»      Sajti Honlapja   - Cserkész  « Korosztályok a cserkészetben
 
Mi a cserkészet? Cserkész jellem és magatartás A társadalmi élet
Hagyományőrzés, hagyományápolás Élet a szabadban
Koltai András st., Solymosi Balázs cst.

KOROSZTÁLYOK A CSERKÉSZETBEN



KOROSZTÁLYOK A NEMZETKÖZI CSERKÉSZETBEN
                 Bi-Pi a cserkészmozgalmat főként serdülő fiúk számára alkotta meg. Igen hamar kiderült azonban, hogy nemcsak ők, hanem a lányok is, majd mindkét nemből a náluk kisebbek is cserkészkedni akartak, sőt a cserkészetből „kiöregedettek” sem akartak fölhagyni ezzel az életformával. Így aztán hamarosan megalakultak az első lánycserkész (girl scout, guide), tündérke (brownie), farkaskölyök (wolf cub), rover és felnőtt cserkész (a fiúknál: senior scout és rover, a lányoknál: ranger és cadet) egységek. Mivel pedig a cserkészet egyik fontos módszere a folyamatosság és fokozatosság, Bi-Pi és munkatársai megalkották az ezeknek a korosztályoknak való cserkészet sajátos céljait és módszereit. Girl Guiding című könyvében Bi-Pi például már mindhárom leány-korcsoport (brownies, guides, rangers) számára írt fejezeteket.
                 Érdemes tudni, hogy Angliában a farkaskölykök, cserkészek és roverek kezdetben közös csapatokban, de korcsoportonként külön egységekben, egymástól független vezetők vezetésével dolgoztak. Csupán 1928-ban hozták létre a korosztályi egységeket együtt irányító csapatparancsnok, a „negyedik ember” posztját. Mára a legtöbb európai cserkészetben bonyolult, akár 4-5 korosztályi részlegből fölépülő rendszerek épültek ki, amelyek a különböző korosztályok számára mást és mást nyújtanak (lásd: 2. sz. táblázat). Magyarországon azonban a kiscserkészek (akárhogy is nevezték őket: farkaskölykök, medvebocsok, apródok) és roverek mindig csak afféle „mellékágai” maradtak a cserkészetnek: ezt tükrözte is tükrözi máig is például a vezetőképzés rendszere és Szövetségünk fölépítése. Cserkészetünk megújulásának tehát egyik fontos feltétele lenne a korosztályok szerepének újragondolása.

KOROSZTÁLYOK A MAGYAR CSERKÉSZETBEN
                  Alapszabályunk szerint az MCsSz-ben a következő korosztályok léteznek: a 6-10 éves gyerekek kiscserkészek, a 10-16 évesek cserkészek, a 16 év fölöttiek pedig rovercserkészek lehetnek, egészen addig, amíg a felnőtt cserkészek közé akarnak lépni. A helyzet azonban ennél némileg bonyolultabb, tehát az alábbiakban nem csak a „hivatalosan létező” korosztályokat ismertetjük, hanem azokat is, amelyek a magyar cserkészetben léteztek, léteznek vagy létezniük kellene. (Erre lásd a VL 1999. áprilisi számát. Azt a cikket is alapul véve írtuk meg ezt az anyagot, így nem csak a hivatalos elnevezéseket és határokat mutatjuk, hanem azt is, amit jónak látunk. Ezeket más betűvel írtuk, hogy el lehessen őket választani az írásban. a „hivatalosan” létezőktől. Ebben a részben a korosztályok utáni számok iskolai évfolyamokat takarnak.)

1. Óvodás cserkészet – apródok, tündérek, fiókák (5-7 évesek)
                  Ez az óvodáskorúak cserkészete. A világon azon a kevés helyen, ahol létezik ilyen cserkészkorosztály, általában hódoknak (beavers, beaver scouts) nevezik őket. A magyar cserkészeten belül ezzel a korcsoporttal először a Külföldi Magyar Cserkészszövetség kezdett el foglalkozni (apródoknak és tündéreknek nevezve őket) azzal a céllal, hogy a gyerekek már ekkor magyar nyelven beszélő közösségben legyenek. Mivel azonban ez Magyarországon nem annyira hangsúlyos kérdés, csupán a Magyar Cserkészleány Szövetségben vannak 5-7 éves fiókák.
                  Az óvodás cserkészek tevékenysége játékos összejövetelekből áll. Az óvodások társas-kapcsolataiban még a náluk idősebbek — felnőttek vagy általuk szinte felnőttnek tekintett nagyobbak – a fontosabbak, tehát a vezetőnek fontos szerepe van a közösség összetartásában. Ugyancsak fontos feladata szembesíteni a gyerekeket a közösség normarendszerével, vigyázva arra, hogy eközben ne veszítsék el kreativitásukat, kezdeményezőkészségüket.
                  A tündérek és apródok két törvénye: 1. A kiscserkész engedelmes és segítőkész. 2. A kiscserkész szereti a rendet. [Figyelem! A kiscserkész név használata itt félrevezető! Nem kiscserkészekről van szó!] Ígéretük: „Én, ... ígérem, hogy jó leszek. Ismerem a kiscserkész-törvényeket és azokat megtartom.” A fiókáknak nincsen törvényük csak ígéretet tesznek: „Igyekszem okosan szeretni, segíteni az embereket; védem-gondozom az állatokat és növényeket.”

