Készítette: Kismedve

A cserkészotthon

                    A cserkészotthon az a hely, amit a cserkész maga teremt magának. Az otthon elsősorban is a legkisebb cserkészcsaládnak - az őrsnek az otthona. Felülről csak keretet kap az őrs az otthonban, amit neki kell tartalommal megtöltenie. Ez a keret lehet igen vonzó, ügyes, praktikus.

                            Az otthon küldetése
                    A nyári nagytáborozáson és a kirándulásokon kívül a cserkészélet, a nevelő cserkészmunka színtere elsősorban a cserkészotthon. Itt tartják az őrsök, rajok a gyűléseiket, belső, cserkészcsaládi kis ünnepségeiket, s amellett, hogy minden cserkész megtalálja itt cserkésztestvérét, jóbarátját, megtalálja azt a helyet is, ahol szabadidejét hasznosan vagy szórakozva jól eltöltheti.
Az otthon feltétlenül szükséges a jó cserkészmunka biztosítására. Ezért a cserkészvezető nem bízhatja teljesen az őrsök ügyességére, hogy otthont szerezzenek, vagy teremtsenek maguknak, hanem már előre biz¬tosítani kell a csapat számára a cserkészotthon (a többé-kevésbé megfelelő helyiség) megszerzését.
Pincében lévő helyiséget lehetőleg ne használjunk otthonnak. Másokkal ne közösködjünk, vendéglői, vagy egyéb olyan helyiséget, ahol sokan idegenek megfordulnak, otthonul el ne fogadjunk.

                           Az otthon beosztása
                    A csapatok többsége egy-egy szobát vallhat magáénak. S ezen kell térben és időben megosztozniuk az őrsöknek, rajoknak – öregeknek, kisgyerekeknek.
                    Térbelileg a csapat vezetői megállapodnak a közös holmi ügyes elhe¬lyezésében. Magasan, lehetőleg szemben a bejárattal, uralkodva az egész otthon felett, ott függ a feszület vagy kereszt. A sarkok, szegletek, falak már “ádáz” osztozkodás tárgyai. Itt lesznek az őrsök helyei, de hasonló hely jut az öregeknek, kicsiknek, sőt a csapatnak is.
Az otthon falainak kifestésénél igyekszünk cserkészmintákat alkalmaz¬ni.
                    A falak kihasználása szolgálja egyrészt a kiképzés célját, pl. függjön a falon a csapat számára kidolgozott környezetismeret anyaga, a címtár, a törvények, különféle cserkész-faliképek; másrészt a csapat történelmé¬nek, életének jeleneteit szemléltető képek, fényképek, rajzok, esetleg nyomtatványok: pl. a rendezett ünnepélyek műsorai, egy-egy táborozás képei, a csapat munkájában érdemeket szerzett, volt cserkészek képei, festmények stb. A falon van továbbá a csapat hirdetőtáblája, a csapat szervezeti beosztása, a riadó-terv. Az otthon felszerelését kiegészíti még a könyvtár, újságok, társasjátékok, egy ping-pongasztal s a hangulatkeltő otthoni tábortűz. Virágok is kerülhetnek fali polcokra, főleg olyasmi, ami elbírja a gyere¬kes “nem-gondozást" (kaktusz, vagy vízbeállított boros¬tyáninda).
                    Az igazi cserkész birodalom azonban az őrsök osztályrészein belül éli ki magát valóban. Nyilak, kötelek, botok kerülnek a falra. De nem hiányoznak a cserkésztudományokat szemléltető képek, modellek sem. Egyik őrs egy térkép körül a környék nevezetességeit állítja ki, nem feledkezvén meg gyakoribb növényeink préselt, felragasztott példá¬nyairól sem, vagy inkább fényképeiről, rajzairól.
                    Egy másik kötözéseket szemléltet a polcon nyugvó mentőláda körül. Vagy a földmunkák, sátorok modelljei (rajzai) jelzik, hogy az őrs ebben specialista. Itt a jeladás, amott nyomok, madárvédelem, csomók, külföldi levelezés, lepke-, bogár- stb. gyűjtemények, népművészeti tárgyak, kézi¬munkák stb. mutatnak őrsi törekvéseket. Egy kis zászló, címer, térkép, vagy jelszó képviselik a hazafias szelle¬met. Nem hiányozhat az őrs névsora sem. A nevek után leghelyesebb táblázatosan felírni a próbákat, a letettek osztásait beszínezni, hogy mint egy grafikon, mutassa az őrs szellemi készültségét.

