MAGUNK KERESÉSE                

           Hosszú történelmi időszak, számtalan esemény, történelmünk rendkívül sok nagy alakja kötődik ehhez a próbafeladathoz. Szent István és kora, Ajtony, Csanád, Szent Imre herceg, Gellért püspök legendái, Aba Sámuel, Szent László és Kálmán történetei, Juliánus barát, a tatárjárás, majd az Árpád ház kihalása krónikáinkból ismerős. Az Anjou-ház uralkodóihoz, méginkább jeles harcosaikhoz szintén sok történet kötődik, hogy most csak Nagy Lajos kiváló hősét, Toldi Miklóst említsük. De Zsigmond király balkáni hadjáratai, majd a Hunyadiak legendaköre szintén sok érdekességet rejtenek. Közülük is kiemelkednek a Mátyás királyhoz kötődő népmondák. A Dózsa felkelés, a mohácsi vész, a törökellenes harcok, a végvári vitézkedés sok sok irodalmi élmény ihletője, akárcsak a Habsburg terjeszkedés elleni harc. Mindennek a csúcsa a Rákóczi-felkelés, a kuruc-labanc ellentét legendás története, amely egyaránt szülője népi és irodalmi ihletésü legendáknak.
Közöttük számtalan erdélyi, partiumi, bánsági színhelyü legenda, történet, anekdota akad, hogy most más ne említsünk, mint Csanád, Toldi, Kinizsi Pál, a kolozsvári bíró, vagy a nagyenyedi két füzfa, esetleg Pintye Gligor történeteit. Érdemes ezekre odafigyelni, mert egyrészt hajdani világunk mesés tükörképei, régi irodalmunk máig átsugárzó alkotásai, másfelől valós eseményekre emlékeztetnek a maguk áttételes módján, azokra, amelyek megtörténtét a történelemtudomány bizonyítja. "Nem mese az, gyermek", figyelmeztet versében a költő, de szavai legendáinkra is érvényesek, hiszen a nemritkán vidám történetek mögött maga a történelem bújik meg, legtöbbször komor eseményeivel.

Évszám Esemény
1009 az Erdélyi püspökség alapításának feltételezett időpontja

1146 II. Géza király (1141-1162), majd III. Béla Rajna- és Mosel-vidéki német és vallon telepeseket hív be a radnai-besztercei, a szebeni, újegyházi és nagysinki később székek nek nevezett térség benépesítésére

1177 az első ismert okleveles adat a Fehér megyei ispánról

1202 a dél-erdélyi koraközépkori egyházi építészetre döntő hatású cisztercita kolostor alapítása Kercen. 1179 II. Béla király francia nexusai révén Pontigny-ből francia cisztercita szerzeteseket a somogyi Egresen, ők alapítják 1202-ben "a fogarasi románok földjén" a kerci kolostort és építőműhelyt

1211 királyi adománylevél az Acaronban működő Szűz Mária-ispotály keresztes lovagjainak adományozza a Kunország felé esű Borza (Barca) nevű, "puszta és lakatlan" földet, akik Koblenz-vidéki, a Rajna bal parti településeirűl származó német telepesekkel alapítanak ott életet.

1222 a románság első ismert okleveles említése Erdélyben

1224 Diploma Andreanum, II. András magyar király kiváltságlevele rögzíti a szászok letelepedésének kormányzati jogrendjét a Királyföldön

1241/1242 a tatárok betörése elpusztítja a lakott települések többségét

1270 kezdve említik az oklevelek a székelyek legnépesebb csoportját a telegdi székelyeket, mint önálló igazgatási egységet alkotó népcsoportot

1287 megkezdődik Erdély legmonumentálisabb épülete, a gyulafehérvári katedrális újraépítése a sebesi szászok által tíz évvel korábban fölégetett, István király korabeli templom és egyházi épületek romjai fölött

Erdély az önálló államiság útján
1332/1337 a pápai tizedjegyzék kiterjedt településhálózatot és jelentős számú adófizető portát számlál Erdélyben

1366 Nagy Lajos király Beszterce-vidékre is kiterjeszti a Diploma Andreanum jogrendjét

1373 Nagy Lajos király rendelésére Kolozsvári György és Márton műhelyében elkészül a prágai Hradzsin udvarán álló sárkányölő Szt. György, a cseh királynak ajándékozott "első kereszténykori, szabadon álló lovas szobor"

1486 Mátyás király megerősíti a szászok jogait Erdélyben és ezzel az elismeréssel megkülönböztetett kormányzati területté válik az egész szász nemzetet

1526 november 11 -én Zápolya János erdélyi vajdát királlyá koronázzák

1529 június 29-én Zápolya seregei Földvárnál megverik a Ferdinánd-párti seregeket

Erdélyi Fejedelemséglet
1540 július 7 -én születik János Zsigmond, János király és Izabella lengyel királyi hercegnő fia, Erdély első fejedelme