         Irodalom: SZABÓNÉ RÉR Anna: Kiscserkész vezetők kézikönyve. Dunaszerdahely, 1992. [Figyelem! A kiscserkész név használata itt félrevezető! Nem kiscserkészekről van szó!] VÉGH Márta: Fiókáknak fiókákról. (Kísérleti anyag.) Bp. én.

2. Kiscserkészet (7-10 évesek)
                  A kiscserkészet a kisiskolás korúak cserkészete. A lányok, a tündérkék (brownies) mozgalma 1914-ben, a fiúké, a farkaskölyköké (cub scouts, wolf cubs) 1916-ban kezdődött. Magyarországon a kiscserkész-korosztállyal az első világháború után kezdtek foglalkozni. Az első falkát 1920. szeptemberében szervezte Gabona István a 4. BIK Cs.Cs. keretében 8-12 éves kisfiúk számára. Ugyanakkor más kísérletek is történtek a sajátos magyar kiscserkészet megteremtésére is. Az 1. BKRIE Cs.Cs. keretében medvebocs-csoportok alakultak, Sebők Zsigmond Mackó urát használva keretmeséül (ez hamar elhalt), 1921-ben pedig Faragó Ede megalapította a cserkészapródokat. Ennek keretmeséje eleinte az erdei fiú története volt (Faragó Ede találmánya), amelyet Harangi László öntött irodalmi formába (Erdők fia, főhős: Nimród). Később emellé Az első apródok meséje került. Egyfajta kompromisszumként jött létre külön mozgalomként a kiscserkészet is, amelyet az OIB 1923-ban hagyott jóvá, azonban nem volt túl sikeres.
                  A különböző irányzatokból 1943. júniusában főcserkészi parancs hozta létre az egységes kiscserkészetet úgy, ahogy azt 1941 nyarán, Ábrahámhegyen, Koszter atya irányításával eltervezték. Ennek keretmeséje, „a szabadságharc kis hőse, a vörös-sipkás kisdobos legendás alakja” lett volna, ám ez a háború miatt nem ment át a gyakorlatba. Így az egységes magyar kiscserkészet, csak a háború után működött rövid ideig, amikor Kölley György volt az MCsSz kiscserkész-vezetőtisztje. Elhurcolása (1946 júniusában), majd az MCsSz feloszlatása után a kiscserkész-munka a külföldi magyar cserkészetben folytatódott. Itt Botond és Emőke történetét választották keretmeséül.
                  Ezek tehát mai kiscserkészetünk előfutárai, amelyben még ma sincsen egységes kiscserkész-vezetői gyakorlat, többféle elképzelés él egymás mellett. Vannak azonban tények (próbarendszer-tervezetek, kiscserkész VK-táborok), amelyek azzal biztatnak, hogy kiscserkészetünk végre elérheti az őt megillető helyet cserkészetünkben.
                  A kisiskolás gyerekek nagyon nyitottak a világra és ha felületesen ugyan, de sok mindent szívesen befogadnak. Ég bennük a cselekvésvágy, de kitartó odafigyelésre nem képesek 15-20 percnél tovább. Élénk a képzeletviláguk, a játékba tökéletesen bele tudják élni magukat. Ezekhez igazodnak tehát a kiscserkészet sajátos módszerei, amelyek lényegesen el kell, hogy térjenek a cserkészetétől (A kiscserkészet módszereiről lásd az erről szóló külön fejezetet.)
                  A kiscserkész-törvények: 1. A kiscserkész vezetőjére hallgat. 2. A kiscserkész uralkodik önmagán. Ígéret: „Én, ... ígérem, hogy Isten segítségével a jóra törekszem. Ismerem a kicserkész-törvényt és azt megtartom.”

