|
Daloskönyv
Tartalomjegyzék
Himnusz
Szózat
Székely
himnusz
Magyar
cserkészinduló
Leánycserkész
induló
A madár fütyüli
már az ágon
Az én
zubbonyomra
Búcsút int a
tűz
Csendes este
tábortűznél
Daltól
hangos
Esik eső, seje
haj
Ég a város
Fel, fel
cserkészpajtás!
Forrjon össze
dalban ajkunk
Kész már a
tábor
Megjött, megjött
a szerkocsi
Megjött már a
fecskemadár
Nagytáborba
indulnék
Ne törj le,
cserkészpajtás!
Nem vagyunk mi
öregek
Nézem az
eget
Szellő zúg
távol
Tábortűzi
credo
Ablakomba
besütött a holdvilág
A csitári hegyek
alatt
A jó lovas
katonának
Által mennék én
a Tiszán
Béreslegény, jól
megrakd a szekeret
Bonchidai
menyecskék
Csillagok,
csillagok, szépen ragyogjatok
Egyszer egy
királyfi
Elmegyek,
elmegyek
Erdő, erdő, de
magos a teteje
Erdő, erdő,
erdő, marosszéki kerek erdő
Erdő mellett
estvéledtem
Este van már,
késő este
Édesanyám, ki a
legény
Én elmentem a
vásárba
Falu végin van
egy ház
Fölszállott a
páva
Gábor Áron
rézágyúja
Ha felmegyek a
budai nagy hegyre
Házasodik a
tücsök
Házunk előtt,
kedves édesanyám
Hej, Jancsika,
Jancsika
Hej, Vargáné
Hull a
szilva a fáról
Két szál pünkösd
rózsa
Kis kece
lányom
Kossuth Lajos
táborában
Madárka,
madárka
Már minálunk
babám
Megismerni a
kanászt
Megrakják a
tüzet
Megyen már a
hajnalcsillag
Még azt mondják,
nem illik
Szánt a
babám
Százados úr,
seje haj
Szélről
legeljetek
Szép Zalában
születtem
Tavaszi szél
vizet áraszt
Télen nyáron
Virágéknál ég a
világ
Zörög a kocsi,
pattog a Jancsi
Reggeli
himnusz
Reggeli ima
Esti
himnusz
Esti ima
Étkezés
előtti imák
Étkezés utáni
imák
Összejövetel
előtti ima
Összejövetel
utáni ima
Add a kezed
Ahol
szeretet
Alleluja (Zengd
velünk)
Áldásoddal
megyünk
Áldjad én lelkem
az Urat!
Áldjon meg téged
az Úr!
Bizakodjatok, jó
az Úr!
Énekelj az
Úrnak
Én Uram én
Istenem
Hallelu’,
hallelu’
Itt vagyok végre
jó Uram!
Jézus életem,
erőm, békém
Jézussal járok
minden nap
Mária, Mária,
szép virág szál
Mert Te,
Uram
Minden, mi
él
Ne
félj, ne aggódj!
Nézz testvér
fel
Oldani Uram
Ó halld
meg, Uram!
Szeretet áradjon
köztünk!
Teremts bennem
tiszta szívet
Te vagy az út,
az igazság
Tied a
dicsőség
Várj és ne
félj!
A börtön
ablakába
Ha én rózsa
volnék
Ó-Pusztaszer
Szállj,
dalom
Tábortűz
Te kit
választanál?
Nem vagyunk még
hozzád méltók
Szállj fel,
szabad madár
Áldozatunk
fogadjátok
Oly távol vagy
tőlem
Felkelt a
napunk
Gellért
István
Föltámadt!
Alleluja!
Erdő
közepében
Egy ez a
tábor
1. Nemzeti dalok
Himnusz Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts
feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz
rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendőt!
/Erkel Ferenc - Kölcsey Ferenc/
vissza
Szózat Hazádnak rendületlenül
Légy híve, oh magyar
Bölcsod az s
majdan sírod is,
Melly ápol s eltakar.
A nagy világon e kivül
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned,
halnod kell.
/Egressy Béni - Vörösmarty Mihály/
vissza
Székely himnusz Ki tudja, merre, merre visz a végzet,
Göröngyös
úton, sötét éjjelen.
Segítsd még egyszer győzelemre néped,
Csaba király
a csillagösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcától
zajló tengeren.
Fejünk az ár is százszor elborítja;
Ne hagyd el Erdélyt,
Erdélyt, Istenem.
/Csanády György/
vissza
2. Cserkészdalok
Magyar cserkészinduló Fiúk, fel a fejjel, a harsona zeng,
Álljunk
csatasorba vidáman,
Ránk vár a világ, ez a harc a mienk,
Katonái vagyunk
valahányan.
Jó fegyverünk izmos karunk,
Égo szemünk, vidám dalunk.
Amerre nézünk megterem
A győzelem, a győzelem.
Fiúk fel a
fejjel, az óra közel,
Kel a magyar éjben a hajnal,
Most kell az eros
kar, a férfiú-mell,
Ezeréves acél-akarattal.
Zúg, mint a harci trombita:
A Lomnic és a Hargita,
Értünk kiált, felénk süvölt
Az ősi föld, a
drága föld.
Szabadba, fiúk! A nap arca nevet,
Ott pezsdül a friss,
tüzes élet.
Járjuk be a mezot, meg a rengeteget,
Szabad ott a szabadban
a lélek!
Ott szemben, szívben tiszta láng,
S az Isten arca néz le ránk.
Leheletén ott megterem
Erő, szabadság, győzelem.
/Turry Peregrin
- Sík Sándor/
vissza
Leánycserkész induló Liliomos cserkészzászlónk fenn lobog az égen,
Jertek alá magyar lányok, jó munkára készen!
Kéz a kézbe, egyet értve
szívünk össze dobban,
A jó Isten néz le reánk minden napsugárban.
Nékünk dalol minden madár, miénk a természet,
Sátraink közt pajkos
szello magyar zászlót lenget.
Vadvirágos erdő-mezo víg dalunktól zendül.
Hegyek ormán, tenger partján magyar népdal csendül.
Tiszta testben
tiszta szív és áldozatos lélek,
Előre hát, magyar lányok, ez a cserkészélet!
Csillagokkal versenyt ragyog tábortüzünk lángja,
A világot átöleli
szeretetünk lánca.
/Ádám Jenő/
vissza
A madár fütyüli már az ágon A madár fütyüli már az ágon,
Magyar
cserkész a legelso a világon.
Hogyha megy, hogyha indul táborába,
A
Jóisten mosolyogva néz le rája.
Kipakol és felveri sátorfáját,
Dalos
kedvvel, vígan végzi munkáját,
Ha dolgozik énekel, táborozik lélekkel,
Akadályt Ő nem ismer a világon.
vissza
Az én zubbonyomra Az én zubbonyomra tíz gomb van felvarrva.
Tíz
gomb van felvarrva az én zubbonyomra.
Ha nincs rajta tíz gomb, nem az én
zubbonyom,
Mert az én zubbonyomra tíz gomb van felvarrva
vissza
Búcsút int a tűz Búcsút int a tűz, halkan jő az éj,
Útnak indulunk,
testvér, jöjj, ne félj!
Új harc vár miránk, zengjen víg dalunk,
Jézus
van velünk, véle indulunk,
Bármit sújt a sors, jöjjön bármi vész,
Ajkunk
csak dalol, szívünk tettre kész.
Szálljon hő imánk, hozzád, Istenünk.
Engedj háladalt néked zengenünk.
Szívünk mint a tűz, izmunk friss acél,
Égre néz szemünk, tudjuk ott a cél.
Bármit sújt a sors, jöjjön bármi
vész,
Ajkunk csak dalol, szívünk tettre kész.
/A. Dvorak - Siptár
Ernő/
vissza
Csendes este tábortűznél Csendes este tábortűznél, cserkész ajkról
száll a dal.
Ragyog a tűz lobog, lángol százados nagy fák alatt.
Lassan
elhervad a tűz is, felcsendül a ho ima.
Miatyánk ki vagy a mennyekben, légy
velünk az éjszaka.
vissza
Daltól hangos Daltól hangos erdő, mezo, berek,
Ahol járunk mi
cserkészek.