1542 Izabella Erdélybe költözik. Martinuzzi György váradi püspök helytartóként kormányoz

1544 a tiszai részek, az ún. Partium először vesz részt az erdélyi országgyűlésen, megalakul a későbbi erdélyi fejedelemség önálló törvényhozó testülete

1526 június 20- i segesvári országgyűlés.
a székely felkelés, amelyet a főemberek kiváltságolása váltott ki, ebben az évben érik nyílt fegyveres lázadássá. János Zsigmond fejedelem csapatai a megosztott had kisebbik részét Görgényben, a Nyárád vize mellett megveri, majd kegyetlenül lemészároltatja. A had nagyobbik hányada önként feladja vezéreit és hazavonul. A Segesvárra összehívott országgyűlés a közszékelyeket fejedelmi népekké nyilvánította. Kimondja a közrend adóztatását és vagyonának elkobozhatóságát, eltörli a népfelkelést és a hadkötelezettséget. Ezekkel az intézkedésekkel a fejedelemség gyakorlatilag egységesítette az ország társadalmának szerkezetét, ami akkor lényeges fordulópontot jelentett Erdély történetében.

1528 a tordai országgyűlésen kimondják a szabad vallásgyakorlás jogát: "ki-ki a maga értelme szerint hirdessék az evangéliumot"

1571 a speieri egyezmény, János Zsigmond lemond királyi címéről és elismertetik fenséges fejedelmi címe
március 14 -én meghal János Zsigmond
május 25 -én Báthori Istvánt, a későbbi lengyel királyt Erdély vajdájának választják

1579 Báthori István a jezsuitákra bízza egy kollégium alapítását Kolozsmonostoron
a dévai várbörtönbe zárják és ott meg is hal Dávid Ferenc (1510-1579) Erdély egyetemes hatású reformátora, az unitárius egyház megalapítója és püspöke

1588 a medgyesi országgyűlés kitiltja a jezsuitákat Erdélyből

1595 Báthori Zsigmond erdélyi fejedelmet hűbérurának ismeri el a török fenyegetés ellen szövetkező havasalföldi és a moldvai vajda

1603/1608 Bocskai István fejedelemsége

1613 október 23 -án a rendek fejedelemmé választják Bethlen Gábort
a fejedelem átfogó építkezési programot dolgoz ki, amelyből nem maradnak ki a családi építkezések sem

1622 a gyulafehérvári akadémia alapítása

1653 Apáczai Csere János visszatér külföldi tanulmányairól és elfoglalja tanári állását Gyulafehérváron
megjelenik enciklopédiája, a Magyar logikátska
II. Rákóczi György fejedelem kodifikáltatja az erdélyi törvényeket

1661/1662 a török seregek első nagyszabású pusztító átvonulása Erdély keleti részeiben és a Székelyföldön Rákóczi fejedelem megfontolatlan lengyelországi háborúja és Kemény János nagyszöllősi csatavesztése után

1662/1690 Apafi Mihály az utolsó erdélyi fejedelem

Erdély önálló osztrák birodalmi tartomány
1691 december 14-én I. Lipót császár kiadja Erdély sajátos közjogi helyzetét szabályozó okiratot a Diploma Leopoldinumot

1697 az erdélyi görög katolikus egyház megszervezésének kezdete

1715 a gyulafehérvári vár átépítésének kezdete
a vár díszkapui a leggazdagabb barokk szobrászati díszek erdélyi világi műveken

1716 februárjában VI. Károly császár visszaállítja az erdélyi püspökség székhelyét Gyulafehérváron
Mártonfi György esztergomi kananokot nevezi ki üres püspöki székbe és a Fehér megyei főispánságba
megkezdődik a katolikus restauráció Erdélyben

1735 júliusában leirat indítja el a királyi tábla állandósítását

1736 május 17-én a szebeni országgyűlésen iktatták be; székhelye Marosvásárhely lett, a főkormányszék pedig Szebenben maradt

1736/1764 a határőrség megszervezése

1768 Mária Terézia legfelsőbb rendelettel nagyfejedelemséggé nyilvánítja Erdélyt

1773 teszik le a Kolozsvár főterét ékesítő Bánffy-palota alapkövét. A palota 1786-ban készült el és döntő stiláris befolyása volt a későbbi erdélyi kastély- és házépítésre

1781 II. József császár a zsidók letelepedését Erdélyben a könyvtáralapító Batthyany József erdélyi püspök javaslatára Gyulafehérvárra jelölte meg, s ott iskolaalapítási jogot is kaptak

1790 a szebeni országgyűlésen indul Erdélyi Magyar Hírvivő címmel az első magyarnyelvű politikai újság

1791 az erdélyi főkormányszék Kolozsvárra költözik
megalakul az Erdélyi Tudós Társaság