                  Irodalom számtalan létezik, de különösen ajánlott: TÓTTH Réka (szerk.): Kiscserkész próbarendszer és segédkönyv. Budakeszi, 1996.

                  Kiscserkészek (1)2-4: Cserkészésre készülnek. Sokat játszanak, mint az életre készülő erdei állatok, akik a cserkészésre "edzenek". A sok játékban egységgé kovácsolódnak és vezetőik védőszárnyai alatt igazi gyermekkort élhetnek társaikkal együtt és észrevétlenül megtanulnak közösségben élni.


3. Cserkészet (10-14/16 évesek)
                  Bár a korosztályok között kellene tárgyalnunk a cserkészetet, tehát a 10-14 éves kiskamaszok mozgalmát, de mivel ennek története, lélektana, törvényei jól ismertek (és megtalálhatóak más fejezetekben), ezeket itt nem részletezzük.
Annyit kellene megjegyezni, hogy a módszerekben különbözik a kósza a cserkésztől, de nem jelent ez mást, mint egy őv továbbképzést.

                  cserkészek 5-8: A(z őrs)vezetőjük irányítása mellett, egyértelműen a cél felé haladva cserkészik be tudományaikat és készülnek a komoly életre. Ennek első lépéseként fogadalommal kötelezik el magukat, amely önálló döntésükként, saját akaratukból helyezi őket erre a pályára. Mozgásterük még kicsi, jól behatárolt, és vezetőjük határoz meg minden lépést és szabályt. Ezt az utat járva együtt tanulnak meg a közösség tagjai lenni.

                  kószák 9-11: A cserkészet keretein túlnőtt, a felnőttségre vágyó, ám "veszélyeztetett" korban lévők csoportja. Nagyok, de nagyobbak akarnak lenni. Önállóan keresnek mindent, és sokkal nehezebben viselik a korlátok szabta folyosókat. Ezért vezetőjük nagyobb teret ad nekik, és meghatározza azt az irányt, amerre menniük kell, és azt a sávot, amin belül szabadon "kószálhatnak". Próbálgathatják erejüket és teljesítményüket (pl: programok szervezése saját őrsüknek, kihívást jelentő programok -pl. barlangászás-, önálló vándortáborok őrsi keretben, szórakozások és szórakozóhelyek látogatása), ami látszólag céltalan kószálást mutat, ám tapasztalatgyűjtésre fordítják idejüket. Tapasztalataik révén megtanulnak, néha saját vágyaikról lemondva, a közösséggel élni. Mindig karnyújtásnyira van tőlük a segítőkészséggel nyújtott kéz, amibe kapaszkodhatnak, bár ezt büszkeségük miatt nem igazán akarják elfogadni. Kószálásaik nyomán sokmindennel megismerkednek, és a múltbeli együttlétek és közös irány az, ami formailag összeköti őket. Tanulásuk akár saját kárukra is történhet, de az őrs és a csapat védőszárnya kinyúlik föléjük, hogy megpihenhessenek illetve felkészüljenek a következő kószálásra.

4. Rovercserkészet (14/16-18/20 évesek)
                  A rovercserkészet a nagykamaszok cserkészete. Már a cserkészet kezdetén kiderült, hogy a 15 év körüli cserkészeknek már más igényeik vannak. Újabb izgalmasabb kalandokat, az őrsüknél kicsit nagyobb társaságot szeretnének, mint a fiatalabbak. Újabb próbákat, kihívásokat kellett találni számukra. Így jöttek létre a senior scout (később: venture scout) és rover scout korosztályok, előbbi inkább a középiskolások, utóbbi a fiatal felnőttek számára. Magyarországon azonban a rover név a nagykamasz cserkészekre ment át (a 40-es években legénycserkészetnek is nevezték). A rovereknek külön mozgalmuk, fogadalmuk, törvényeik nem voltak, csupán a próbarendszer magasabb próbáit és a különpróbákat szánták nekik. Csupán az emigrációs magyar cserkészetben történtek először kísérletek önálló próbarendszer összeállítására, de ez nem volt különösen sikeres.
                  Nagy tettekre vágynak, de még nem képesek rá, ezért elbizonytalanodnak. A rovervezetőnek ezeken a nehézségeken kell őket átsegítenie. Itt már nem a klasszikus értelemben vett őrsvezetőre van szükség, hanem olyanra, aki inkább patrónusként áll a rover-önkormányzat mögött, segíti őket a következetességre és igényességre figyelésben. Új és új feladatokat kell eléjük állítani, amelyekben kipróbálhatják magukat és önbizalmat szerezhetnek. Főként a roverek számára jöttek létre a különpróbák és a cserkészet különböző szakágai: vízicserkészet, hegymászás, barlangászás, síelés, lovaglás, repülés, ejtőernyőzés, regösség. Mindez persze igen nagy feladatot ró a rovervezetőre, és az egész magyar cserkészetre. Ha nem akarjuk, hogy elveszítsük a roverek korosztályát, működő szakágakat kell létrehoznunk.
                  A rovermunkában tehát három, már a cserkészetben is jelenlevő téma kap különösen nagy hangsúlyt: az önnevelés, az önképzés és a szolgálat. Az őrsi rendszernek már nincsen akkora szerepe, akár nagyobb közösségek is kialakulhatnak, ahogy a helyzet hozza. A nemek elkülönülése sem olyan szigorú, mint a kisebbeknél, néha szükség van közös programokra is.