Dalol a szív muzsikál a lélek,
Vele dalol a természet
Aki dalol, sose fárad el,
Aki felnéz, sose csügged el.
Mert a dalt
ajkunkra a Jóisten adja,
Ő ad erőt a nagy harcra.
Dobog a föld
lépéseink alatt,
Visszhangoznak a kofalak.
Öreg házak közt ifjú
cserkészek
Dacosan, keményen lépnek.
Nyisd ki, anyám az ablakodat,
Csókold meg a cserkész fiadat!
Szép Magyarországnak kicsi katonája,
Büszke szemmel nézhetsz rája.
Irzik-porzik a koszegi utca,
Mikor
végigmegyek rajta.
Nyílik, nyílik a babám ablaka,
Mikor betekintek
rajta.
Nyisd ki, babám, az ablakodat,
Nyújtsd ki rajta tejes fazekad.
Szép koszegi lányok, tejfölös a szátok, (sajó le)
Majd lenyalja a
kutyátok.
vissza
Esik eső, seje haj Esik eső, seje haj, mezei virágra.
Magyar
cserkész, seje haj, bársony barna homlokára.
Erdő mező ázik, szegény
cserkész fázik.
Húzd meg pajtás, seje haj, mert még elázunk hazáig.
vissza
Ég a város Ég a város, ég a ház is,
Nem is egy ház, hanem száz is,
Tuz, tűz, tűz, tűz,
Jaj, de messze a kanális.
vissza
Fel, fel cserkészpajtás! Fel, fel cserkészpajtás, fel, fel
cserkészpajtás,
Fel a magas hegyre!
Szedjünk kék ibolyát, szedjünk kék
ibolyát
A zöld nyakkendore!
Jó a cserkész dolga,
Nincsen semmi
gondja.
Hogyha megéhezik, hogyha megszomjazik,
Hátzsákját kibontja.
Fel, fel cserkészpajtás, fel, fel cserkészpajtás,
Fel a magas fára!
Ott van egy nagy szúnyog, ott van egy nagy szúnyog,
Jó lesz vacsorára.
Szívét máját esszük,
Csontját szopogassuk.
Ami hátramarad, ami
hátramarad,
A lányoknak/fiúknak adjuk.
vissza
Forrjon össze dalban ajkunk Forrjon össz dalban ajkunk, úgy amint a
szívünk is egy.
Hogyha vígan összetartunk, munka, harc sikerre megy.
Váll a vállhoz, kéz a kézbe, ez a cserkész jóba, vészbe!
Váll a vállhoz,
kéz a kézbe, ez a cserkész jóba, vészbe!
Liliomnak hordjuk ékét tiszta,
bátor szív felett.
Mely legyozi szenvedélyét s segít, ahol lehet.
Váll a
vállhoz, kéz a kézbe, ez a cserkész jóba, vészbe!
Váll a vállhoz, kéz a
kézbe, ez a cserkész jóba, vészbe!
vissza
Kész már a tábor Kész már a tábor, csak a zászló nem,
Most faragják
a rudját, én is emelem, emelem.
Mégsem bírjuk el oly nagyon nehéz,
Hiába
erolködik a sok cserkész.
vissza
Megjött, megjött a szerkocsi Megjött, megjött a szerkocsi jelentem
alássan.
Hoztunk krumplit a fazékban, s tejet meg a zsákban.
Cukor
mellett a petróleum, zöldség, szappan szóda.
Játék, gyertya, egérfogó, mind
össze van szórva.
vissza
Megjött már a fecskemadár Megjött már a fecskemadár, fészket rakott
nálunk.
Hívogat már a napsugár, nagytáborba vágyunk.
Virág nyílik a
hegyoldalon, nincs szebb annál semmi.
Harsog a kürtszó, cserkészpajtás,
táborba kell menni.
vissza
Nagytáborba indulnék Nagytáborba indulnék, nem bírja a hátam,
Mindent összepakoltam, amit csak találtam.
Hej, édes kedves zsákocskám,
én csak attól félek, (mitol te?)
Hogy, összenyomsz, és kiszáll belolem a
lélek.
vissza
Ne törj le, cserkészpajtás! Refr:
Rá se ránts, ne törj le
cserkészpajtás, csak dalolva járj,
Nevess, ha száz gond bánt.
Félni
mindig nem lehet, kívül hord a szívedet,
Megér ennyit a világ.
Ne
terheld a háti zsákod, hagyd a holmit, légy szabad!
Mezit láb is célba
érhetsz, sose áruld önmagad!
Ne izgasson, hogyha másnak négykerékkel
több jutott;
Talán épp a "Jaguárban" ülnek lelki koldusok.
Nevess,
hogyha aggályosan biztonságra intenek;
Biztos kézben van a sorsod, bátran
járd az életet.
Ha majd egyszer mások járják utadat a Nap alatt,
Ősz-szakállú nagyapóként fütyüld, mint a madarak.
vissza
Nem vagyunk mi öregek Nem vagyunk mi öregek, hanem cserkészek,
Zöld
erdőben táborozni, ez az élvezet.
Mulatunk mi nagyokat, boldogok vagyunk.
Tehetjük mi mind ezt, vidám cserkészek vagyunk.
Pedig hát így ér ez az
élet egy hajító fát.
Városban az ember elunja magát.
Rajta hát
mulassunk, ez az élvezet
Úszni, futni, csónakázni gyertek, gyerekek!
vissza
Nézem az eget Nézem az eget, nézem az eget, ragyognak a csillagok,
De ott köztük, de ott köztük, legjobban csak egy ragyog.
Az a csillag a
magyar cserkészcsapatoknak a csillaga;
Azért csillog a legjobban a többi
közt egymaga.
vissza
Szellő zúg távol Szellő zúg távol, alszik a tábor.
Alszik a tábor,
csak a tűz lángol.
Rakd meg, rakd meg, cserkészpajtás azt a tüzet,
Isten
tudja, mikor látunk megint ilyet.
Szellőzúgásnak fárad a hangja,
Kis
falucskának szól a harangja.
Szól a harang, szól a harang, bim-bam, bim-bam.
Lelkünk mélyén kél a visszhang, bim-bam, bim-bam.
Mmm...
vissza
Tábortűzi credo Hiszek a kevesek egybetett kezében,
Hiszek a
Krisztus-test nagy közösségében,
Hiszek, hiszek a megváltó Kereszt erejében,
Hiszek a Szeretet végső győzelmében.
Ámen.
/Arató Miklós Orbán/
vissza
3. Magyar népdalok
Ablakomba besütött a holdvilág Ablakomba, ablakomba besütött a
holdvilág,
Aki kettőt hármat szeret, nincsen arra jó világ.
Lám én csak
egyet szeretek, mégis de sokat szenvedek.
Ez az álnok béreslegény csalta meg
a szívemet.
Ha bemegyek, ha bemegyek a baracsi csárdába,
cifranyelu
kis bicskámat vágom a gerendába.
Aki legény, az vegye ki, aki bátor, az
teheti,
Még az éjjel zsandárvérrel írom ki a nevemet.
Szeged felől,
Szeged felől jön egy fekete felhő,
Szaladj kislány, szaladj kislány, mert
megver a nagy eső!
Nem szaladok olyan nagyon, fáj a szívem, sajog nagyon,
Mert tudom már, miért sajog, elhagyott a galambom.
vissza
A csitári hegyek alatt A csitári hegyek alatt régen leesett a hó,
Azt hallottam, kis angyalom, véled esett el a ló.
Kitörted a kezedet,
mivel ölelsz engemet?
Így hát kedves kis angyalom, nem lehetek a tied.
Amott látok az ég alatt egy madarat repülni.
De szeretnék a
rózsámnak egy levelet küldeni!
Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a
levelet,
Mondd meg az én galambomnak, ne sirasson engemet.
Amoda le
van egy erdő, jaj de nagyon messze van!
Kerek erdő közepében két
rozmaring-bokor van.
Egyik hajlik a vállamra, másik a babáméra,
Így hát
kedves kis angyalom enyém leszel valaha.
vissza
A jó lovas katonának A jó lovas katonának de jól vagyon dolga:
Eszik iszik a sátorba’, semmire sincs gondja.
Hej, élet, be gyöngy élet,
ennél szebb sem lehet,
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret.
