Edöcsény András cst., Kopácsy Zoltán st., MCsSz IV.ker STVK

SZAKÁGAK A CSERKÉSZETBEN

              A szakágak a próbarendszer kiegészítéseként szolgálják a cserkészképzést. A szakági munkának összhangban kell lennie a cserkészszövetség törekvéseivel és célkitűzéseivel. Ne felejtsük el: a szakági képzés célja ugyanaz, mint a cserkészet minden megnyilvánulásáé: a cserkészek jellemének építése! Az elsődleges feladat a "normális" őrsi- és csapatélet, a szakági cserkészet csak hab a tortán...
              A szakági cserkészet NEM CÉL, HANEM ESZKÖZ! - sajnos több példát láthatunk rá, amikor ezt elfelejtik.

              Általános szempontok a szakági-munkavégzéshez:
         • A szakági munkának is az MCsSz célkitűzéseit kell szolgálnia, ezáltal nívós elfoglaltságot biztosítani a speciális érdeklődésű fiatalok számára
         • A szakági munkának szervesen kapcsolódnia kell az MCsSz rövid- közép- és hosszú távú koncepciójához
         • A szakágaknak is ki kell venniük részüket az MCsSz programjain és rendezvényein, felhasználva a szakterület adta lehetőségeket, részt kell vállalni a szövetségi feladatokban is
         • A nívós szakági munka jelentősen befolyásolhatja a fiatalok pályaválasztását, illetve a polgári életben is jól hasznosítható jártasságokat, ismereteket adhat.

              A szakági munka beindítása előtt megfontolandó kérdések:
         - Megfelelő módon rendelkezésre állnak-e a működési feltételek (szakmai, anyagi, technikai, stb.)?
         - Kellően előkészített-e a szakági munka, nem okozunk-e csalódást a jelentkező cserkészeknek?
         - A szakági vezetők maradéktalanul megfelelnek-e a cserkészet elvárásainak?
         - Biztosított-e a cserkészek hosszú távú foglalkoztatása és fejlődése a szakágon belül?
         - A gyerekeknek van-e igénye, vagy csak néhány vezetőnek?
         - A sokoldalú képzést szolgálja-e, vagy szakbarbárokat képez?
         - A szakági munka mellett jut-e elegendő idő a csapatbeli őrsi életre?
         - A szakág nem ró-e aránytalanul nagy anyagi terhet a csapatra, kerületre, szövetségre?
         - Van-e elegendő, megfelelően képzett (a polgári követelményeknek is megfelelő) vezető?
         - A cserkészetért, vagy más - vélt, vagy valós - előnyökért csatlakoznak-e a szakághoz?
         - Illeszkedik-e a program a szövetségi és kerületi munkatervekbe?

                AZ EGYES SZAKÁGAK RÖVID BEMUTATÁSA

Lovascserkészet:
               Lovascserkész-képzés 1936-37-ben volt a Jutasi lovagló iskolánál, Újházi százados vezetésével, az akkori 126-os csapat keretén belül. Ma az 1023-as cserkészcsapatban folyik lovascserkész-munka.
               A szakág elterjedését nehezítik a magas költségek (lóállomány, és a tartása).
               Jelenleg nincs országos szintű vezetőjük (szakági VT)


Hiradó- és Rádiós cserkészet
               A rádiózás a század első felében élte fénykorát, akkor nagy vonzóerővel hatott a cserkészekre is, különösen a technikai- műszaki újdonság volta miatt. Elsősorban elektrotechnikai- informatikai- rádióforgalmazási ismereteket ad, de jó kapcsolatteremtési és nyelvgyakorlási lehetőség is.
               Az MCsSz-ben egy-két ember részéről van törekvés a szakág hazai újjáélesztésére, eddig azonban ez nem volt eredményes. (HA5ARO, HA5MCS)
               A WOSM-on belül van a rádiós-cserkészeknek nemzetközi szervezete, programjaik, rendezvényeik, stb. (Joint in the air, JOTA)

Regőscserkészet:
               A 30-as években indult el, főként Karácsony Sándor szorgalmazására. Kezdetben a városi fiatalokat akarta megismertetni a falu életével és népi kultúrájával.
               Ma a népi kultúra (népdal, néptánc, népszokások, kismesterségek, stb.) megőrzésén és megismertetésén van a fő hangsúly - ezzel is elősegítve a magyarságtudatunk erősítését, gyökereink megismerését. A regős vezetők számára országos- és kerületi regőstáborokat szerveznek. Az itt megszerzett ismereteket aztán ezen fiatalok tudják továbbadni csapatukban. A szakág szövetségi szinten szervezett, országos VT-vel rendelkezik

Repülő- és Ejtőernyőscserkészet:
               A cserkészrepülés - a világon elsőként - 1926-ban Veszprémben kezdődött. Az 1993-as IV. Jamboreen már önálló repülős altábor volt - a világ cserkészei itt ismerkedhettek meg az új szakággal. Jelentős repülőbázis volt Esztergomban, Kecskeméten, Veszprémben, Székesfehérváron és Budapesten. A korabeli cserkészrepülők több világrekordot állítottak föl vitorlázó-repülésben. 1947-ban a géppark 8 motoros- és 47 vitorlázó gépből állt.
               A szakág munkája 1991-ben, szövetségi elnökségi döntés nyomán indult meg. 1992-ben 2 db AN-2 típusú gépet vett át a szövetség a Magyar Honvédségtől. A repülőscserkészek munkája kezdetben 10 fővel indult meg. Az első ejtőernyős-ugrás 1993 április 5-én volt.
               A szakág elterjedését a magas költségek, és a képzett vezetők hiánya gátolják. A szakág szövetségi szinten szervezett, országos VT-vel rendelkezik.

Vizicserkészet:
               A cserkészet megindulása után a leghamarabb kialakult szakág. Az első jelentős megmozdulás az 1913-as vági-tutajút volt. A magyar vizicserkészek a 1924-ben a dániai Jamboreen Anglia után a második helyet szerezték meg a viziversenyeken. 1927-ben megnyílt a Központi Vizitelep.
               Az újjáalakult cserkészetben szinte egyidőben több csapat is megkezdte a vizi-munkát. 1993-ban megindult a vizi-vezetőképzés is. A központi vizitelep is újjászerveződött, azonban a magas fenntartási költségek és a viszonylag kis érdeklődés miatt 1996 nyarán a szövetség tulajdonában levő hajókat pályázat útján szétosztották az érdeklődő, vizi-munkát végző csapatok között.
               A szakág szövetségi szinten szervezett, országos VT-vel, időszakos vezetőképzéssel is rendelkezik