|
NYUGALOM, ÖRÖM,
BÖLCSESSÉG
A Mester így szólt:
– Tanulni is
megnyugtató. Messziről jött barátokkal beszélgetni is
öröm. Ha az embert nem méltányolják s mégse duzzog, az
is bölcs.
AZ EMBER GYÖKERE
Yu mester így szólt:
– Az olyan vallásos
és alázatos ember, aki uralkodója ellen fellázad, ritka.
Az olyan ember pedig, aki uralkodója ellen nem lázad, de
felkelést szít, egyáltalán nincs. A bölcs a gyökérre
vigyáz; ha a gyökér egészséges, a növekedés biztos. A
vallás és az alázat az ember gyökere.
AZ ERKÖLCS
A Mester így szólt:
– Sima modor és
hízelgő szó ritkán az erkölcs jele.
ÖNVIZSGÁLAT
Dsong mester így
szólt:
– Önmagamat naponta
háromféleképpen vizsgálom: vajon tettem-e valamit
szívből másokért; vajon barátaimmal való beszélgetés
közben voltam-e szavammal hűtlen; vajon megtartottam-e
azt én, amit másnak tanítottam.
A TELJES EMBER
Dsi Hia így szólt:
– Aki a nagy embert
tiszteli és előtte meghajlik, aki szüleinek segít és
minden erejét nekik adja, aki az uralkodónak szolgál és
önmagáról lemond, aki barátaival úgy beszél, mintha
önmagával lenne, – arról hiába mondják, hogy hibás, én
tudom, hogy teljes ember.
TANÁCSOK
A Mester így szólt:
– A bölcsnek nincs
előítélete; azért vannak iránta bizalommal. Ami a
tanulást illeti, ne ismerj határt.
Példád legyen az,
aki hű és lelkiismeretes. Fődolgod legyen: a hit és az
igazság. Ne legyen barátod, csak, aki hozzád hasonló. Ha
van hibád, ne szégyelld megjavítani.
SZEGÉNYSÉG ÉS
GAZDAGSÁG
Dsi Gung azt
kérdezte:
– Lehet-e szegénynek
és nem hízelgőnek lenni; lehet-e gazdagnak és nem
kevélynek lenni?
A Mester így szólt:
– Lehet. Én azonban
nagyobbat tudok: szegénynek s mégis vidámnak lenni,
gazdagnak s mégis megbecsülni a törvényt.
Dsi Gung azt mondta:
– A dal is úgy
mondja: Először kivágni, azután gyalulni, először
metszeni, azután simítni. Ezt érti alatta?
A Mester így szólt:
– Veled, Si, már
lehet komolyan beszélni. Ha megmondom az okozatot,
kitalálod az okot.
ISMERET
A Mester így szólt:
– Nem törődöm azzal,
hogy az emberek nem ismernek. Azzal törődöm, hogy nem
ismerem az embereket.
A SARKCSILLAG
A Mester így szólt:
– Aki a maga
erejéből önmaga ura lesz olyan, mint a sarkcsillag. Nem
mozdul és az egész ég körülötte kering.
ÉLETPÁLYA
A Mester így szólt:
– Mikor tizenöt éves
voltam, nyakig voltam a tanulásban; mikor harminc
voltam, már szilárdan álltam; mikor negyven nem volt
kétségem többé mikor ötven, az ég törvényét tudtam;
mikor hatvan, tudtam hallgatni; mikor hetven, már
követhettem a szívemet, s a törvényt nem léptem át.
A GYERMEKI KÖTELESSÉG
Mong I lovag azt
kérdezte, hogy mi a gyermeki kötelesség lényege.
A Mester így szólt:
– Nem áthágni.
Fan Chi-nak, mikor
később a kocsit vezette, a Mester elmondta és így szólt:
– Mong I lovag ezt
kérdezte tőlem, hogy mi a gyermeki kötelesség lényege s
én azt feleltem: nem áthágni.
Fan Chi azt mondta:
– Mit jelent ez?
A Mester így szólt:
– Ha a szülők életben
vannak, szolgálni nekik, ahogy illik; ha meghaltak,
eltemetni őket, ahogy illik és áldozni nekik, ahogy
illik.
A SZÜLŐK
Mong Wu lovag azt
kérdezte, hogy mi a gyermeki kötelesség lényege.
A Mester így szólt:
– Ne szerezz gondot
szüleidnek, kivéve, ha beteg vagy.
