A
Romániai Magyar Cserkészszövetség bemutatása
Erdély ma is csodálatos Tündérország, ahol magas
hegygerincek mentén végigfutó fenyőerdők díszítik a
kilátást. A megcsillanó tengerszemek, kis patakok
víztükrében helyenként felbukkan egy-egy kíváncsi
cserkészfej, akit a kalandvágy vonzott, hajtott, hogy
cserkésztestvéreivel együtt otthagyja a civilizációt és
az Isten szabad ege alatt éljen egy emberibb életet. A
cserkészmozgalom gyökerei itt is több mint 90 éves
múltra tekintenek vissza.
Erdélyben az első cserkészcsapat 1911-ben alakult meg
Székelyudvarhelyen, a Református Kollégiumban, Z. Sebess
József testnevelő tanár vezetésével. Három év múlva már
84 cserkésszel tevékenykedett a csapat. Ez idő alatt a
székelyudvarhelyi főreáliskolában, a marosvásárhelyi
Református Kollégiumban, a kolozsvári Református
Kollégiumban, a gyulafehérvári gróf Majláth Gusztáv róm.
kat. főgimnáziumban is fogadalmat tettek az első
cserkészek. A világháború szétzilálta a
kezdeményezéseket. A csapatok újjászervezésére csak
1922–23-ban került sor, a főhatalom megváltozása után.
Az 1922-23-as tanévben a gyulafehérvári gróf Majláth
Gusztáv római katolikus főgimnáziumban tért magához
leghamarabb az erdélyi magyar cserkészet. Egy évvel
később, 1924. április 13-án a csapat 63 cserkésze
fogadalmat tett, a város román cserkészcsapatainak
jelenlétében. Aradon viszont már 1923. május 4-én
fogadalmat tettek a magyar nemzetiségű cserkészek.
Nagyváradon 1925. március 30-án alakult magyar nyelvű
csapat. Kolozsváron, az akkori körülmények miatt
viszonylag későn, csak 1927. május 5-én tehetett
fogadalmat a kegyesrendi főgimnáziumban 1925. óta
szerveződő csapat. Őket követték a református és
unitárius főgimnáziumi csapatok is. Ez utóbbi erejét
bizonyítja, hogy itt készült el, - természetesen
csapatközi együttműködéssel - Erdély és Románia első,
cserkészektől épített és használt vitorlázó-repülőgépe.
1924-29. között a Károly Fejedelem Alapítvány keretei
között folytatódott a cserkészmunka. Ekkor csatlakoznak
az országos szervezethez a magyar és német
cserkészcsapatok. 1929. a teljes megújulás éve,
megtartják a háború utáni első országos kongresszust,
sor kerül Bukarestben a második országos nagytáborra.
1938. februárjában II Károly király, aki valamikor
cserkész volt hatályon kívül helyezi az alkotmányt,
betilt minden demokratikus pártot, szervezetet. Január
24-én „egyesíti” a demokratikusnak, túlságosan békésnek,
nemzetközinek, angolbarátnak érzékelt cserkészetet a
katonai előképzést szolgáló Straja Tarii, azaz Országőr
nevű egységes és egyetlen ifjúsági szervezettel. Ez
gyakorlatilag a román cserkészet megszüntetését
jelentette.
1940-44. között az észak-erdélyi cserkészet a Magyar
Cserkészszövetség keretei között tevékenykedett, de
erdélyi sajátosságait megőrizte. A két világháború
közötti romániai cserkészélet valamennyi jeles
személyisége, és minden cserkésze zökkenőmentesen
folytathatta munkáját az új keretek között. Ebben a
korszakban sok erős cserkészcsapat tevékenykedett
tájainkon. Munkájuk eredménye tükröződik ma is a
romániai magyar öregcserkészek tevékenységében..
A II. világháború befejezése után úgy tűnt, hogy a
Kelet-Európa-i cserkészet számára ütött a végleges
felszámolás órája. A megszilárduló egyeduralmi rendszer
mindenütt leszámolt a cserkészettel.
A cserkészet kelet-európai története azonban nem ért
véget a mozgalom betiltásával. Az ideológiai
felügyelőktől veszélyesnek minősített hajdani mozgalom
vezetői, tagjai fekete listákra kerültek.
Cserkészvezetők tízei és százai járták meg a börtönöket,
munkatáborokat, kényszermunka-telepeket.
A hatvanas évek enyhülő politikai légköre úgy tűnt,
feloldja a feszültségeket. A korábban középiskolai és
általános iskolai tanárok hajdani cserkészmúltjukból
visszajáró élményeket, tapasztalatokat, módszereket
próbáltak becsempészni, visszacsempészni a hivatalos
ifjúsági szervezeti munkába. Ezzel átmentettek némi
eszmeiséget, cserkésztudást a parancsuralmi ideológiával
már torkig levő fiatalok számára. Ennek egyik hátránya
az, hogy ma is sokan pioníroknak nevezik a cserkészeket,
hiszen külsőségekben valóban vannak közös jellemvonások.
A hangváltást csak 1989. decembere hozta el. 1990.
februárjában mindössze két nap eltéréssel, a történelmet
megismételve, Székelyudvarhelyen, majd Kolozsváron
alakult magyar cserkészcsapat, létrejönnek a mai Budvár,
illetve Apáczai Csere János cserkészcsapatok próbaőrsei.
