirmú nyakláncé, ugyanúgy kötjük.
                 Az alátét átmérője kb. 20 centiméter legyen, ehhez 4 méter 80 vagy 5 méter kötél szükséges. Ennyi kötélből háromszálasra tufjuk kötni, ami elég sűrű ahhoz, hogy jól szigeteljen. Ha kétszálasra csináljuk, 3 méter is elegendő. Befejezésnél, ahol a két szálvég találkozik, szorosan kössük össze őket a fonák oldalon. Körülbelül másfél-két centiméterre fektessük egymásra a szálvégeket, és jó vékony spárgával nagyon szorosan kötözzük egymáshoz. Ha jó szorosra csináljuk, nem is lesz vastagabb a kötélnél.