                    Abban a pillanatban azonban, mihelyt a gyerek feszélyezve érzi magát akár az otthon kopársága, akár múzeumszerű túlzsúfoltsága, akár ide¬gensége miatt, baj van. Mert itt is, mint a cserkészetben mindenütt, a cserkész a zsinórmérték, csak tudjunk vele mérni.

                               Az első berendezkedés
                    Az első berendezkedés történhetik versenyszerűen, mikor is a végén a parancsnok pontozással bírálja el, hogy az egyes szempontok szerint melyik őrs mit érdemel - nem feledkezvén meg az őrsi sarok összhatá¬sáról sem. (Más szempontok: hogyan érvényesül a törvény, termé¬szetszeretet, hazafiság, tradíció, cserkésztudomány, őrsi szellem, jelkép stb.)
                    Később újabb ötletekkel, alkalmi gondolatokkal helyezünk egy-egy törekvést előtérbe, s hívjuk fel annak a sarokban való kidomborítására az őrsök figyelmét. (Természetszeretet, próbák, testvériség, tradíció, techni¬ka, rajzművészet, magyar történelem, madárvilág stb.). A porosodó, fel nem frissülő sarkok pangó őrsi életről árulkodnak, eleven élet pedig a folytonos szépítő, tökéletesítő változásokban mutatkozik meg. Az új ge¬neráció ne vegye az otthont természetes adottságnak, melyben semmi része, s amelyhez kevés köze van. Állítsa őket a vezetés folyton új, alkotó feladatok elé. Az otthon átrendezése, újra-berendezése, a hagyományok megfelelő méltatása mellett, sohasem lehet káros.

                             Az otthon bútorzata
                    A bútorzat csapat-, vagy őrsi jellegűek, de főleg egyszerűek. Az egyszerű bútorokért a takarítók, vagyis felváltva maguk az őrsök lesznek elsősorban hálásak.
                    Fontos, hogy az otthon berendezése lehetőleg saját erőnkből; a csapat valamennyi tagjának közös, áldozatkész munkájával, fáradozásával tör¬ténjék. Ez az otthont bizonyos varázzsal, meghittséggel övezi körül, s megteremti a csapat tradícióit.
                    Ha a csapat aján¬dékképpen szerzi meg otthonának berendezését - ez mindenesetre a legegyszerűbb megoldás, bár nem a legcserkésziesebb s nem mindig ad stílszerű hangulatot az otthonnak. Az iskolabútorokból berendezett cser¬készotthonon mindig érzik az iskolai levegő. Jobb megoldás mindeneset¬re, ha a bútorokat magunk tervezzük és készítjük, cserkészmódra, magyar cserkészízléssel. Így születnek a cserkészotthon magyaros, népies őrsi-sa¬rokasztalai, székei és más bútorzatai.
                    Végül, ha a fenti megoldások egyike sem áll rendelkezésünkre, akad még többek között egy cserkészszerű mödja otthonunk berendezésének. Legtöbb cserkészünk szüleinek akad a lakásában, vagy a padlásán vala¬milyen felesleges bútordarabja, melyet a család nem használ. Minden cserkészünk kérje el a szüleitől s hozza el hazulról ezt a bútort. A bútorokat azután megjavítjuk, átfestjük, s az otthonban célsze¬rűen elhelyezzük. Talán nem lesz két egyforma székünk, de a megoldás mégis romantikus varázst gyakorol, mert hiszen közös munkának, s a csapattal szemben tanúsított áldozatkészségnek az eredménye.
                    Tág tere nyílik még a cserkészfantáziának olyan egyberakható, illetve szétszedhető bútorok tervezésében, melyek a mindig szűk tér gazdaságosabb kihasználását teszik lehetővé.