Paripáját megforgatja, elmegyen dolgára,
Csillog-villog a mezőben
virágszál módjára.
Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet,
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret.
Ellenségre, nyereségre
kimégyen próbára,
Megütközik, viaskodik, siet a prédára.
Hej, élet, be
gyöngy élet, ennél szebb sem lehet,
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet
szeret.
Fel van írva és rajzolva haragos kardjára:
Ez az élet a
becsület a király számára!
Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet,
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret.
Isten hozzád, apám,
anyám és édes szerelmem,
Húgom, bátyám, sógor, komám, avagy jertek vélem!
Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet,
Csak az jöjjön
katonának, aki ilyet szeret.
vissza
Által mennék én a Tiszán Által mennék én a Tiszán ladikon, ladikon, de
ladikon.
Ott lakik a, ott lakik a galambom, ott lakik a galambom,
Ott
lakik a városban, a harmadik utcában,
Piros rózsa, kék nefelejcs, ibolya
virít az ablakában.
Által mennék én a Tiszán, nem merek, nem merek, de
nem merek.
Attól félek, hogy a Tiszába esek, hogy a Tiszába esek.
Lovam
hátán, seje haj, félrefordul a nyereg;
A Tiszának habjai közt elveszek, a
babámé nem leszek.
vissza
Béreslegény, jól megrakd a szekeret Béreslegény, jól megrakd a
szekeret,
Sarjútüske böködi a tenyered!
Mennél jobban böködi a tenyered,
Annál jobban rakd meg a szekeredet.
Béreslegény mezítláb ment
szántani,
A csizmáját otthon hagyta vasalni.
Kilenc kovács sem merte
elvállalni,
Mert nem tudott rózsás patkót csinálni.
vissza
Bonchidai menyecskék Bonchidai menyecskék ugrálnak, mint a kecskék,
Szeretőjük mindig más, az uruk csak ráadás.
Bocnhidai híd alatt
leány a legény alatt,
Azért feküdt alája, viszketett a bokája.
Bonchidai asszonyság vízért küldi az urát,
Míg az ura vízért jár,
barna legény nála jár.
Viszik, viszik a szilvát, válogatják a javát,
Én is ettem belőle, szerelmes lettem tőle.
vissza
Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok Csillagok, csillagok, szépen
ragyogjatok,
A szegény legénynek utat mutassatok.
Mutassatok utat a
szegény legénynek,
Nem találja házát a szeretojének
Liba, liba,
liba, apró pici liba,
Minek is mennék el már én a lagziba?
Minek is
énnekem olyan lakodalom,
Akibe’ a babám maga a menyasszony.
vissza
Egyszer egy királyfi Egyszer egy királyfi Mit gondolt magába,
Hm,
hm, hm, ha-ha-ha, mit gondolt magába.
Felvette magára Kis kocsis
gúnyáját.
Hm...
Elment megkérni a Gazdag bíró lányát.
Hm...
„Jó estét, jó estét, Gazdag bíró lánya!"
Hm...
„Jó estét, jó
estét, Szegény kocsislegény!"
Hm...
„Kerüljön belülre, Üljön a
rengore!"
Hm...
„De nem azért jöttem, Hogy én itt leüljek,"
Hm...
„Hanem azért jöttem: Jössz-e hozzám vagy se?"
Hm...
„Nem megyek, nem megyek, Szegény kocsislegény."
Hm...
„Van a
szomszédunkban Kosárköto lányka."
Hm...
„Jó estét, jó estét,
Kosárköto lányka!"
Hm...
„Jó estét, jó estét, Szegény kocsislegény!"
Hm...
„Kerüljön belülre, Üljön le a székre!"
Hm...
„De
nem azért jöttem, Hogy én itt leüljek,"
Hm...
„Hanem azért jöttem:
Jössz-e hozzám vagy se?"
Hm...
„Nem megyek, nem megyek, Szegény
kocsislegény."
Hm...
„Van a szomszédunkban Szolgálóleányka."
Hm...
„Jó estét, jó estét, Szolgálóleányka!"
Hm...
„Jó
estét, jó estét, Szegény kocsislegény!"
Hm...
„Kerüljön belülre,
Üljön a lócára!"
Hm...
„De nem azért jöttem, Hogy én itt leüljek,"
Hm...
„Hanem azért jöttem: Jössz-e hozzám vagy se?"
Hm...
„El megyek, el megyek, Szegény kocsislegény."
Hm...
vissza
Elmegyek, elmegyek Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek,
Hosszú
út porából köpönyeget veszek.
Búval és bánattal kizsinóroztatom,
Sűrű
könnyeimmel kigomboztattatom.
Fúdd el jó szél, fúdd el hosszú útnak porát,
Hosszú útnak porát, az én szívem búját.
vissza
Erdő, erdő, de magos a teteje Erdő, erdő, de magos a teteje,
Jaj de
régen lehullott a levele.
Jaj de régen lehullott a levele,
Árva madár
párját keresi benne.
Búza közé szállt a dalos pacsirta,
Mert odafönt
a szemeit kisírta.
Búzavirág, búzakalász árnyába’
Rágondol a régi elso
párjára.
vissza
Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő Erdő, erdő, erdő, marosszéki
kerek erdő,
Madár lakik abban, madár lakik tizenketto.
Cukrot adnék
annak a madárnak, dalolja ki nevét a babámnak,
Csárdás kisangyalom, érted
fáj a szívem nagyon.
Búza, búza, búza de szép tábla búza,
Annak
közepébe kinyílott a rózsa.
Tüskés annak minden ága, nem állja a madár lába.
Kedves kisangyalom, katonahíredet hallom.
vissza
Erdő mellett estvéledtem Erdő mellett estvéledtem,
Subám fejem alá
tettem,
Összetettem két kezemet,
Úgy kértem jó Istenemet:
Én
Istenem, adjál szállást,
Már meguntam a járkálást,
A járkálást, a
bujdosást,
Az idegen földön lakást.
Adjon Isten jó éjszakát,
Küldje hozzám szent angyalát,
Bátorítsa szívünk álmát,
Adjon Isten
jó éjszakát!
vissza
Este van már, késő este Este van már, késő este,
Pásztortüzek égnek
messze.
Messze, messze, más határon,
Az alföldi rónaságon.
A
faluban minden csendes,
Még az éjmadár sem repdes,
Nyugodalom lakik
benne,
Mintha temetokert lenne.
vissza
Édesanyám, ki a legény Édesanyám, ki a legény, ha én nem,
Ki
nyergeli föl a lovam, ha én nem?
Fölnyergelem keselábú lovamat,
Még az
éjjel kimulatom magamat.
Édesanyám, ki a kislány, ha én nem,
Ki
vasalja ki a szoknyát, ha én nem?
Kimosom a fodros szoknyám fehérre,
Rá
se nézek akármilyen legényre.
vissza
Én elmentem a vásárba Én elmentem a vásárba félpénzzel,
Tyúkot
vettem a vásárba félpénzzel.
Tyúkom mondja: kityrákotty!
Kárikittyom
édes tyúkom mégis van egy félpénzem.
Én elmentem a vásárba félpénzzel,
Récét vettem a vásárba félpénzzel.
Récém mondja: reperú!
Tyúkom
mondja: kityrákotty!
Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy félpénzem.
Én elmentem a vásárba félpénzzel,
Ludat vettem a vásárba félpénzzel.
Ludam mondja: gigágá!
Récém mondja: reperú!
Tyúkom mondja:
kityrákotty!
Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy félpénzem.
Én
elmentem a vásárba félpénzzel,
Pulykát vettem a vásárba félpénzzel.
Pulykám mondja: dandalú!
Ludam mondja: gigágá!
Récém mondja: reperú!
Tyúkom mondja: kityrákotty!
Kárikittyom édes tyúkom mégis van egy
félpénzem.
vissza
Falu végin van egy ház Falu végin van egy ház,
Falu végin (Új idrom
fidrom Gálica szikszom) van egy ház.
Abba lakik — egy asszony.
Van annak egy — szép lány.
Julcsa annak — a neve.
Sütött
Julcsa — pogácsát.
A Pistának — od’atta.
A Pista azt — megette.
A hideg is — kilelte.
vissza
Fölszállott a páva Röpülj páva, röpülj,
Vármegye házára.