1792 november 11 -én önkormányzati és széleskörű mecénási támogatással megnyílt az első színházii évad Kolozsváron

1812 megjelenik Petru Maior a románok dáciai történetének kezdeteivel foglalkozó történeti műve

1831/1834 az erdélyi országgyűlésen a fiatal reformnemzedék az impérium és Magyarország területén 1767-ben hatályba lépett úrbérrendezési törvény és a jobbágyság földhöz jutási a jogának elfogadását kezdeményezi

Erdély elveszti autonómia státusát
1848 a Kolozsvárra összehívott országgyűlés kimondja Erdély unióját Magyarországgal
Agyagfalván a székelyek az osztrák katonai adminisztráció ellen emelnek szót
a románok május 3-án Balázsfalván szövegezik meg követeléseiket
megkezdődött a polgárháború

1860 az Októberi Diploma átfogalmazza a képviseleti rendet Erdélyben és országgyűlés összehívását kezdeményezi Szebenben

1863/1864 szebeni erdélyi országgyűlés három hivatalos nyelvet vezet be a kormányzatban: a németet, a magyart és a románt

1872 megalakul a kolozsvári Ferenc József Egyetem
Erdélyre kiterjesztik az egységes magyar adminisztrációt, s ezzel megszűnik Erdély önálló államisága

1897 április 5-én megnyitják a 63,6 kilométer hosszú Sepsiszentgyörgy-Csikszereda vasútvonalat
október 18-án az 51 kilométeres Csikszereda-Gyimes-völgye szakaszt

1905 nyitják meg a Szászrégen-Déda vasútvonalat

1907 december 5-én a Madéfalva-Gyergyószentmiklós vasútvonalat

1909 november 28-án a 73 kilométeres Déda-Gyergyószentmiklós vonalat, amellyel elkészül a Székely körvasút teljes nyomvonala

Erdély Romániában
1920 az első világégést elszámoló békemegállapodások Erdély és a csatolt részek jelentős területeit a Román Királysághoz csatolják

1921 január 24-én Kós Károly, Paál Árpád és Zágoni István Kiáltó szó c. röpirata, amely munkára, építésre, önszervezésre szólította föl az új helyzetben tétovázó, tájékozatlan magyar közösséget

1926 a Helikon erdélyi írók akadémiáját alapító társaságot báró Kemény János látja vendégül marosvécsi kastélyában

1937 az erdélyi magyar írók és értelmiségiek Vásárhelyi Találkozója

1940 október 3-án az 1800 fős görögkatolikus papság kongresszusán megjelent 430 képviselő "kérelmezi" viszafogadásukat az ortodox egyházba

1949 februárjában hivatalosan fölavatják az Egységes Protestáns Teológiai Intézetet Kolozsváron

1959 a kolozsvári egyetemek egyesüléséből létrejön a Babes-Bolyai Tudományegyetem Kolozsváron
az önálló magyar tannyelvű iskolák is közös igazgatás alá kerülnek.

1989 decemberében a Ceausescu-diktatúra megdöntésével Romániában is megkezdődik az európai integrációs törekvésekhez közelítő rendszerváltás

 

Erdélyi fejedelmek

Cimer	Uralkodási év	Fejedelem neve
	1526 — 1541	Zápolya János (sz.? - m.?)
	1556 — 1559	Izabella (sz.? - m. 1559.09.15)
	1559 — 1571	János Zsigmond (sz. 1540 - m. 1571.03.10)
	1571 — 1586	Báthori István (sz. 1533 - m. 1581)
	1575 — 1581	Báthori Kristóf (sz. ? - m. 1581)
	1588 — 1602	Báthori Zsigmond (sz. ? - m. 1613)
	1556 — 1559	Báthori András (sz. 1566- m. ?)
	1603	Székely Mózes (sz. 1550- m. 1603.07.17)
	1605 — 1606	Bocskai István (sz. ?- m. 1606)
	1607 — 1608	Rákóczi Zsigmond (sz. ?- m. 1608)
	1608 — 1613	Báthori Gábor (sz. ?- m. 1613)
	1613 — 1629	Betlehem Gábor (sz. 1580 - m. ?)
	1630	Betlehem István (sz. ?- m. ?)
	1630 — 1648	I. Rákóczi György (sz. ?- m. ?)
	1648 — 1660	II. Rákóczi György (sz. ?- m. 1660.05.22)
	1657 — 1658	Rhédei Ferenc (sz. ?- m. ?)
	1685 — 1660	Barcsai Ákos (sz. 1610- m. ?)
	1661 — 1662	Kemény János (sz. 1607- m. 1662)
	1661 — 1690	I Apafi Mihály (sz. 1632- m. ?)
	1681 — 1701	II Apafi Mihály (sz. 1676- m. 1713)
	1690	Thököli Imre (sz. 1657- m. 1705)
	1704 — 1711	II Rákóczi Ferenc (sz. 163- m. 1662)