                  Irodalom: DEMÉNDY Miklós írása a Magyar cserkészvezetők könyve 1942. évi kiadásában (I. kötet, 228-234. o.); LENDVAI Endre írása Az 1993. évi ŐVVK táborok emlékeztetőjében (101-103. o.)

                  vándorok 17-22: A kószálásokból egyre nagyobb portyákat tevők felismerik a helyes irányt, a "boldogulás ösvényét". Ebbe az irányba mennek, de immáron teljesen önállóan, és saját tempójukban. Az útjukat maguk határozzák meg, csak a cél adott. Amit tesznek, maguk hasznára vagy kárára lesz, de minden lehetőségük megvan arra, hogy a maguk javára fordíthassák. A csapattól tanácsokat, ötleteket kapnak. Az eddig átadott értékek révén, tevékenységükkel egyre inkább szilárd értékrenddel rendelkező, felelősségteljes állampolgárrá válnak: megtanulnak a közösségért élni. Szabadabb, kevés kötöttséget tartalmazó közösségi életük kezdetét azért tettük ide, mert az érettségi, felvételi és egyéb, ebben a korban nehézséget jelentő, komoly időt lekötő kötelességeiket is figyelembe vettük, és nem kívántuk, hogy szembekerüljünk lelkiismeretükkel vagy családjukkal.

5. Ifjúsági cserkészet – öregcserkészet (18/20-24/25 évesek)
                  Ez valójában a családalapítás előtt álló fiatalok, a huszonévesek cserkészete, egyfajta ifjúsági mozgalom lenne. (A továbbiakban a fogalmat ilyen értelemben használjuk.) A megfogalmazás azért föltételes, mert ilyen formában ma – főként történeti okokból – nem nagyon működik. Először is tudnunk kell, hogy az „öregcserkész” szó humoros szóalkotás, amely a cserkészetből „kiöregedett”, 18 évnél idősebb, tehát valójában nagyon is fiatal cserkészeket jelöli. A korosztály összetartását és nevelését, és ezáltal a cserkészeszményeknek a felnőtt társadalomba való átvitelét az MCsSz-en belül főként Sík Sándor és Teleki Pál tartotta nagyon fontosnak. Az ő sürgetésükre jött létre az Öregcserkész Albizottság, majd 1931-ben az Öregcserkész szabályzat. Ugyanakkor fölmerült az a – sokban máig meglévő probléma – hogy az öregcserkészek eme társadalmi tevékenységüket tulajdonképpen hasznosabban tudják a cserkészeten kívül művelni. Részben ennek érdekében jött létre a Fiatal Magyarság Szövetség, amely azonban nem vált igazán nagy létszámú mozgalommá, csupán a hasonló című folyóirat köré gyűlő értelmiségi kör volt. Itt kell megemlítenünk azt a nézetet is, hogy a roverek és öregcserkészek – csúnyán fogalmazva – a cserkészet „selejtje”, hiszen a jobbak őrsvezetők és cserkésztisztek lettek. (A rover- és öregcserkészetet úgy is megfogalmazhatjuk, mint az őrsvezetői, illetve segédtiszti korosztály számára nyújtott alternatívát.) Az öregcserkészek a magyar cserkészet nagy reformja során, 1941-ben „honfoglaló cserkész” (18-23 évesek) néven kaptak új programot. Ez azonban aligha valósult meg, mert ez a korosztály vonult hamarosan a frontra, ahonnan egy részük soha, más részük pedig csak hosszú hadifogság után tért vissza. Amikorra pedig 1989-ben újraindulhatott a cserkészet a régi (és azóta azzá vált) öregcserkészek mindnyájan 60 év fölött voltak. A humoros névadás komollyá vált és a régi öregcserkészek valóban öreg cserkészek lettek, az öregcserkész-mozgalom pedig ifjúsági mozgalomból idős emberek főleg emlékekre épülő klubjaivá vált.
                  Reméljük azonban, hogy a most cserkészkedő gyerekekből nemsokára kialakulhat egy régi értelemben vett öregcserkészet. Vannak már most is kísérletek, mint például a Lukács Gyula (2/ö. MPD Cs.Cs.) szervezte vitakörök, amelyekben olyan – legnagyobbrészt egyetemista korú – fiatalok vesznek részt, akik korábban nem voltak cserkészek. Az öregcserkészetnek valószínűleg építenie kell az egyházközségekre és az egyetemi lelkészségekre (pl. az Angliában elterjedt egyetemi cserkészklubok meghonosításával) és igen szoros kapcsolatban kell állnia az egyházak ifjúsági mozgalmaival, sőt az is lehet, hogy az öregcserkészet ezeken belül találhatja meg igazi működési területét és önálló szervezetre nincs is szüksége.
                  Sík Sándor már 1935-ben megállapította, hogy a cserkésztörvényeknek másként kell szólnia a gyerekeknek és a fiataloknak. Az öregcserkészeknek külön törvényük nincsen, de pl. a 2ö. MPD csapatban így fogalmazzák meg (értelmezik) a tíz cserkésztörvényt a fiatalok számára:
                  1. Állandóan építsd belső világodat és vegyél részt a világ jobbításában.
                  2. Ápold a nemzettudatot magadban és másokban.
                  3. Keresd és találd meg feleségedet[/férjedet] és gondosan neveljétek föl gyermekeiteket.
                  4. Ahol csak tudsz, segíts másokon.
                  5. Előítélet nélkül fogadd és értékeld az emberi szellem megnyilvánulásait.
                  6. Ismerd meg a tiéddel ellentétes nézeteket is és türelmesen tanulmányozd azokat.
                  7. Állandóan gyarapítsd szaktudásodat és általános műveltségedet.
                  8. Rendszeresen olvass jó könyveket.
                  9. Lelkiismeretesen vegyél részt az öregcserkész munkában.
                  10. Járj a szabad természetbe. Ne válj az alkohol, a dohányzás vagy narkotikum rabjává!