A
szegény raboknak
Szabadulására.
Fölszállott a páva
Vármegye
házára
De nem ám a rabok
Szabadulására.
vissza
Gábor Áron rézágyúja Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva.
Indulnak már a tüzérek messze a határba.
Nehéz a rézágyú: fölszántja a
hegyet, völgyet.
Édes rózsám Isten véled, el kell válnom tőled.
vissza
Ha felmegyek a budai nagy hegyre Ha felmegyek a budai nagy hegyre,
letekintek, letekintek a völgybe.
Ott látom a, ott látom a kicsi kertes
házunkat,
Édesanyám szedi a virágokat.
Addig megyek, míg a szememre
látok,
Míg egy sűrű erdőre nem találok.
Suru erdő közepében van egy
magas kaszárnya,
Abba leszek háborúig bezárva.
vissza
Házasodik a tücsök Házasodik a tücsök, szúnyog lányát kéri,
Csiszeg-csoszog a tetü, násznagy akar lenni.
Odaugrik a bolha, vőfély
akar lenni,
Mindenféle csúfbogár vendég akar lenni.
Gólya volt a
szekundás, kis béka a flótás,
Dongó darázs a brúgós, pulyka volt a prímás.
Táncba ugrik a majom, megjárja a polkát,
Híres betyár a bagoly, lesi a
hurkáját.
Farkas volt a mészáros hat ökröt levágott,
Amellé még
malacot ötvenet megfojtott.
Kecske volt a szakácsné, jó gulyáshúst fozött,
Míg az ebéd elkészült, a tücsök megszökött!
vissza
Házunk előtt, kedves édesanyám Házunk előtt, kedves édesanyám, van egy
magas eperfa.
Alá állok, kedves édesanyám, hogy ne ázzak alatta.
Csipkés
annak a levele, sej, de jó szagú,
Egy legényért, kedves édes anyám, sose
leszek szomorú.
Házunk előtt, kedves édesanyám, ragyognak a csillagok,
Énhozzám is, kedves édesanyám, egy pár csillag beragyog.
Énelőttem is
irigyelik azt a csillagot,
Amelyik a babám ablakába három éve beragyog.
Házunk előtt, kedves édesanyám, folyik el a halastó,
Azon úszik,
kedves édesanyám egy fekete koporsó.
Néha-néha kilátszik a csipkés
szemfedél,
Rá van írva, kedves édesanyám, de hiába neveltél!
vissza
Hej, Jancsika, Jancsika Hej, Jancsika, Jancsika,
Mért nem nőttél
nagyobbra?
(Dunáról fúj a szél...)
Nőttél volna nagyobbra,
Lettél
volna katona!
(Dunáról fúj a szél...)
Ha Dunáról fúj a szél,
Szegény embert mindig ér,
(Dunáról fúj a szél...)
Ha Dunáról nem
fújna,
Olyan hideg sem volna.
(Dunáról fúj a szél...)
vissza
Hej, Vargáné Hej, Vargáné káposztát főz,
Kontya alá ütött a gőz.
Hányja veti fakalánját,
Kinek adja Zsuzsa lányát.
Nem adja azt
más egyébnek,
Kara István okelmének.
Még akkor neki ígérte,
Mikor
bölcsoben rengette.
vissza
Hull a szilva a fáról Hull a szilva a fáról, Most jövök a tanyáról,
Ej, haj! ruca, ruca, kukorica derce.
Egyik ága lehajlott, A szeretom
elhagyott,
Ej, haj! ruca, ruca, kukorica derce.
Ha elhagyott egy
hétre, Elhagyom én kettore,
Ej, haj! ruca, ruca, kukorica derce.
Ha
Ő elhagy kettore, Elhagyom én örökre,
Ej, haj! ruca, ruca, kukorica derce.
Kis kalapom fekete, Páva tolla van benne,
Ej, haj! ruca, ruca,
kukorica derce.
vissza
Két szál pünkösd rózsa Két szál pünkösd rózsa Kihajlott az útra,
El
akar hervadni, Nincs ki leszakítsa.
Nem ám az a rózsa, Ki a kertbe’
nyílik,
Hanem az a rózsa, Ki egymást szereti.
Nem szeretlek másért,
Két piros orcádért,
Szemed járásáért, Szád mosolygásáért.
vissza
Kis kece lányom Kis kece lányom fehérbe vagyon,
Fehérbe rózsám,
fehérbe vagyon.
Mondom, mondom, fordulj hozzám, mátkám asszony,
mondom,
mondom, fordulj hozzám, mátkám asszony.
Cidrusi menta, kajtai rózsa,
Elmennék táncba, ha szép lány volna.
Mondom, mondom, fordulj ide, mátkám
asszony,
mondom, mondom, fordulj ide, mátkám asszony.
vissza
Kossuth Lajos táborában Kossuth Lajos táborába’
Két szál majoránna,
Egy szép barna magyar huszár
Sej, lovát karélyozza.
Ne karélyozz
magyar huszár,
Mert leesel róla,
Nincsen itt a te édesanyád,
Sej,
aki megsíratna.
Ne sírasson engem senki,
Jól vagyok tanítva,
Sem
léptébe’ de sem vágtába’
Sej, le nem esek róla.
Mert a huszár a
nyeregbe
Bele van teremtve,
Mint a rozmaring a jó földbe,
Sej, bele
gyökerezve.
vissza
Madárka, madárka Madárka, madárka,
Csácsogó madárka.
Vidd el a
levelem, vidd el a levelem,
Szép magyar hazámba.
Ha kérdik, ki
küldte,
Mondjad, hogy az küldte,
Kinek bánatába’, szíve fájdalmába’
Meghasad a szíve.
vissza
Már minálunk babám Már minálunk babám, már minálunk babám az jött a
szokásba:
Nem szedik a meggyet, nem szedik a meggyet fedeles kosárba.
Felmegy a legény a fára, a meggyfa tetejébe,
Lerázza a meggyet, te meg
babám szedjed rózsás kötényedbe.
Már minálunk babám, már minálunk babám
az jött a szokásba:
Nem táncol a legény, nem táncol a legény alacsony
csárdába’.
Alacsony a csárda mestergerendája,
Letörik a legény, lehajlik
a legény rózsás bokrétája.
vissza
Megismerni a kanászt Megismerni a kanászt cifra járásáról,
Tűzött,
fűzött bocskorárúl, tarisznya szíjáról.
Hücs ki disznó a berekből, csak
a füle látszik,
Kanászbojtár bokor alatt a botjával játszik.
vissza
Megrakják a tüzet Megrakják a tüzet,
Mégis elaluszik,
Nincs az
a szerelem,
Ami el nem múlik.
Rakd meg, babám, rakd meg.
Lobogó
tuzedet,
Hadd melegítsem meg
Gyönge kezeimet!
Szól a kakukk
madár,
Talán megvirrad már.
Isten veled, rózsám,
Magad maradsz
immár.
Szerelem, szerelem,
Átkozott gyötrelem.
Mért nem
virágoztál
Minden fa tetejen.
Minden fa tetején,
Cédrus fa
levelén,
Hadd szakított volna,
Minden szegény legény.
Lám, én
szakítottam,
Meg is házasodtam.
Szelid galamb helyett
Vadgalambot
fogtam.
vissza
Megyen már a hajnalcsillag Megyen már a hajnalcsillag lefelé,
Az én
kedves galambom most megyen hazafelé,
Lábán van a csizmája, lakkos szárú kis
csizma,
Rásütött a hajnalcsillag sugára.
Amerre mégy, édes rózsám,
kívánom,
Hogy előtted a rét is tiszta rózsává váljon.
A zöld fu is
előtted édes almát teremjen,
A te szíved holtig el ne felejtsen.
vissza
Még azt mondják, nem illik Még azt mondják, nem illik a tánc a
magyarnak.
Nem, ha néki cipellőt, s bő nadrágot varrnak.
De sarkantyús
csizmának, kócsagtollas főnek,
Illik gyöngyös pártának, magyar főkötőnek.
Az én ingem lengyelgyolcs, csakhogy rojtja nincsen,
Az én csizmám
karmazsin, csakhogy talpa nincsen.
Azért varrták a csizmát, hogy táncoljunk
benne,
Ha rongyos is, foltos is, illik a tánc benne.
