Csapatunk		Gyüjtemény
Képek		Életformánk

Mi is valójában a cserkészet?                                               

Ime néhány gondolat:

A cserkészet célja

„Törekedjetek arra, hogy kicsit jobbnak hagyjátok magatok után
ezt a világot, mint ahogyan ti kaptátok!” (Robert Baden-Powell)

 A cserkészet célja a fiatalok lelki, fizikai, szellemi és érzelmi adottságainak, valamint szociális érzékének kifejlesztése istenhitre alapozott neveléssel. Arra akarja nevelni a fiatalokat, hogy müvészei legyenek életük tökéletesítésének, kibontakoztathassák képességeiket és jellemes egyéniségként hasznos tagjai legyenek a helyi közösségnek, a nemzetnek és az emberiségnek és ezáltal járuljanak hozzá a világ jobbá tételéhez. A magyar cserkészet fontos célja a magyar nép kultúrájának és történelmi hagyományainak ápolása.

A cserkészet alapelvei

A cserkészet az alábbi alapelveken nyugszik:

Kötelesség Isten iránt, hűség a valláshoz és az ebből eredő kötelezettségek vállalása.

Kötelesség mások iránt, hűség a hazához, összhangban a helyi- és nemzetközi békességgel,  megértéssel és együttműködéssel. Részvétel a társadalom fejlődésében, elismerve és tiszteletben tartva embertársaink emberi méltóságát és a természet sérthetetlenségét.

Kötelesség önmagunk iránt, önmagunk állandó és folyamatos fejlesztése és képzése.

A cserkészmódszer

A cserkészmódszer folyamatos, lelkiismeretre hallgató önnevelési rendszer, amely az alábbi elemekből tevődik össze:

A cserkésztörvények és fogadalmak. A cserkészmódszer „szíve” az alapelveket életszabályként megfogalmazó cserkésztörvények és az azok megtartására önként tett fogadalmak.

Cselekedve tanulás. A cserkészet arra törekszik, hogy az ismeretszerzés alapja a személyes megfigyelés, cselekvés és tapasztalat legyen.

Kiscsoportos ((Örsi) rendszer. A cserkészek a cserkészmozgalomban korosztályi igényeiknek megfelelően szerveződött öntevékeny kisközösségekben (őrsökben, rajokban, stb.) vesznek részt.

Folyamatos, ösztönző és változatos programok. A cserkészek a céloknak és a résztvevők érdeklődésének megfelelő folyamatos, ösztönző és változatos programokon és tevékenységekben vesznek részt, amelyek ismeretszerzést, játékokat, énekeket és hasznos gyakorlatokat, valamint közösségi szolgálatokat foglalnak magukba. Ezen tevékenységek keretét próbarendszerek határozzák meg.

Szimbolikus keret. A cserkészetben a jelképek és a keretmesés környezet használata olyan eszközök, amelyek a cserkészet által vállalt elvek és célok megértését segítik.

Természeti környezet. A természet minden téren előnyösen járul hozzá a fiatalok fejlődéséhez. Ezért a cserkészek a programokat lehetőleg a szabadban, természeti környezetben végzik.

Önnevelés. Minden cserkész tudatosan és aktívan vegyen részt saját fejlődésében személyes fejlődési célok és az ehhez vezető módszerek meghatározásával, illetve a feladatok végrehajtásával és értékelésével.

Felnőtt vezetők részvétele. A cserkészetben a felnőttek részvétele a felnőtt vezetők és a fiatalok önként vállalt kapcsolatán, barátságán alapszik. A vezető feladata az önnevelési folyamat segítése a cserkészet módszereivel, a céloknak és alapelveknek megfelelően.

Mit lehet a cserkészetben?

Önként csatlakozni
Barátokat szerezni
Életformát tanulni és követni
Harcolni hibáid ellen
Másoknak örömet szerezni
Sokat játszani és vidámkodni
Túrázni szárazon és vízen, erdőkben és hegyek között
Táborozni télen-nyáron, igazi nomád életet élni
Megismerni a természetet
Népdalokat, néptáncokat, hagyományokat tanulni
Elsősegélyt nyújtani, életet menteni
Önfegyelmet, kitartást fejleszteni
Egészséges életet élni
Sportolni, versenyezni
Színészkedni, szerepelni, énekelni, zenélni,  bábozni
Fényképezni, újságot szerkeszteni, nyelvet tanulni
Kézmüveskedni, fúrni-faragni, rajzolni és festeni
Sziklát mászni, barlangászni, evezni, úszni
A legügyesebbeknek külföldre utazni, nemzetközi táborba és jamboree-ra menni
És még ezer egyéb dolgot...
 

Mi nem a cserkészet?