TISZTELET
Dsi Yu azt
kérdezte, hogy mi a gyermeki kötelesség lényege.
A Mester így szólt:
– A gyermeki
kötelesség mai napság az, hogy valaki szüleit eltartja.
De az ember kutyáit és lovait is eltartja. Mit ér az
egész, tisztelet nélkül?
TANÍTÁS ÉS
MEGVALÓSÍTÁS
A Mester így szólt:
– Egész nap Hui-val
beszélgettem; olyan volt, mint a bolond, nem válaszolt.
Mikor elment, láttam, hogy egyedül mit csinál. –
Megtette, amire tanítottam. Nem! Hui nem bolond!
A JÓ TANÍTÓ
A Mester így szólt:
– Gyakorolni azt, ami
régi és ismerni azt, ami új. Ez a jó tanító.
A BÖLCS
A Mester így szólt:
– A bölcs nem eszköz.
TANULÁS ÉS
GONDOLKOZÁS
A Mester így szólt:
– Tanulni és nem
gondolkozni fölösleges; gondolkozni és nem tanulni
fárasztó.
NEGATÍV BÍRÁLAT
A Mester így szólt:
– Tévedéseket támadni
ártalmas.
TUDÁS
A Mester így szólt:
– Yu, megtanítlak
arra, hogy mi a tudás: tudni azt, amit az ember tud és
nemtudni azt, amit az ember nem tud.
A HIVATALI ÁLLÁS
TITKA
Dsi Dshong hivatalt
akart elérni.
A Mester így szólt:
– Mindent
meghallgatni, ami kétséges félretenni, ami marad, arra
óvatosan válaszolni; ha ezt teszed, kevés hibát fogsz
elkövetni. Mindent meglátni, ami veszélyes félretenni,
azt, ami marad, óvatosan elintézni; ha ezt teszed,
keveset fogsz megbánni. A beszédben kevés hibát
elkövetni, a tettben keveset tenni: ez a hivatali állás
titka.
A NÉP ENGEDELMESSÉGE
Ai hercege azt
kérdezte:
– Mit kell tenni,
hogy a nép engedelmes legyen?
Kung mester így
szólt:
– Aki egyenes, azt
fölemelni, hogy a görbéket nyomja. Így lesz, a nép
engedelmes. Aki a görbéket emeli fel, hogy az
egyeneseket nyomja, annak a nép nem engedelmeskedik.
NÉPNEVELÉS
Gi Kang lovag azt
kérdezte:
– Lehet-e a népet
figyelmeztetéssel hűségre és tiszteletre nevelni?
A Mester így szólt:
– Ha a népet
szereted, hűséges lesz; ha leereszkedsz hozzá, tisztelni
fog; emeld fel a józanabb embert, azt, aki nem az,
tanítsd, s akkor minden rendbe jön.
VEZETÉS
Valaki azt kérdezte
Kun mestertől:
– Miért nem vesz
részt a mester az állam vezetésében?
A Mester így szólt:
– A jó vezetőnek
tisztelnie kell szüleit és szeretnie kell testvéreit. Ez
a vezetés titka. S ehhez nem kell, hogy az ember az
állam élén álljon.
A HITETLEN
A Mester így szólt:
– A hitetlen ember!
Mit kezdjek vele? Nagy kocsi rúd nélkül, kis kocsi hám
nélkül. Mit kezdjek vele?
HÍZELGÉS, GYÁVASÁG
A Mester így szólt:
– Aki idegen
szellemeknek szolgál, nem saját őseinek, – hízeleg. Aki
látja kötelességét és nem teszi meg, – gyáva.
A HIÁBAVALÓ MODOR
A Mester így szólt:
– Akiben nincs
szeretet, azon a modor nem segít.
AZ ÁLDOZAT ÉRTELME
Valaki azt
kérdezte, hogy mi az uralkodó nagy ősének bemutatott
áldozat értelme.
A Mester így szólt:
– Nem tudom. Aki
tudná, annak a világot olyan könnyű lenne kormányozni,
mint idenézni. S a tenyerét mutatta.
A VALLÁS
Amikor a Mester a
királyi szentélybe lépett, minden egyes tárgy
jelentőségét megtudakolta.
Valaki azt mondta:
– Ki mondja, hogy
Dshou fia a vallást ismeri? Hiszen mikor a szentélybe
lépett, minden tárgy jelentőségét megtudakolta!