                  Fogadalmukat az ASZ határozza meg: „Én ... becsületemre fogadom, hogy híven teljesítem kötelességeimet, melyekkel Istenemnek, hazámnak és embertársaimnak tartozom. Mindem lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek; ismerem a cserkésztörvényt és azt mindenkor megtartom. Példámmal és munkámmal arra törekszem, hogy a társadalom, a család és az egyes emberek életében a cserkésztörvények szelleme minél jobban megvalósuljon. Semmiféle vallás- vagy magyarellenes társulatnak tagja nem vagyok és nem leszek.”

                  Irodalom: BADEN-POWELL, Robert: A boldogulás ösvényein. Ford. HARANGI László. Bp., 1930.; LUKÁCS Gyula: Honnan – merre? A 2ö Magyar Piarista Diákszövetség munkájáról. = Vezetők Lapja 1995. jún.

telepesek vagy fészekrakók 22-házasságkötés: A vándorút végén a letelepedés és az élet kiépítése a fő céljuk. Mindegyikük lakóhelyének társadalmába beépülve a családalapítás, a hivatás felé törekszik és az otthon elkészültén fáradozik. A vándorok a nyakkendő megszerzése után még három próbát tesznek le. Ezek után nincs számukra több próba, hanem élethivatást keresnek, társat életükhöz, munkát, lakást... Közben a korábbi tapasztalatikra, élményeikre, példákra építve megtanulnak közösséget építeni. Régi barátaikkal (őrstagjaival, korosztályával) közösen készülnek erre az életre. A vándorok programjain még részt vehetnek, de amikor maguk között vannak, akkor mindenkinek joga van "élete párját" is bevezetni a közösségbe. Közös, esetleges együttlétek (bulik, beszélgetések, vacsorák, lelkigyakorlatok) alkotják látható életüket. Ez azért is fontos, hogy ne szakadjon szét és ki az, akinek a kedvese nem cserkész, hanem megtarthassuk a közösségben. Mindemellett ez a cserkészeszme terjesztésének is megfelelő alap lehet, hiszen a közösség értékeit a bekapcsolódó házastárs-jelölteknek is el kell fogadnia. Persze, előfordulhat, hogy a reményteli kapcsolat szakítással végződik, de egy élő és igazi közösségnek ezt is tudnia kell kezelni, és az egykori kedves megmaradhat a közösségben (ha akar), hiszen időközben ő is a közösség részévé vált...