Megfogtam egy
szúnyogot, nagyobb volt a lónál,
Kisütöttem a zsírját, több volt egy akónál.
Vardd meg varga a csizmám, megadom az árát,
Ha nem adom, odadom a
szúnyogom háját.
vissza
Szánt a babám Szánt a babám, csireg-csörög, sej haj, a járom,
Szánt
a babám a benedeki határon,
Száraz a föld, hármas eke nem állja,
Szép a
babám, Benedeken, sej haj, nincs párja.
vissza
Százados úr, seje haj Százados úr, seje haj, százados úr ha felül a
lovára,
Visszatekint, seje haj, visszatekint az elfáradt bakára.
„Úgye
fiúk, szép élet a katonaélet?"
Csak az a baj, seje haj, csak az a baj, hogy
nehéz a viselet.
Diófából, seje haj, diófából nem csinálnak koporsót.
A bakának, seje haj, a bakának nem írnak búcsúztatót.
Ágyúgolyó lesz
annak a búcsúztatója,
Barna kislány, seje haj, barna kislány az Ő
megsiratója.
Cserkészváltozat:
Főszakács úr, seje haj,
főszakács úr előveszi bicskáját.
Kiszámítja, seje haj, kiszámítja szegény
cserkész adagját.
Nincsen olyan kis kenyér e széles világon,
Bicskájával, seje haj, bicskájával mit kisebbre ne vágjon.
vissza
Szélről legeljetek Szélről legeljetek, fának ne menjetek.
Mert ha
fának nekimentek, fejeteket beveritek.
Szilikút, szalikút, szentandrási
sobrikút.
vissza
Szép Zalában születtem Szép Zalában születtem,
A nagy erdő nevelt
fel,
Fenyőerdő a hazám,
Minden leány/legény hű babám.
Befogom a
lovamat,
Elkiáltom magamat,
Reszket tőlem minden úr,
Nem ám aki
földet túr.
vissza
Tavaszi szél vizet áraszt Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom.
Minden madár társat választ, virágom, virágom.
Hát én immár kit
válasszak, virágom, virágom.
Te engemet s én tégedet, virágom, virágom.
Zöld pántlika, könnyu gúnya, virágom, virágom.
Mert azt a szél
könnyen fújja, virágom, virágom.
De a fátyol nehéz ruha, virágom,
virágom.
Mert azt a bú nyomdogálja, virágom, virágom.
vissza
Télen-nyáron Télen-nyáron jókedvem van, az ördög fog búsulni.
Nincs
is jobb, mint tábortűznél a hajdú táncot járni.
Leszakadt, haj, a csizmám
szára,
Jókedvem van az ördög bánja,
Majd hoz újat a Mózsi.
vissza
Virágéknál ég a világ Virágéknál ég a világ,
Sütik már a rántott
békát.
Zimmezum, zimmezum,
Recefice bum-bum-bum.
Bíró Marcsa
odakapott,
Békacombot ropogtatott.
Zimmezum, zimmezum,
Recefice
bum-bum-bum.
Puskás Gábor későn futott,
Neki csak a füle jutott.
Zimmezum, zimmezum,
Recefice bum-bum-bum.
vissza
Zörög a kocsi, pattog a Jancsi Zörög a kocsi, pattog a Jancsi, talán
értem jönnek,
Jaj, édesanyám, szerelmes dajkám, de hamar elvisznek.
Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele.
Két szegény legény
szántani menne, de nincsen kenyere.
Van veres hagyma a tarisznyába
keseru magában.
Szolgalegénynek, sej, a szegénynek de kevés vacsora!
vissza
4. Vallási dalok
Reggeli himnusz Már kél a fénynek csillaga,
Esengve kérjük az Urat,
Járjon ma mindenütt velünk,
Ne rontsa ártás életünk.
Nyelvünket
fogja fékre ma,
Ne szóljon rút perek szava.
Szemünket védőn óvja meg,
a hívságot ne lássa meg.
Lakjék szívünkben tisztaság,
Távozzék
minden dőreség.
A testnek dölyfét törje meg
Étel- s italban hősi fék.
Hogy majd a nap ha távozott,
S az óra újra éjt hozott,
Lemondásunk szent éneke
Legyen az Úr dicsérete.
Dicsérjük az
örök Atyát,
Dicsérjük egyszülött Fiát
S a Lelket, a Vigasztalót,
Most és örök idokön át.
vissza
Reggeli ima Hálát adok, hogy itt a reggel,
hálát adok az új napon.
Hálát adok, hogy minden percem
néked adhatom.
Hálát nem csak a
jó testvérért,
hálát mindenkiért adok.
Hálát adok, hogy minden sértést
megbocsáthatok.
Hálát adok, hogy munkát küldesz,
hálát adok,
hogy fény ragyog.
Hálát adok, hogy lelkem fényes
és boldog vagyok.
Hálát adok a vidám percért,
hálát, ha szomorú leszek.
Hálát
adok, hogy adsz elém célt
és kezed vezet.
Hálát adok, hogy hallom
hangod,
hálát adok a jó hírért.
Hálát adok, hogy Tested adtad
minden
emberért.
Hálát adok az üdvösségért,
hálát adok, hogy várni fogsz.
Hálát adok, hogy ma reggel még
hálát adhatok.
vissza
Esti himnusz A napvilág leáldozott,
Teremtőnk, kérünk tégedet,
Maradj velünk kegyelmesen
Őrizzed óvjad népedet!
A rossz álmok
távozzanak,
És minden éji képzelet.
Ellenségünket uzzed el,
Hogy
testünket ne rontsa meg.
Add meg kegyelmes jó Atyánk,
És
Egyszülötte, add nekünk,
És Szentlélek, Vigasztalónk,
Örök fölséges
Istenünk.
vissza
Esti ima Hálát adok az esti órán,
hálát adok, hogy itt az éj.
Hálát adok, hogy szívem mélyén
hála dala kél.
Hálát adok a
csillagfényért,
hálát a sűrű éjjelért.
Hálát adok, hogy nem vagy messze,
most is küldesz fényt.
Hálát adok, hogy küldtél testvért
társként, aki ma mellém állt.
Hálát adok, hogy megengedted
azt is,
ami fájt.
Hálát adok, hogy Tested táplált,
hálát, hogy ma is szólt
szavad.
Hálát adok, hogy lelkem biztos
cél felé halad.
Hálát
adok, hogy mellém álltál,
hálát, hogy szép az otthonom.
Hálát, hogy
munkám elvégeztem,
s békén alhatom.
Hálát adok a sok-sok jóért,
hálát adok, hogy megbocsátsz.
Hálát adok, hogy el nem hagytál,
s
újabb útra vársz.
Hálát adok, hogy szemed rajtam,
hálát adok, hogy
reményt adsz.
Hálát adok, hogy biztos eljössz,
mint a virradat!
vissza
Étkezés előtti imák Az ételünket, italunkat áldd meg jó Atyánk!
Jöjj el Jézus légy vendégünk!
Áldd meg, amit adtál nékünk!
Adjad
Uram, hogy jól essék!
Jézus neve dicsértessék.
Az asztal terítve,
immár minden kész.
Gondosan terített az Atyai kéz.
Jóságát lássátok és
ízleljétek.
Mit Ő adott hálás szívvel vegyétek.
Te hívsz meg minket
a lakomára,
Az együttlétért Tied a hála.
Mert úgy szerettél, emberré
lettél,
Kenyeret adtál, velünk is ettél
vissza
Étkezés utáni imák Az ételért, az italért légy áldott jó Atyánk!
Aki ételt, italt adott,
Annak neve legyen áldott!
Mi jól
laktunk, hála Isten,
Annak is adj, kinek nincsen!
Ételünket,
italunkat köszönjük, Urunk!
vissza
Összejövetel előtti ima Mindenható Úristen! Alázatos szívvel fordulok
Tehozzád munkám kezdetén. Nagyratörok céljaim, de gyarló az én erom. Kérlek
ezért, minden ero forrása, támaszd meg gyengeségemet, és tedd eredményessé
munkámat, hogy azzal, amit tanulok a Te dicsoségedet növeljem, hazámnak és
embertársaimnak javára lehessek. Add, hogy megalkuvás nélkül törekedjem a
jellemes életre (Add, hogy jellemem épületét minél magasabbra emeljem), s szent
igazságodtól és a becsületto soha el ne tántorodjam. Ámen.
vissza
Összejövetel utáni ima Hálát adok, Uram, az imént vett jókért. Eros a
szándékom, hogy igaz jótettek fakadjanak nyomukban. Add szándékomra áldásodat.