Nem hitbuzgalmi egyesület
Nem természetjáró kör vagy sportklub
Nem gyermekmegőrző vagy napköziotthon
Nem parádés díszlet a nemzeti ünnepeken
Nem katonai kisiskola
Nem tömegszervezet
Nem nosztalgiázás
Nem színjátszó csoport
Nem néptánc egyesület
Nem iskolai szakkör

A cserkészjelvény

A cserkészek jelvénye a liliom. Ez egy régi történelmi szimbólum, a tisztaság és az erényes élet jelképe. A középkortól kezdve a nagy európai uralkodócsaládok is használták, Magyarországon például az Anjou-királyok, Franciaországban pedig a Bourbon-dinasztia. A cserkészliliom mégsem innen, hanem a tengerészeti iránytű jellegzetes végződéséből származik. A hajósok az északi irányba mutató tű végét alakították ilyenné; nekünk, cserkészeknek is ez mutat irányt az élet tengerén. A bal felső sarokban, a képen a magyar cserkészliliom van, melynek három ágát a Szent Korona fogja össze, emlékeztetve ezeréves államiságunkra.

A tisztelgés

Ha a cserkészek fogadalomtételen, zászlófelvonáson, nemzeti ünnepen vesznek részt, akkor a jobb kezükkel tisztelegnek. Sokszor találkozáskor is tisztelgéssel köszöntik egymást. A kezüket vállmagasságba emelik, három ujjuk felfelé mutat, míg a hüvelykujj és a kisujj a tenyér előtt összekapcsolódik. Ez sokkmindent jelent: a három ujj a cserkészfogadalomra emlékeztet, Istenünk, hazánk és embertársaink iránt teljesítendő kötelességeinkre. Az összekapcsolódó ujjak azt jelentik, hogy az idősebb, nagyobb, erősebb cserkész segíti, óvja fiatalabb társát.

A kézfogás

A cserkészek bal kézzel fognak kezet. Ennek oka az, hogy bal kezünk közelebb van a szívünkhöz, ezért a másik iránti szeretetünket így tudjuk jelképesen kifejezni. Persze gyakorlati okai is vannak ennek, hiszen a jobb kezünket tisztelgésre emeljük, vagy a régiek abban fogták az elmaradhatatlan cserkészbotot - így csak a bal marad szabadon az üdvözléshez.

Jelszó és köszöntés

Jelszavunk: Légy résen! Ez azt jelenti, hogy minden percben készen állunk, hogy a másikon segítsünk, hogy kötelességünket teljesítsük és hogy tartsuk magunkat fogadalmunkhoz. Köszöntésünk így szól: Jó munkát! Ezzel azt idézzük föl, hogy a cserkészélet egy önkéntes, vidám munka, ami Isten áldásával embertársaink javára válik. Bármihez kezdünk, azt szeretnénk eredményesen és sikeresen befejezni, ezért kívánunk jó munkát egymásnak. 

Hanem egész egyszerűen: vidám élet a szabadban!

A külföldi cserkészet
vázlatos története

Lord Baden-Powell of Gilwell (Bi-Pi), a cserkészet megalapítója 1857-ben született Londonban. Három évesen hat testvérével együtt árván maradt. Társai már gyermekkorában szerették vidámságáért, mulattató történeteiért. Fiatalon katonai pályára lépett, így sok időt töltött Indiában, majd Dél-Afrikában. A bennszülöttek között megtanulta, hogyan lehet úrrá a nehézségeken magárahagyatottan és primitív körülmények között is.
1899-ben az angol-búr háborúban Mafeking védelmével bízták meg. Itt tapasztalta meg, hogy mennyire megállják a helyüket a fiatalok, ha felelősséget tesznek a vállukra. Mikor hazatért Angliába, meglepve tapasztalta, hogy nagy sikert aratott egy katonai kézikönyve az ifjúság körében. Ekkor jutott arra, hogy külön könyvet írjon a fiatalok számára.
Elképzeléseit gyakorlatban is ki akarta próbálni, ezért 1907 nyarán a La Manche-csatorna egyik szigetén (Brownsea) egy tábort szervezett 20 fiúval. A tábor hatalmas sikert aratott. Így az 1908-ban megjelent könyve a Scouting for Boys (Cserkészet fiúknak) címet kapta. Bi-Pi életének új célja a cserkészet lett. Az eszme terjesztése céljából beutazta az egész világot. Ő volt a jamboreek, a cserkészek világtalálkozóinak vendége.
Élete utolsó éveiben Kenyába vonult vissza, és ott halt meg 1941. január 8-án. Utolsó üzenete a cserkészekhez szólt:

”Szeretnék Tőletek egy pár szóval elbúcsúzni. Azt hiszem, hogy ez az utolsó alkalom, amikor Hozzátok szólhatok. Így vegyétek, amit mondok. Nagyon boldog életetek legyen.
A helyes út a boldogság eléréséhez az, ha másoknak szereztek boldogságot, Kíséreljétek meg ezt a földet egy kicsit jobb állapotban hátrahagyni, mint ahogy találtátok.
Legyetek résen tehát, hogy boldogan élhessetek és halhassatok. Legyetek hűek fogadalmatokhoz akkor is, ha már kinőttetek a fiúkorból, és …
Isten legyen veletek!”