6. Felnőttcserkészet – családi cserkészet
                  A cserkészet az életre készít fel. A cserkésztörvény és fogadalom az egész életre szól. „A cserkészet ugyan elsősorban ifjúsági mozgalom, de olyan ifjúsági mozgalom, amely valamire nevel. Ha pedig ez a valami nem következik be a felnőttkorban, az egyesület nem érte el a célját, vagyis haszontalan.” Emiatt, a cserkészetnek, mint életformának megélésére, az öregcserkészet folytatásaként jött létre már a 20-as évek elején Magyarországon is a véncserkészet, mint a 24/25 évesnél idősebbek mozgalma. Helyzeténél fogva a cserkészkorosztályok között természetesen ez volt a legkevésbé szervezett. Csupán 1942-ben szervezték a véncserkészeket – új néven – férficserkész-mozgalomba, férficserkészcsapatokba és munkaközösségekbe tömörítve őket. Ennek alapelvei között szerepelt, hogy „a férficserkész közösségi életformájának alapjául a családot tekinti.”, de a munkaterv ennek érdekében nem sokat tett, mivel akkoriban a cserkészmozgalom semelyik szintjén nem volt koedukált.
                  Mára azonban a helyzet megváltozott és bár a régi módon, klubszerűen működő felnőttcserkész-csapatoknak és rajoknak is megvan a maguk fontos szerepe a magyar cserkészetben (példamutató e tekintetben a 100/ö. Központi és 2/ö. MPD csapatok munkája), a felnőttcserkészet másik ágának „családi cserkészet" keretében kellene működnie. Nem írhatjuk le azokat, akik tanulmányaikat befejezték és megházasodtak. Lehetőséget kell teremteni számukra a cserkészotthonokban, plébániákon vagy alkalomadtán a kerületben ritkább, 1-2 hónaponkénti összejövetelekre, ahol megbeszélhetik a családalapítás és otthonteremtés gondjait, és hogy miként tudnak egymásnak szakmailag vagy akár fizikai munkával is segíteni. Hívjanak meg maguk közé olyanokat, akik ezen már túljutottak és tapasztalataikról szívesen beszámolnak. Tarthatnak egymásnak önképző előadásokat, vetítéses úti beszámolót, hallgathatnak zenét, táncolhatnak. Legyenek ezek az összejövetelek az otthonokban, garden-party-k, kirándulások, karácsony, ahová kis gyermekeiket is magukkal hozhatják, de néhány kisgyerekes cserkészcsalád együtt nyaralhat, táborozhat is. Ezekből a családokból lesz utánpótlás a cserkészet számára is.
                  A következő életszakaszban, miután a gyerekek már „saját” csapatukban cserkészkednek, a szülők segítsenek a csapatnak 1-1 foglakozás megtartásában, ne ringassák magukat illúziókban, hogy a cserkészvezetők az égből pottyantak, de vessék alá magukat a felelős cserkészvezető irányításának.
                  A családi cserkészet persze még csak elképzelés, de talán olyan elképzelés, amely lehetőséget adhat felnőttcserkészetünk megújítására.

                  rodalom: BORSICZKY Sándor írása a Magyar cserkészvezetők könyve 1942. évi kiadásában (234-241. o.) LENGYEL Zoltán: Permanens cserkészet = Hírlevél az I. cserkészkerület csapatai számára 1996. 1. sz. (Az idézetek ebből az írásból valók!)

mesterek (házasság-nyugdíj): A cserkészést végigélve, a vándorútjuk végén letelepedve, tapasztalataikat összeszedve élnek, és példát mutatnak, életükkel adnak tanúbizonyságot a cserkészetről. A családi cserkészet alapjai ők. Gyermekeiket fogadja a csapat(uk), hogy ők is cserkésszenek. Azonos gondokkal küzdenek (első gyerek, iskoláztatás, továbbtanulás, házasodás, stb.), így egymásnak is tudnak segíteni. Időbeosztásuk szerint ez a legelfoglaltabb réteg, így kapcsolattartásuk személyes, és közösségi összejöveteleik ritkábbak, de rendszeresek.
bölcsek (nyugdíj (65)- ): Élettapasztalatokkal teli emberek, akiknek életét meghatározta a cserkészés. Régi emlékeik és tapasztalatokban gazdag életútjuk miatt vannak együtt. Tanácsokat adnak kérésre szívesen, de a mesterek új módszereibe nem avatkoznak bele. Hálásak vagyunk nekik munkájukért, amivel a mi lehetőségeinket kivívták.