Ámen.
vissza
Add a kezed Add a kezed, hogy zengjünk az Úrnak,
zengjünk az Úrnak
alleluját!
Add a kezed, hogy zengjünk az Úrnak,
zengjünk az Úrnak
alleluját!
Refr: Ś: Alleluja, alleluja, alleluja, alleluja! :Ś
Kitárt karokkal mindenki áldja,
mindenki áldja az élet Urát!
Ujjongó szívvel zengjünk az Úrnak,
zengjünk az Úrnak alleluját!
vissza
Ahol szeretet Ahol szeretet és jóság,
Ahol szeretet, ott van
Istenünk!
vissza
Alleluja (Zengd velünk) Refr: Ś: Alleluja, alleluja, alleluja! :Ś
Zengd velünk, örökké jó az Úr!
Énekeld szeretetét!
Izrael háza is
mondja már,
zengje hát nagy örömét!
Az Úr velünk, ki lehet ellenünk.
Rettegést nem ismerünk.
Jobb az Úr ereje énnekem,
jobb is, mint az
emberé.
Ő az én teremtő Istenem,
Istenem, ki nem hagy el.
Benne
én ujjongva járhatok,
élhetek a tenyerén.
vissza
Áldásoddal megyünk Áldásoddal megyünk, megyünk innen el.
Néked
énekelünk boldog éneket.
Te vagy mindig velünk, ha útra kelünk.
Őrizd
életünk minden nap!
Minden nap dicsérünk Téged, jó Uram.
Néked
énekelünk vígan, boldogan.
Maradj mindig velünk, ha útra kelünk!
Orizd
életünk minden nap!
Minden nap.
vissza
Áldjad én lelkem az Urat! Áldjad én lelkem az Urat!
Áldjad én
lelkem az Urat!
Áldjad én lelkem, áldjad én lelkem!
Áldjad én lelkem az
Urat!
Zengj halleluját az Úrnak! ...
Dicsérjük együtt az Urat!
...
Áldjad én bensom az Urat! ...
vissza
Áldjon meg téged az Úr! Áldjon meg téged az Úr!
Áldjon meg téged az
Úr,
és őrizzen meg tégedet!
Világosítsa meg az Úr,
az Ő orcáját
te rajtad,
és könyörüljön terajtad!
Fordítsa az Úr az Ő orcáját rád!
Fordítsa az Úr az Ő orcáját rád,
és adjon békét tenéked
vissza
Bizakodjatok, jó az Úr! Bizakodjatok, jó az Úr, jósága éltet!
Bizakodjatok, jó az Úr! Alleluja!
vissza
Énekelj az Úrnak Refr: Ś: Énekelj az Úrnak új éneket!
Énekelj az
Úrnak egész föld! :Ś
Énekelj az Úrnak, áldjad nagy Nevét!
Hirdesd
napról-napra az Ő dicsőségét!
Ékesség és fenség van Őelőtte.
Tisztesség és méltóság az Ő szent helyén.
Ujjongjon az ég, és
örvendjen a föld!
Harsogjon a tenger és minden benne élő!
vissza
Én Uram, én Istenem Én Uram, én Istenem,
vedd el tőlem mindenem,
ami gátol Feléd!
Én Uram, én Istenem,
add meg nekem mindenem,
ami segít Feléd!
Ś: Én Uram, én Istenem,
fogadd el az életem,
hadd legyek egészen a Tiéd! :Ś
vissza
Hallelu’, hallelu’ Hallelu', hallelu', hallelu',
halleluja, áldott
az Úr!
Hallelu', hallelu', hallelu',
halleluja, áldott az Úr!
Áldott
az Úr, halleluja!
Áldott az Úr, halleluja!
Áldott az Úr, halleluja!
Áldott az Úr!
vissza
Itt vagyok végre jó Uram! Itt vagyok végre jó Uram!
Nehéz és hosszú
volt utam.
Szólnék Hozzád, nem tudok,
szememben látod, mit akarok.
Eljöttem Hozzád, itt vagyok,
szomjas és éhes vándorod.
Asztalodról adj ennem,
s boldog lesz az életem!
vissza
Jézus életem, erőm, békém Jézus életem, erőm, békém,
Jézus társam,
örömöm.
Benned bízom, Te vagy az Úr,
már nincs mit félnem, mert bennem
élsz,
már nincs mit félnem, mert bennem élsz!
vissza
Jézussal járok minden nap Jézussal járok minden nap,
zengd-dicsérd,
zengd-dicsérd!
Erős jobbjával támogat,
zengd dicséretét!
Refr:
Ó, zengd, zengd, zengd, dicséretét,
zengd, zengd, zengd, dicséretét!
Zengd, zengd, zengd, dicséretét,
Ó, milyen hatalmas név!
Vére a
bűntől megmosott ...
Szentlelke megújult erőt adott ...
Általa lett
a föld s az ég ...
Benne és Érte van a mindenség ...
Dicsőség és
áldás a Báránynak ...
Hódolat és tisztesség a Királynak ...
vissza
Mária, Mária, szép virágszál Refr: Mária, Mária, szép virágszál,
Mária, szikrázó nap.
Szeplőtlen fogantatott ártatlan lány.
Könyörülj
érettünk Anyánk!
Mária, Mária, szép virágszál,
Mária, szikrázó nap.
Védelmezz magyarok Nagyasszonya!
Imádkozz érettünk anyánk!
Nézd,
önzésünk mély sötét börtönbe zár,
a hűtlenség kígyója szívünkre vár.
Erőtlen gyermeked Hozzád kiált,
ne hagyj el, jöjj, segíts már!
A
szeretet hűsége szívedben ég,
mint hajnali verőfény, oly tiszta, szép.
Lánglelked tűzjelét ragyogtasd ránk,
utunkon előttünk járj!
vissza
Mert Te, Uram Mert Te, Uram, fenséges vagy a földön,
és
felmagasztaltattál minden isten fölött!
Ś: Imádunk Téged, imádunk Téged,
imádunk Téged, ó Urunk! :Ś
vissza
Minden, mi él Minden, mi él csak Téged hirdet,
minden dicsér, mert
mind a muved.
Azzal, hogy él ezt zengi Néked:
„Dicsérlek én, dicsérlek
Téged!"
Dicsér az ég, nap hold és csillagok,
fény és sötét, nap, éj
és hajnalok.
Dicsér a szél, felhő és hóvihar,
a víz, s a tűz megannyi
tiszta dallal.
Dicsér a föld, dicséri szent Neved,
mint jó anyánk
táplál, s ad eledelt.
Virág, gyümölcs, zöld fű, fa, hegyvidék,
tó és
folyó, síkság és büszke bérc.
A nagyvilág létével énekel,
szavunkra
vár, hogy hangja dal legyen.
Zúgjunk tehát ég és föld énekét,
Zengjük
velük: Nagy Isten, áldott légy!
vissza
Ne félj, ne aggódj! Ś: Ne félj, ne aggódj, ne sírj, ne bánkódj,
ha
tiéd Isten tiéd már minden !
Ne félj, ne aggódj, ne sírj, ne bánkódj:
elég Ő néked! :Ś
vissza
Nézz testvér fel Refr: Nézz testvér fel, az Úr van itt,
lángoljon a
szívünk!
Közel van már üdvösségünk,
jöjj el Jézusunk, jöjj el Jézusunk!
Kerestem arcodat, Uram,
lehajoltál énhozzám.
Félelmek, bűnök
téptek,
de Te meggyógyítottál.
Figyelme szeretőn kísér,
meghallgatja az imánk.
Gyötrelmeinkben vigaszt nyújt,
ezért áldja Ot
a szánk.
Jöjjön, ki szomjas és igyék,
aki hisz, élni fog.
Szívének rejtett mélyéből
az élő víz felbuzog!
vissza
Oldani Uram Oldani Uram, s oldódni vágyom.