                              Karbantartás – Otthonrend
                    Az otthon első berendezése mellett egy másik kötelesség is hárul ránk: az otthon karbantartása. Egyrészt az otthon berendezését kell megóvnunk a rongálástól, másrészt a tisztaságról, taka¬rításról gondoskodjunk megfelelőképpen.
                    A berendezés megbecsülésére cserkészeinket sok esetben nevelni, ok¬tatni kell. A cserkész takarékos minden téren, a csapat közös vagyonát is megbecsüli, feleslegesen nem rongálja. Nem mindig adódik ez magától, s néha bizony próbára teszi a csapat fegyelmét, szellemét. Célszerű az otthon rendjét néhány szabályban összefoglalni; ezt azután mindenki tudomására hozzuk. Ilyen intézkedések lehetnek pl.:
                    • mely napokon és mily időkben tartjuk nyitva az otthont; figyelmeztetés az otthonban való magatartást illetőleg;

                    • csapaton kívül állók az otthonban nem tartózkodhatnak; általános intézkedések a világítással, fűtéssel kapcsolatban; az otthon-ügyeleti szolgálat, takarítás rendje;
                    • játékok, újságok, kézikönyvtár használata, stb.
Helyes, ha az otthon-rend fontosabb pontjait közvetlenebb stílusban megfogalmazva, megszövegezzük az “otthon tíz törvényét" s azt az otthon falán feltűnően, nagyobb betűkkel leírva elhelyezzük. Így pl. az első törvény a következő lehet:
                    Ha a cserkészotthonba érkezel, vagy onnan távozol, cserkészmódra köszönj: Jó munkát!

                             Időbeosztás
                    Gondoskodnunk kell még az összejövetelek, gyűlések időbeli beosztásá¬ról is, melyet azután minden ősszel egyeztetés, megbeszélés után a csapat tagjaival a hirdetőtáblán közöljünk. Ha az otthon több helyiségből áll, az egyik csak a “társalgó" céljait szolgálja, hol cserkészeink az összejövetelek idején is tartózkodhatnak. Az otthon berendezéséről leltárt is készítünk, a helyiségekben ki is függesztjük az ott levő berendezéseknek megfelelő leltárt.

                             Szolgálatok
                    Az otthon rendjének megőrzésével kapcsolatban másik teendőnk az ügyeleti szolgálat megszervezése. Bizonyos időnkénti felváltással egy-egy őrs (nagyobb csapatoknál raj) teljesítse ezt a szolgálatot, naponként egy-¬két cserkészével. Az otthon-ügyeletes feladata általában a következő: Gondoskodik az otthon pontos kinyitásáról, a takarításról, ügyel a rendre, tisztaságra, víz-, gázcsapokra, fűtésre és világításra, az otthonba érkező idegeneket eligazítja, jelentkezik a megérkező vezetőnél, annak jelentést ad stb., végül gondosan bezárja az otthont. Észrevételeit az “Otthon-naplóba" jegyzi, mely ily módon napról-napra vezetve az otthon életének tükre lehet. Az ügyeleti szolgálat beosztását a csapathirdető táblán helyezzük el, hogy ellenőrizhető legyen.
                    A takarítási szolgálatot szintén felváltással, megfelelőképpen osszuk be, a végzett munka elbírálásakor legyünk szigorúak. A tisztaság terén az otthonban is legyünk nagyigényűek, jó nevelő alkalom ez, mely kihat a csapat életének minden ágára.
Az otthon életével kapcsolatban cserkészeinknek többféle megbízatást adhatunk az ügyeleti és takarítási szolgálaton kívül. Így az otthongondnok, gazda, vagy háznagy felügyel az otthon berendezésére, javításról, pótlás¬ról, a takarításhoz szükséges eszközökről gondoskodik stb. A könyvtár, játékok kezelése stb., szintén megfelelő munkakört nyújthat néhány cser¬késznek.

                                A több helyiségből álló otthon

                    Ha cserkészotthonunk több helyiségből álló, külön rendezzük be a csapatirodát, a társalgót, az őrsi- és rajösszejövetelek szobáját. Amennyiben van udvarunk, akkor itt lehet játszótér, kialakított tűzhely, stb. Ha nagy a terület, akár sátorozási helyszínt is kialakíthatunk.

                               Az őrsi- és rajösszejövetelek helyszíne
                    Az egyhelyiséges csapatotthonnál leírt alapelvek mindegyike alkalmazható ebben az esetben is. Amiben talán különbözik, hogy ez a szoba elsősorban az őrsöké és a közös csapatélettel összefüggő dokumentumok és fényképek ebben az esetben inkább a többi szobában találja meg a helyét.