                  Az egyes korosztályok határát, és a "valami új" kezdetét a fogadalmak és elköteleződések jelzik. A kiscserkészek a kiscserkészígérettel kötelezik el magukat a közösség mellett, és ígérnek hűséget. A cserkészek fogadalma életre szóló, és immáron már nem csak a közösséghez tartozásukat fejezik ki, hanem annál többet: egy életforma választását. A kószák 14. életévük betöltése után kezdenek neki a munkának. Igazi beavatásukat a cserkészésre, a cserkészéletforma vállalására kimondott második igen jelenti, amit az erdőben egyedül, elmélkedéssel eltöltött 24 óra készít elő, és ennek végén megerősítik a fogadalmukat, és a kihívások vállalásával fejezik ki az eltökéltségüket.
                  A vándor-rá válást különleges keretek között történő nyakkendőátadás szimbolizálja. E szertarás során kell velük felismertetni új helyüket a világban és a cserkészetben. Tudatosuljon bennük, hogy vége a felhőtlen gyermekkornak, tudatosak, felnőttek, visszakerülnek az erdei játékokból a városi, igazi életbe, és ott kell helytállniuk. Segítségük jól jön a kisebbeknek, de munkájukat maguknak kell megszervezni, és kialakítani az életritmusukat és közösségeiket. Ez a cél vezérelje őket vándorlásukban, ahol az útról le lehet térni, de a céltól nem. A telepesek fogadják el ezt a nagyon köztes és széthúzódó kort, amiben léteznek. Így kerülnek szembe az új, igazi, életre szóló kihívással, amikor életritmusukat megtalálták. Úgy kell beilleszkedniük a környezetükbe, hogy ne simuljanak bele. Éljenek köztük és velük, de nem nekik és nem tőlük! Életüket úgy rendezzék, hogy fogadalmukat véglegesen valóra válthassák, és hivatásukhoz keressék a legmegfelelőbb párt. A mesterek a felnőtt cserkészek fogadalmat teszik le. Ekkor már hivatásuk és párjuk megvan. Hazájuknak szolgáljanak munkájukkal, és terjesszék el az eszmét, amelynek nyomában csak a megénekelt tiszta láng jöhet. Utánuk és körülöttük is érződjön ez a láng. A legtapasztaltabbak a bölcsek számára az a fontos, hogy "mindent tudsz már, sok a tapasztalatod. Vigyázz, ez csábíthat a kiokításra! Ha megkeresnek, légy kedvesen támogató és alázatosan véleményező! Örvendj korodnak és ismételten nagy szabadságodnak. Emlékeidet ne hagyd elveszni, mint ahogyan cserkésztestvéreidet sem hagyod!"

                  Ha cserkészetünk szembenéz a leszakadó korosztályok problémájával, akkor előbb-utóbb a korosztályok felosztását is egységesíteni kell. Mi úgy véljük, a kötöttségeknek egyre kisebbeknek kell lenni. A korosztályi váltásokkor tartott "beavatási szertartások" alaphangját a fentebb leírt gondolatok adnák meg, de minden csapat maga alakítaná ki a szertartás módját. (Ez azt jelenti, hogy két telepes számára országosan ugyanazt jelenti munkája, korosztálya, de hogy milyen volt a körülmény, és a hogyan, az már a csapathagyomány része.) Így az egyes korosztályok és ezek külső jelei (nyakkendő) ugyanazt jelentené, de az élmény minden csapat, minden közösség életében féltve őrzött közös titok lenne, és az összetartozás forrásává válhatna.


 

1. sz. táblázat
Korosztályok a világ néhány cserkészszövetségében

Életév:

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

 

MCsSz

 

Kiscserkészek

Cserkészek

Kószák

Vándorok

Felnőtt és öregcserkészek

Nagy-Britannia

 

Beaver Scouts
(6-8)

Cub Scouts

(8-10,5)

Scouts

(10,5-15,5)

Venture Scouts

(15,5-20)

 

Írország

 

Beaver Scouts
(6-8)

Cub Scouts

(8-11)

Scouts

(11-15)

Venture Scouts

(15-19)

 

 

Kanada

Beavers

(5-8)

Wolf Cubs

(8-10)

Scouts

(11-14)

Venturers

(14-17)

Rovers

(18-26)

 

Ausztria

 

 

Wichtel & Wölflinge

(7-10)

Guides & Späher

(10-13)

Caravelles & Explorer

(13-16)

Rangers & Rovers

(16-20)

 

Svédország (SSF)

 

 

bäver-scout (7)

minior-scout

(8-9)

junior-scout

(10-11)

Patrullscout

(12-14)

seniorscout

(15-18)