Üdvözíteni, és üdvözülni
vágyom!
Alkotni Uram, s alakulni vágyom,
alkotni Uram, s alakulni
vágyom!
Ékesíteni, és ékesedni vágyom!
Dalolni Uram, és dallá lenni
vágyom!
Követeddé lenni, Érted tenni vágyom!
Követeddé lenni, Érted
tenni vágyom!
Lámpád vagyok, ha látsz engem.
Ajtód vagyok, ha
zörgetsz bennem.
Ki látod, mit teszek, hallgass el engem!
Ki látod, mit
teszek, hallgass el engem!
vissza
Ó halld meg, Uram! Ó halld meg, Uram, ó halld meg imám:
Hívlak,
jöjj, válaszolj!
Ó halld meg, Uram, ó halld meg imám:
Jöjj, és figyelj
reám!
vissza
Szeretet áradjon köztünk! Szeretet áradjon köztünk!
Szeretet
gyúljon bennünk!
Szeretet töltsön el minket!
Add ezt nekünk, Urunk!
Hadd legyünk testvéri szívvel
mindnyájan egyek Benned!
Lobbantsa
lángra szívünket szereteted!
vissza
Teremts bennem tiszta szívet Ś: Teremts bennem tiszta szívet, ó Uram!
Az erős lelket újítsd meg bennem! :Ś
Ś: Ne vess el engem a Te orcád
elől!
Szentlelkedet ne vond meg tőlem!
Támogass az engedelmesség
lelkével!
Szabadításod örömét add nekem! :Ś
vissza
Te vagy az út, az igazság Te vagy az út, az igazság, Te vagy az élet!
Hozzád megyek, áldom Neved, általad élek.
Ś: Megszabadítottál,
kenyeret, s bort adtál.
Tested és Véred táplál, huséged éltet, alleluja! :Ś
vissza
Tied a dicsőség Ś: Tied a dicsőség és imádás, felemeljük
kezeinket,
így dicsérjük szent neved :Ś
Ś: Ó Hatalmas, kezed nagy csodákat tesz,
Veled senki nem ér fel,
Veled senki nem ér fel. :Ś
Ó Hatalmas
vissza
Várj és ne félj! Várj és ne félj, az Úr jön már!
Várj és ne félj,
hu szívvel várj!
vissza
5. Egyéb dalok
A börtön ablakába A börtön ablakába soha nem süt be a nap,
Az évek
tova szállnak, mint egy múló pillanat,
Ragyogón süt a nap és szikrázik a
fény,
Csak a szívem szomorú, ha rád gondolok én,
Szeretlek én...
Egy késő üzenet, egy elkésett levél,
Amelyben üzened, hogy nem vagy
már enyém,
Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény,
Csak a szívem
szomorú, ha rád gondolok én,
Szeretlek én...
A börtönben az évek
olyan lassan múlnak el,
Egy csavargó dalától, talán vidámabb leszel,
Ragyogón süt a nap és szikrázik a fény,
Csak a szívem szomorú, ha rád
gondolok én,
Szeretlek én...
Egy késő éjszakán karomba zártalak,
De te nem voltál velem, én mégis vártalak.
Ragyogón süt a nap és
szikrázik a fény,
Csak a szívem szomorú, ha rád gondolok én,
Szeretlek
én...
vissza
Ha én rózsa volnék Ha én rózsa volnék, nemcsak egyszer nyílnék;
Minden évben négyszer virágba borulnék.
Nyílnék a fiúnak, nyílnék én a
lánynak,
Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.
Ha én kapu volnék,
mindig nyitva állnék,
Akárhonnan jönnek, bárkit beengednék.
Nem
kérdezném tole: hát téged ki küldött?
Akkor lennék boldog, ha mindenki
eljött.
Ha én ablak volnék, akkora nagy volnék,
Hogy az egész világ
láthatóvá váljék.
Megértő szemekkel átnéznének rajtam,
Akkor lennék
boldog, ha mindent megmutattam.
Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,
Minden áldott este fényben megfürödnék.
És ha engem egyszer lánckerék
taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.
Ha én zászló volnék,
sohasem lobognék;
Mindenféle szélnek haragosa volnék.
Akkor lennék
boldog, ha kifeszítenének;
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.
/Bródy János/
vissza
Ó-Pusztaszer Nem tudom, hogyan s miképp, de
Megjelent egy
Feszty-körkép.
Szer ... Pusztaszer ...
Nem szerepelt ugyan a listán,
de
7-szer megnézte Hamza István.
Szer ... Pusztaszer ...
Mindenkit elönt egy őrült mámor
Jenő-lázban ég a tábor.
Szer ...
Pusztaszer ...
Tudja Árpád, Tas és Huba
Elúszott a focikupa.
Szer ... Pusztaszer ...
Fut az ido meg a homok, a
Vacsorától én
is futok. (... a WC-re)
Szer ... Pusztaszer ...
Szalonna, tepertő,
margarin
Ez a pusztaszeri vitamin.
Szer ... Pusztaszer ...
Etelközben is ilyet ettünk
Ezért kellett ide jönnünk.
Szer ...
Pusztaszer ...
Kempingbudiban buzog a szer
Buzlik egész Pusztaszer.
Szer ... pá, Pusztaszer ... hogy viseled el ...
G. Kovács Gergo
nagyon meno
Szégyellnivaló, de Ő is Jenő.
Más ... hasonmás ... kicsit
más ... hasonmás ...
Jenő-kézben egy halom zászló
Csodálkozik Németh
László.
(Rádiószerelo gyere be
Rózsámmal ketten vagyunk idebe'...)
Szer ... Pusztaszer ...
Futkosik, mint pók a falon
Mégsincs kaja
az asztalon.
Szer ... Pusztaszer ...
Németh László nagyon bátor
Ő a helyi ... Cserkészpásztor.
Szer ... Pusztaszer ...
Nagy
gond, ha nem jut tolókocsi
Áthidalja a Walkie-Talkie. (Krrr ... krrr ...
halló, ki az ?...)
Szer ... Pusztaszer ...
Altáborunkban sok rím
terem
Ez a dal is ott van a szeren.
Szer ... csá, Pusztaszer ...
mégegyszer ... jövőe mégegyszer ...
S azután mégegyszer ... 1100-szer ...
vissza
Szállj, dalom Ó, Istenünk,
eléd letérdelünk
könyörgünk hozzád,
Téged kér szívünk,
áldd meg a népünk,
áldd meg nemzetünk!
A
nagyvilágon e kívül
sehol sincs helyünk,
s mi egymástól is megtagadtuk
itt,
hogy boldogok legyünk.
Refr: Ś: Szállj dalom, szállj, gyönge
kismadár,
határokon túl a Hargitáig szállj,
bátorítsd a csüggedőt,
vigasztald a szenvedőt! :Ś
Krisztus soha el nem hagyja Őt!
Ó,
Istenünk,
eléd letérdelünk
könyörgünk hozzád,
Téged kér szívünk,
áldd meg a népünk,
áldd meg nemzetünk!
Mint oldott kévét,
hányszor szórta szét
szörnyű vihar,
lesújtott ránk,
ó, mennyi
nemzet fia néz,
ma gyűlölködve ránk!
/Sillye Jenő/
vissza
Tábortűz Isten hozott, hisz csak a jók jöhetnek el,
Ülj hát közel,
a szeretet éltet, átölel.
S ki a csillagok közt él, mint aki rég
odaköltözött,
Most visszatér, s leül a tűz mögött.
Refr: Sok szív
mélyén, ott ég ez a tűz egy kör közepén,
Egy dal, s te újra mellém ülsz,
S lobog a tábortűz ... szél belekarolt.
Egy dal, és újra köztünk élsz,
Ma újból Te zenélsz ... úgy van, ahogy rég volt.
Egy dal, s te újra
mellém ülsz,
S lobog a tábortűz ... szél belekarolt.
Szól egy dal, és a
lelkünk összeér,
A gyönyörű tűzfénynél ... nap-színű a Hold.
Súgd
meg nekem, tudod így ígérted rég,
A nagy titkokat, amit egy kisgyerek nem
ért.
Hiszen annyi minden volt, amire nem jutott ido,
Pár pillanat most
hogy legyen múlt, jelen, jövo ?
