Nyakkendőgyűrű
Nyakkendőgyűrűnek 9,5*2 cm-es darabot vegyél erősebb
bőrből. A lyukakat a hosszabb szélétől 0,5 cm-re 6-7
mm-re vegyed egymástól. A lyukakat 2 mm átmérőjű
bőrlykasztóval lyukaszd ki! A szalag, amit fűzöl,
vékony, velúr szalag legyen. Az ábrával ellentétben
lehet két különböző színnel is fűzni a mintát, úgy
még érdekesebb. A gyűrű összeillesztésénél az utolsó
lyuk-párból az első lyuk-párba fűzzél vissza. A bőr
két végét, és a toldásokat ragaszd le!
Ékszer és tarsolykészítés
bőrből
A bőrgyártás és a bőrfeldolgozás az emberiség
legősibb foglalkozásainak egyike. Az ember az őskor
óta számtalan tárgy készítésére használja a bőrt.
Különböző állatok bőréből más-más célra alkalmas
alapanyagot lehet gyártani a bőr kikészítése után.
Szép és értékes alapanyag a melynek minden apró
hulladéka hasznosítható.
A bőrfeldolgozás egyik alapművelete a bőrszíj
készítése. A szíjakból készített fonatok és
szironyozások a bőrtárgyak tartozékai és
díszítményei. Ezeket a szíjgyártó mesterek készítik.
A bőr hasznosításának módjai különböző mesterségek
kialakulásához vezettek. Felhasználták ruhák,
edények, tárolók, lábbelik hangszerek, sátrak,
harcászati és közlekedési eszközök készítéséhez.
Dolgoztak vele a pásztor-bőrművesek, vargák,
tímárok, bocskorosok, csizmadiák, szűcsök,
szíjgyártó és nyeregmesterek, valamint könyvkötők és
bőrdíszművesek. Különböző állatok bőrét használták
fel. Ilyenek voltak a szarvasmarha, a ló, a sertés,
és a kecske is.
Tarsoly:
Már honfoglaló magyarjaink is használták a
bőrtarsolyt. Lovuk nyergére vagy nadrágszíjukra
erősítve ebben tartották értékeiket.
Ha tarsolyt készítünk először tervezzük meg. Ehhez
segítségül szolgálhatnak papírból kivágott formák.
Ezeket a bőrre helyezve, körberajzolva majd kivágva
megkapjuk a tarsoly összevarrandó oldalait. A
díszítéshez más színű bőrszíjjat használjunk.
Ékszerkészítés:
Nemcsak nők hanem férfiak is viseltek ékszereket.
Ezeket általában bőrből készítették és gyönggyel,
féldrágakövekkel, csontokkal, arany és
ezüstlemezekkel díszítették. Hajfonatok, karkötők,
nyakláncok és fülbevalók is készültek belőle, amiket
hétköznapjaikon és nagyobb ünnepeiken is viseltek.
BŐR NYAKLÁNC
Hozzávalók: 50 cm hosszú bőrszíj, puha
hulladékbőr-darabkák, bőrragasztó.
A bőrcsík egyik végén kb. 3 cm-nyit visszahajtunk;
ebből a hurokból lesz a gomblyuk. A hulladékbőrből
egyenlő szárú háromszögeket vágunk (méretei: alap
2-3 cm, magasság 6-8 cm). A gomblyukat rögzítsük az
első felsodort szemmel (a szíjat a háromszög
alapjára fektetjük, a háromszöget felsodorjuk, majd
egy csepp ragasztóval rögzítjük). A szíjra sok kis
háromszöget sodrunk. Gomb: egy szemet középen
kilyukasztunk, és a bőrszíj végét áthúzzuk rajta.
Ezt a véget újabb szemmel rögzítjük.
|
 |
SZIRONYOZOTT KARKÖTŐ
Hozzávalók: egy 3 cm széles, karkötőnyi
hosszú bőrlap, és két bőrszíj -puha bőrből
Hasítsd be a bőrlapot az 1. ábra szerint, és
fűzd be az egyik szíjat (1-2-3). A másik
szálat ezen a fűzésen keresztül bújtasd az
ábrák szerint (4-5-6). A szíjak végét a
visszáján kis ragasztóval rögzítheted.
Lezárása: A bőrlap mindkét végébe 2
hasítékot vágunk. Az egyikbe befűzzük a
gomblyuk szíját, a másik végére pedig
feltesszük a gombot (mint a nyakláncnál).
Felhasznált irodalom:
Játékiskola szerk.: Petrás Anna BMK,Bp.
1992.
Játékszertár Összeállította: Diószeginé
Nanszák Tímea, Szabóné Nádudvari Klára Tóth
Könyvkereskedés és Kiadó KFT Debrecen, 1995.
Nagy Mari- Vidák István: Játékok vízparti
növényekből Móra Ferenc Könyvkiadó é.n.
Lukovszky Ilona: Bőrmívesség Kaptár sorozat
Múzsák Közművelődési Kiadó Bp. 1995.
|

|
|
|
Jozefin-csomó
Vékonyabb félbehajtott bőrszíjból vagy spárgából
(kb. 100 centiméter) kössünk sorba négy
Jozefin-csomót úgy, hogy az egyik oldalon mindig
rövidebre vesszük a csomók közti távolságot. Így
alakul ki az ábrán látható kör alakú minta. Az
utolsó csomó után a két szálvéget ugyanakkora
hurokba ragasszuk össze a hátulsó oldalon, mint
amekkora az első csomó előtt van. Összeragasztás
előtt az első hurkon bújtassuk át az egyik
szálat, így összekapcsolhatjuk az első és
befejező hurkot. Megkötéshez külön szálat
kössünk rá.
|
 |
 |
|
|
|
|
Tálalátét
Forró tál vagy lábas alá minden háztartásban
használnak valamilyen alátétet. Mi is
készíthetünk ilyet vékonyabb kötélből, megfelelő
az öt-hat milliméter vastag. Az alátét mintája
ugyanaz, mint az ötszirmú nyakláncé, ugyanúgy
kötjük.
Az alátét átmérője kb. 20 centiméter legyen,
ehhez 4 méter 80 vagy 5 méter kötél szükséges.
Ennyi kötélből háromszálasra tufjuk kötni, ami
elég sűrű ahhoz, hogy jól szigeteljen. Ha
kétszálasra csináljuk, 3 méter is elegendő.
Befejezésnél, ahol a két szálvég találkozik,
szorosan kössük össze őket a fonák oldalon.
Körülbelül másfél-két centiméterre fektessük
egymásra a szálvégeket, és jó vékony spárgával
nagyon szorosan kötözzük egymáshoz. Ha jó
szorosra csináljuk, nem is lesz vastagabb a
kötélnél.
|
 |
|
|