Csíkszeredában egyenesen országos szervezet létrehozását
határozta el az öregcserkészekről és a cserkészetről
nagyon keveset tudó, de lelkes fiatalokból és
középkorúakból álló csoport. Ez a lelkes csoport a
lelkesedéstől felbuzdulva, összehívta Gyergyószárhegyre
1990. május 15-24 között a Romániai Magyar
Cserkészszövetség alapító közgyűlését, amelynek
résztvevői cserkészfogadalmat tettek, döntöttek a
szövetség megalakításáról, megfogalmazták annak működési
szabályzatát, megválasztották a RMCSSZ első országos
elnökségét, majd megtartották első vezetőképzőjüket..
Fokozatosan lehetőségünk nyílt arra, hogy
megismerkedjünk a különböző külföldi magyar
cserkészszövetségek cserkészeivel, vezetőivel. A
Szövetség első képzett cserkészvezetőihez - a KMCSSZ és
a MCSSZ jóvoltából - a következő három évben újabb,
mintegy ötven képzett cserkészvezető csatlakozhatott.
1992-ben Kommandón, később Sepsibesenyőn szervezi meg a
Szövetség saját vezetőképző táborait, az őrsvezetőket
pedig a kerületek, körzetek maguk képezik. 1995 tavaszán
Gyergyószárhegyen több mint 1000 cserkész vesz részt a
jubileumi ünnepségen, az RMCSSZ megalakulásának 5 éves
évfordulóján. Ebből az alkalomból kerül sor a szárhegyi
parkban egy kopjafa felállítására. Ekkor a Szövetség
4000 cserkészből, öregcserkészből, roverből,
kiscserkészből és csaknem 200 felnőtt vezetőből és
segédvezetőből tevődött össze.
1996-ban a Református Világtalálkozó keretén belül
szerveződött meg Ika váránál az Ichtys-tábor. Ez volt az
első szövetségi nagytáborunk, amely három altáborba
tömörítette a jelenlévő cserkészeket.
Ezekben az években régiónkban a cserkésztevékenység
nagyfokú társadalmi elismerésnek örvendett. Egymás után
alakultak a csapatok Erdély különböző részeiben.
Hamarosan mindenki számára nyilvánvalóvá vált a
segédvezetők, illetve cserkészvezetők képzésének
szükségessége. Segédvezetői, illetve őrsvezetői
képzéseket szerveztünk kezdetben külföldi segítséggel,
majd önállóan is.
Több országos méretű cserkész rendezvényből is sikerült
hagyományt teremteni, ilyenek például a szamosújvári
rovásírásverseny, illetve a nagybányai regős napok.
2004.-ben pedig az V. Országos Rovásírásverseny
záróakkordjaként sor került a szamosújvári örmény
katolikus temetőben annak az emlékhelynek a
leleplezésére és felszentelésére, amely az ifjúságot
felkaroló elődeinknek kívánt emléket állítani. Ebből az
alkalomból a helybeli cserkészcsapat emlékplakettet
avatott Lord Robert Baden-Powellnek, a cserkészet
megalapítójának tiszteletére.
2002 februárjától a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT)
tagszervezeteként igyekszünk aktív kapcsolatot
fenntartani más ifjúsági szervezetekkel. A MIT az
erdélyi ifjúsági civil szervezeteket magába tömörítő
ernyőszervezet, aminek célja a romániai magyar ifjúság
érdekvédelme és érdekképviselete a tagszervezetek
érdekeinek egyeztetése nyomán. A MIT révén kerültünk
közelebb kapcsolatban a Magyar Ifjúsági Konferenciával
(MIK) aminek szeretnénk az elkövetkezendőkben teljes
jogú tagjaivá válni. A MIT ernyőjét is felhasználva
szeretnénk az erdélyi társadalommal jobban megismertetni
a cserkészmozgalmat. Ilyen meggondolásból részt vettünk
Tusványoson a XVI. Bálványosi nyári szabadegyetemen,
ahol a MIT sátorban, sátor mellett cserkész
tevékenységek is zajlottak. Meglepően jó fogadtatásban
részesültek ezek a cserkész foglalkozások, ezért el is
határoztuk, hogy az elkövetkezendőkben még
erőteljesebben, még komolyabban bemutatjuk ezen a rangos
erdélyi eseményen az erdélyi cserkész mozgalmat.
A 2004-es év folyamán alapító tagjaivá váltunk a Magyar
Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének. Ezzel a
lépéssel a Cserkészszövetség civil szervezet jellegét
szerettük volna megerősíteni a köztudatban.
A 2005-ös évben a Szövetség megalakulásának 15 éves
évfordulója alkalmából egy emlékév megünneplésére
készülünk, amely több helyszínen fog majd lezajlani. A
megemlékezések csúcspontja a nyári - Gelence település
környékén megrendezendő - Rege cserkésztábor lesz,
melyre meghívást kapnak a MCSF cserkészcsapatainak
képviselői is. Az 500 fősre tervezett Emléktábor az
erdélyi népi hagyományokat mutatja be, valamint az
itteni kultúra megelevenítésére törekszik.
|
|
|