                               Társalkodó
                    Cserkészeink az összejövetelek idején is itt tartózkodhatnak. Itt hozzáférhető helyen lehetnek a csapat játékai, hogy a gyerekek szabadidejükben az otthonban is otthon érezzék magukat. Ezenkívül helyet adhat a csapat könyvtárának és irattárának is (hacsak nincs külön csapatirodánk).

                               Cserkészkönyvtár
                    A cserkészotthon nagyon hiányos, ha a szellemi igények, ismeretek kiegészítésére nem nyújt alkalmat. Ezért egy kis cserkészkönyvtár összeállí¬tása - elsősorban a cserkészlapok, cserkészkönyvek, vallásos és ifjúsági irodalom, barkácsolási és kézügyességi szakkönyvek, folyóiratok - minden cserkészvezető kedves gond¬ja legyen.

                               Csapatszertár
                    Az otthonban – vagy közelében – szükség van egy ún. csapatszertárra, ahol a csapat sátrait és minden tábori felszerelését rendbe rakva, hozzá¬férhetően el lehet raktározni és könnyen kivenni, gondozni. Okvetlenül készítsünk leltár a felszerelésről, a tárolás megfelelőképpen történjen: pl. vigyázzunk a rágcsálókra, a nem megfelelő páratartalomra. Illetéktelennek semmi keresnivalója ott!

                               Cserkészműhely
                    Ahol megfelelő alkalom és érdeklődés akad, ott cserkészműhelyt is berendezhetünk cserkészeink számára. Ez lehetőleg az otthon egyik kü¬lön helyisége legyen, ahol a munka nyugodtan folyhat, senkit nem zavar, s a berendezést, szerszámokat is rendben, pontosan megőrizhetjük. Itt dolgozzanak a gyerekek, de tartsák is rendben, tisztán a helyet és a munkaeszközöket is. A műhelymunka erősen gazdagítja cserkészprogramunkat és jó felhasználása nagy értéket jelent.

                               Csapatotthon nélkül

                    Ahol a csapatnak nem, vagy még nem jutott otthon, ott az őrsöknek kell azt előteremteni állandó, vagy vándorló formában. Ez utóbbi lehet egy kis őrsi zászló is, amit valamelyik fiúnál az asztalra tesznek, vagy egy sakktáblaszerű mező, ahova minden jelenlevő egy kis kopjafát tűz le, vagy az őrsi összetartozandóságnak más szimbólumát.
                    Tapasztalat szerint minden életképes őrs megteremti a maga otthonát, ha kell, egy jegenyefa tetejében. Amelyik őrs hontalan marad, az egész egyszerűen: élhetetlen. Bár nagyon fontos az otthon, lehet – átmenetileg – otthon nélkül is jó csapatéletet élni.

                    Külön gondja az otthon nélküli csapatoknak a csapat felszerelés elhelyezése és őrzése. Egyik megoldás, ha a csapat valahol (iskolában vagy magánla¬kásban) egy lezárható kamrát, padlásrészt, vagy nagy szekrényt kap. Másik - nem éppen eszményi - megoldás, ha a csapatfelszerelést a csapat (különösen megbízható) tagjai között osztjuk szét megőrzésre. A felszerelés gondnokának nem szabad elmulasztania azt, hogy a csapat érdekelt tagjaival a megőrzésre átvett felszerelési tárgyakról pontos elis¬mervényt (nyugtát) írasson alá. Igen fontos a személyes felelősség kérdé¬sének teljes tisztázása. A kiadott tárgyak állapotát időnként ellenőrizni kell.

                    Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a csapat minden vagyonát, fel¬szerelését féltsük, óvjuk, rendszeresen gondozzuk és azt a beteg szelle¬met, mely a közös vagyon romlását, pusztulását elősegíti, vagy közönyö¬sen nézi, azt száműzzük magunk közül.

Végül pedig: látogassuk egymást! Tanuljunk egymástól cserkészotthon-berendezési fogásokat.

Felhasznált irodalom: Sík-Surján: Vezetők Könyve I/4. 11. oldal
Sík-Surján: Vezetők Könyve II/2. 7. oldal
Cserkész, XII. évf. 10. sz., 2002. június, 9. o.