 

 

 

 

Svédország (KFUK)

Bäverscout

(5-8)

minior-scout

(8-9)

junior-scout

(10-11)

Patrullscout

(12-15)

 

roverscout

(16-)

 

 

Olaszország

(CNGEI)

 

 

 

Lupetti

(8-11)

Esploratori

(12-15)

Rovers

(16-19)

 

 

Olaszország

(AGESCI)

 

 

 

Lupetti & Coccinelle

(8-12)

Esploratori

(12-15)

Rovers & Rangers

(16-21)

 

Belgium

 

Baladins

(6-8)

Louveteaux

(8-12)

Scouts & Eclaiurs

(12-16)

Pionniers & Scouts Ainés

(16-18)

Routiers & Animateurs

(18-25)

 

Franciao.

(Scouts de France)

 

 

Louveteaux & Louvettes

(8-12)

Scouts

(11-15)

Pionniers

(14-18)

Compagnons

(17-21)

 

                                             

 


 

 

2. sz. táblázat
A cserkészkorosztályok jellemzői

korosztály

kiscserkész

(7-10 év)

Cserkész

(10-14/16 év)

rover

(14/16-18/20 év)

öregcserkész

(18/20-24/25 év)

belépési vagy átlépési feltételek

igény rendszeres gyerektársaságra,el a meséktől, egyedül akar lenni a falkában

Készség csoportban élni, felelősséget vállalni

készség feladatot betölteni, egyedül megoldani

tudatosan felelősséget vállalni, készen állni a közösség szolgálatára

cserkész-foglalkozás

játék

Játékos tevékenység

céltudatos tevékenység

alkalmazott tevékenység

keret

képzeletvilág, romantika

kaland, izgalom, keretmese

megélt realitás

valóság

formája

hajsza: játékos cselekvés

Közösen elhatározott program: technikája a játékot szolgálja

vállalkozás: a játék a technikát szolgálja

tevékenység: minden a célt szolgálja

ösztönöz

a felderítésre

a kutatásra

a megoldásra, helytállásra, szolgálatra

helye

a civilizációtól távol (mesevilág)

erdő-mező

erdő, sziklák, vizek

mindennapi élet

tevékenység általános foglalkozás

„vadulás”, „nevelő” játék, „kreatív” fantázia, „művészi” formálás

játék, erőmérés, átélés, kézügyesség, monda, dal, szereplés

alkalmazott technika: a „valóság” megvitatása és szerves összefüggései

a realitás fejtegetése, hogy megértse és ha kell, megváltoztassa

például: télen

a csoport két részre oszlik; mindkettő épít egy „totemet”, majd közösen megpróbálják a másikét ledönteni; hógolyócsata

Rövidebb vagy hosszabb előkészítés után iglu-építés; hogyan élnek az eszkimók? (használati tárgyakkal vagy nélkülük)

hogyan élünk túl egy repülő-szerencsétlenséget? (túlélés a hegyekben és hóban – egy napot él az ember igluban)

éjszaka az igluban, utána vita az energiaválságról; konkrét megoldási lehetőségek kidolgozása az energia-takarékosságra

ez lehetőséget ad

lelkesülésre és kibontakozásra

a közösségben való helytállásra és fejlődésre

önmaga és határai felismerésére és a mégis helytállásra

a problémák fölismerésére, feladatok keresésére és megoldására

befejezés

a fantáziának nincs kezdete és vége

Mindenki megnyeri a játékot, mindenki nyer a játékból

csattanó (nézők is kívánatosak)

az eredmény kerüljön a nyilvánosság elé

tevékenység önkéntesen, önszántából

nyomot (ötletet) követni

(a célhoz) közös utat találni

saját útját keresni

„megtalált” úton járni és közben átgondolni

közössége

falka

csapat, őrs

csapat, haveri kör, barátok, vezetők

baráti kör, team

mit ad a közösség

keretet

Segítséget

támaszt

serkentést, támogatást

időpontja

hétköznap du.

Hétköznap du. és hétvége

hétvége és egy este

ahogy lehet

táborfajta

„jelmezes” tanyázás

Élményt adó tábor

előkészített mozgó tábor, céltábor

ismeretlen környék fölfedezése

a vezető (st) szerepe

animátor: mindent fantáziadús játékká formát, játékot vezet

Kormányos a célhoz: segít az ötletet kivihetővé tenni

koordinátor: vezérfonalat, tanácsot, lelki feltöltődést ad

összekötő:

felelős a változatos foglalkozásokért, egyensúly!


(A KMCsSz összeállítása nyomán)