Isten veled, a könnyem nézd ma el,
Mondj egy mesét, ahogyan régen, csak ennyi kell.
Ez a tűz örökkön él,
semmi nem dúlhatja szét,
A lelkekért, akiket rejt az ég.
/Emberek/
vissza
6. Millenniumi Melléklet 2000.
Te kit választanál?
Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap át kell írni a régi meséket
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap meg kell váltani ezt a
világot
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap le kell tépni
magáról a láncot
Mondd, te kit választanál?
Segítsetek, segítsetek,
segítsetek, segítsetek!
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap
le kell mondani hivataláról
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap
át kell venni a koronaékszert
Mondd, te kit választanál?
Valakinek
holnap le kell tennie végül a fegyvert
Mondd, te kit választanál?
Valakinek holnap meg kell válni az életétől
Segítsetek, segítsetek,
segítsetek, segítsetek!
Oly nehéz a választás.
/Szörényi Levente -
Bródy János: István, a király/
vissza
Nem vagyunk még hozzád méltók
Ó Istenem, segíts rajtunk
nyújts
vigaszt a szenvedőknek.
Tartsd a gonoszt távol tőlünk
bocsáss meg a
vétkezőknek.
Légy az igaz, megértő Isten
hisz végtelen a
bölcsességed.
Hozz mireánk békességet
népeinknek világosságot.
Ó
Istenem, nézd el nekünk
hogy nem vagyunk még hozzád méltók.
Légy az
igaz, megértő Isten
hisz itt a földön oly sok még a gond.
/Szörényi
Levente - Bródy János: István, a király/
vissza
Szállj fel, szabad madár
Nem kérdem én, anyád hol szült világra
nem kérdem én, apád ki volt
Csak annyit kérdezek a válaszra várva
rabok legyünk vagy szabadok.
Nem kérdem én, meddig tűrjük a sorsunk
lehetnénk új honfoglalók
Csak annyit kérdezek a válaszra várva
rabok
legyünk vagy szabadok.
Szállj fel a csillagokba,
szél könnyű
szárnyán szállj
Kárpátok gyűrűjéből
szállj fel, szabad madár.
Szállj
messze, szállj magasra,
szél könnyű szárnyán szállj
Új tavasz hírét vidd
el,
szállj fel, szabad madár.
Nem kérdem én azt, hogy mért vagy te
árva
tudom, a sors mostoha volt
Csak annyit kérdezek a válaszra várva
rabok legyünk vagy szabadok.
Nem kérdem én, meddig járnak még köztünk
szemforgató hamis papok
Csak annyit kérdezek a válaszra várva
rabok
legyünk vagy szabadok.
Szállj fel a csillagokba...
/Szörényi
Levente - Bródy János: István, a király/
vissza
Áldozatunk fogadjátok
Nap fénye világosságot, Hold fénye teljességet
Víz színe tisztaságot, Csillagok fényességet
Adjatok, adjatok, adjatok
Adjatok, adjatok, adjatok. 2x
Kegyes Földanya, kegyes Napanya
kegyes Holdanya, kegyes Vízanya
kegyes Ősapák, kegyes Ősanyák
kegyes
Istenek, kegyes Szellemek
Áldozatunk fogadjátok,
amit kérünk,
megadjátok
Előttetek fejet hajtunk,
Fogadjátok hódolatunk.
Nap
fénye világosságot...
Kegyes Földanya...
Áldozunk most
előttetek,
tiszteljük az ősi rendet
Hallgassátok könyörgésünk,
vigyázzátok nemzetségünk.
Nap fénye világosságot... 2x
/Szörényi Levente - Bródy János: István, a király/
vissza
Oly távol vagy tőlem
Oly távol vagy tőlem, és mégis közel
Nem
érthetlek téged, s nem érhetlek el
Oly távol vagy tőlem, és mégis közel
Te hallgatsz, s én érzem, a szívem felel.
/Szörényi Levente - Bródy
János: István, a király/
vissza
Felkelt a napunk
Felkelt a napunk, István a mi urunk
Árad a
kegyelem fénye ránk.
Hálás a szívünk, zengjen az örömünk
Szép
Magyarország, édes hazánk.
/Szörényi Levente - Bródy János: István, a
király/
vissza
Gellért
Velencében születtél, Pannóniában éltél
Csanádban
alkottál, Duna mellett meghaltál.
Idegenből jöttél, új hazára leltél
Virágot ültettél, véreddel öntöztél.
Gellért, szent püspökünk,
könyörögj érettünk! 2x
Vad föld új országát, Isten Szent Egyházát
Építetted nékünk, könyörögj érettünk.
Isten szép terve nagy, szőlője
munkása vagy
Legyünk mi is ember, aki tenni is mer.
Gellért, szent
püspökünk, könyörögj érettünk! 2x
Szentekké lenni, Istenért élni
Embernek lenni, minden, mi szép és jó.
Áldozat Istennek, áldás az
embernek
Oly korban mi legyünk, vezess, hogy így tegyünk.
Gellért,
szent püspökünk, könyörögj érettünk! 2x
Hűség és bátorság, ne legyen
álnokság
Inkább az életet, soha a hitemet.
Emberként élni, tudással
telni
Szentekként merni, tanúságot tenni.
Gellért, szent püspökünk,
könyörögj érettünk! 2x
/Sillye Jenő/
vissza
István
Szent István király, magyarok csillaga
Országunk, népünk
szent apostola.
Könyörögj értünk, bűnök közt élünk
Könyörögj értünk,
elveszünk, félünk
Könyörögj értünk, pusztul a népünk
Könyörögj értünk,
Szent István király.
Könyörögj értünk, könyörögj értünk,
Könyörögj
értünk, Szent István király. 2x
Kérjed érettünk a magyarok asszonyát
Fordítsa hozzánk drága, Szent Fiát.
Könyörögj értünk... 2x
/Sillye Jenő/
vissza
Föltámadt! Alleluja!
Álltok szótlanul, a dárda földre hull,
itt
más erő , az Úr, itt más erő az Úr!
Az éj az hosszú volt, de eltűnt már
a Hold,
a hajnal felsikolt, a hajnal felsikolt.
Föltámadt alleluja,
föltámadt alleluja! 2x
Elég volt már, elég, fénnyel hinti az ég
az
új nap reggelét, az új nap reggelét.
Virágban áll a rét, virágos úton át
valaki jön feléd, valaki jön feléd.
Föltámadt alleluja, föltámadt
alleluja! 2x
Virágban áll a rét, virágos úton át
Jézus jön feléd,
Jézus jön feléd.
Föltámadt alleluja, föltámadt alleluja! 2x
/Sillye Jenő - Kovács Gábor/
vissza
Erdő közepében
Sötét kapuk, magas házak, fényes udvarok
Nyíljatok meg lábam előtt, ha arra indulok.
Erdő közepében járok,
egyszer majd rád találok
Csillagom, vezess, én utánad megyek. 2x
Felhő, felhő fenn az égen, vártuk már nagyon
Esőt hozz a virágoknak,
mosd el sok bajom.
Erdő közepében járok...
Fehér ingem tiszta
legyen, olyan, mint a hó
Átok engem el ne érjen, ne bánthasson a szó.
Erdő közepében járok...
/Republic/
vissza
Egy ez a tábor
Mi az, ami újra hív és indulnunk kell már.
Mi az,
ami elcsábít és csak ránk vár.
Táskánkban minden cuccunk minden, ami kell.
Közbe jöhet egy-két gubanc, kit érdekel?
Lehet élni száztíz évig, de
mindez mit ér?
Mi csak addig élünk, míg a rockzene él.
Ennyi az életünk,
vagy lehetne több,
Ha hiányzunk, várj és mi újra jövünk.
Egy ez a
tábor és egy ez a szív (egy ez a szív)
Egyetlen érzés és egy ami hív (egy
ami hív)
Van néhány dal, amit csak mi tudunk (csak mi tudunk)
Amíg ők
szólnak, boldogok vagyunk!
Ugyanaz a ház és benne ugyanaz lány.
Mégis jó tudni, hogy otthon valaki vár.
Ennyi az életünk, vagy lehetne
több,
Ha hiányzunk, várj és mi újra jövünk.
Egy ez a tábor...
/Edda/
vissza
|