1908. – Scouting for Boys címmel megjelenik Bi-Pi első könyve
1920. – Az első jamboree (Londonban): 5000 cserkész a világ 34 országából. Bi-Pi-t a világ főcserkészévé kiáltják ki a cserkészek
1924. – A második jamboreet Koppenhágában rendezték meg
1929. – Ismét Anglia (Birkenhead) ad színhelyet III. jamboreenak („sár-jamboree”)
1933. – Gödöllői jamboree: 54 országból 30 ezer cserkész vett részt
1937. – Bi-Pi utolsó jamboreeje (Hollandia: Vogelenzang)
1947. – A hatodik világjamboreet Franciaországban (Moisson) rendezték
1951. – Bad-Ischl, Ausztria
1955. – Niagara-on-the-Lake, Kanada
1957. – Jubileumi jamboree az első cserkésztábor emlékére: Sutton Coldfield, Anglia
1959. – Makiling, Fülöp-szigetek
1963. – Marathon, Görögország
1967. – Farragut Park, USA
1971. – Asagiri Heights; Japán
1975. – Mjosa-tó, Norvégia
1979. – World Jamboree Year/Világdzsembori Év. A helyszín az egész világ, időtartama az egész év.
1983. – Kananaskis Country, Kanada
1987/1988. – Cataract Scout Park, Ausztrália
1991. – Sorak-hegység Nemzeti Park, Dél-Korea
1995. – Dronten, Hollandia
1998/1999. – Picarquín, Chile
2003. – Sattahip, Thaiföld
2007. – Anglia (tervezett Jamboree a legelső cserkésztábor 100. évfordulójának tiszteletére)


 

A magyar cserkészet
vázlatos története

1909. - A nagybecskereki gimnázium értesítője részletesen ismerteti Bi-Pi Scouting for Boys című könyvét
      – első terjesztők:
            Szilassy Aladár
            Megyercsi Béla
            Sík Sándor
1910. – megalakulnak az első cserkészcsapatok:
            1. sz. BKIE (Keresztény Ifjúsági Egyesület)
            2. sz. BKG (budapesti piaristák)
            3. sz. Regnum Marianum
1912. december 28.– a Magyar Cserkészszövetség megalakulása
1913. – Vági tutajút Kralovántól Komáromig, amelyen 105 cserkész vesz részt
      – a Magyar Őrszem Szövetség megalakulása, a két szövetség egyesül Cserkész-Őrszem Szövetség néven, később azonban az őrszem szó kikopik a névből és a köztudatból
1914. – 1918 – az I. világháború alatt sok vezetőt elvisznek katonának
1919. – újjáalakul a Magyar Cserkészszövetség, megkezdődik a nagyarányú csapatszervezés
1920. – megindul a Magyar Cserkész és a Vezetők Lapja
1922. – Gróf Teleki Pál az első magyar főcserkész
      – cserkészeink az elzártságot megtörve külföldre is látogatnak
1924. – II. Világjamboreen, Koppenhágában a nemzetek versenyében a magyar cserkészek Anglia és Amerika után a harmadik helyet szerzik meg
      – a Magyar Leánycserkész Szövetség megalakulása
1926. – Megyeri Nemzeti Nagytábor 7500 cserkész részvételével 8 országból
1927. – megnyílik a Hárshegyi Cserkészpark,
              az Újpesti Központi Vízitelep,
              a Cserkészbolt Szövetkezet
1928. – a Leánycserkész Világszövetség megalakulása Parádon
1933. – IV. Világjamboree Gödöllőn, amelyen összesen 30 000 cserkész vesz részt, ebből 15 000 külföldi 54 nemzetből, a tábor jelképe a Csodaszarvas, hatalmas szervezői és erkölcsi siker a magyar cserkészet számára
1939. – I. Leánycserkész Világjamboree Gödöllőn (Pax Ting - béketalálkozó)
1940. – új, népi hagyományokra épülő próbarendszer kidolgozása a „Teleki-hagyaték” alapján
1941. – Bi-Pi és Gr. Teleki Pál halála
1946. – a Magyar Cserkészszövetség feloszlatása, a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége megalakulása
1947. – VI. Világjamboree Franciaországban, utolsó alkalommal vesznek részt magyar cserkészek
1948. – a Magyar Cserkészfiúk Szövetségét erőszakkal beolvasztják a Magyar Úttörők Szövetségébe, a cserkészmunkát végleg betiltják
      – a Külföldi Magyar Cserkészszövetség megalakulása, hazánkban illegálisan folyik a cserkészet
1956. – rövid időre újraéled a cserkészet
1963. – Sík Sándor halála
1988. – a Magyar Cserkészszövetség újraalakul a 40 évvel ezelőtti hagyományok alapján
1990. – szerte az országban újjáalakulnak a cserkészcsapatok
1991. – Világjamboree Dél-Koreában, Magyarországot újra képviselik cserkészek
1993. – Gödöllői Emléktábor a Gödöllői Világjamboree 60 éves évfordulójára 1500 résztvevővel
1996. – Kárpát-medencei Cserkésztestvériség Nagytábor Ópusztaszeren
        A honfoglalás 1100 éves évfordulójára 1100 itthoni és külföldi magyar cserkésszel
1998. – Hadijáték Pákozdon a pákozdi csata 150 éves évfordulójára
2000. – Millenniumi Emléktábor Esztergomban 1700 cserkész részvételével