A Mester meghallotta
és így szólt:
– Ez éppen a vallás.
SAJNÁLAT
Dsi Gung azt
akarta, hogy az újholdkor bemutatott bárány-áldozat
szokását megszüntessék.
A Mester így szólt:
– Kedves Si! Te a
bárányt sajnálod, én a szokást.
NEM LEHET RAJTA
SEGÍTENI
A Mester így szólt:
– Ha az ember
manapság az uralkodót szolgálva igazságos, azt hiszik,
hogy hízeleg.
AZ URALKODÓ ÉS A
HIVATALNOK
Ding herceg azt
kérdezte, hogy az uralkodó miképpen bánjon a
hivatalnokkal és a hivatalnok miképpen szolgáljon az
uralkodónak.
Kung mester így
szólt:
– Az uralkodó bánjon
hivatalnokaival úgy, ahogy azt a szokás követeli; a
hivatalnok szolgálja az uralkodót úgy, ahogy azt a
lelkiismeret követeli.
AZ ÉG HARANGJA
I tartomány határőre
szerette volna a Mestert megismerni és így szólt:
– Ha a határon nagy
ember utazik át, mindig meglátogathatom.
Bevezették s amikor
kilépett, azt mondta:
– Barátaim! Nincs
baj! Nincs még vége semminek! Azt hittem, hogy Isten
szava örökre elnémult, – és most itt ez a nagy harang!
AMI ELVISELHETETLEN
A Mester így szólt:
– Magas állást
tehetség nélkül, vallásos szertartást kegyelet nélkül,
temetést gyász nélkül nem tudok elviselni.
ISMÉT AZ ERKÖLCS
A Mester így szólt:
– Erkölcs nélkül az
ember sem a tartós szükséget, sem a nagy jólétet nem
bírja ki. Az erkölcsös ember elégedett és békés; a bölcs
tudja, hogy csak egy vagyon van, az erkölcs.
SZERETET ÉS GYŰLÖLET
A Mester így szólt:
– Csak az, akinek
erkölcse van, tud szeretni és gyűlölni.
BÖLCSESSÉG ERKÖLCS
A Mester így szólt:
– Az emberek hírnevet
és gazdagságot kívánnak; de, aki a javakat érdemtelenül
éri el, ne ragaszkodjon hozzájuk. Az emberek a
szegénységet és az alacsony sorsot kerülik; de aki
ezekhez érdemtelenül jut, ne igyekezzen megszabadulni
tőlük. A bölcs aki az erkölcsöt elejti nem bölcs. Az
igazi bölcs az erkölcs törvényeit egyetlen ebéd idejére
sem szegi meg. Szükségben, aszályban, viharban és
veszélyben állhatatos.
VAN ILYEN EMBER?
A Mester így szólt:
– Még senkit sem
láttam, aki az erkölcsöt szereti és az erkölcstelent
gyűlöli. Aki az erkölcsöt szereti, az mindennél többre
tartja. Aki az erkölcstelent gyűlöli, annak ereje oly
nagy, hogy semmi rossz nem érheti. – Még senkit sem
láttam, hogy ne bírta volna el, ha reggeltől estig az
erkölcsön kell dolgoznia. Talán van ilyen ember. Én
azonban még nem láttam.
HATÁRSÉRTÉS
A Mester így szólt:
– A határt mindenki
saját módján lépi át. Mondd meg, hogy milyen
határsértést követtél el és megmondom, hogy ki vagy.
AZ ÉLET TÖKÉLETES
BEFEJEZÉSE
A Mester így szólt:
– Reggel megismerni
az igazságot és este meghalni.
AKI MÉG NEM SZÁMÍT
A Mester így szólt:
– A művelt ember az
igazságra törekszik. De aki foltos ruháját és szegényes
táplálékát szégyelli,
az még nem számít.
ELFOGULATLANSÁG
A Mester így szólt:
– A bölcs nem
elfogult, sem amikor elfogad, sem amikor elutasít. Az
igazság oldalán áll.
KI MIT KERES
A Mester így szólt:
– A bölcs a súlyt az
értékre teszi, a közönséges ember a külsőre; a bölcs a
törvényt keresi, a közönséges ember a hatalmasok kegyét.
ELŐNY ÉS ZAVAR
A Mester így szólt:
– Aki mindig az
előnyt keresi, állandó zavarban él.
ERKÖLCS ÉS KORMÁNYZÁS
A Mester így szólt:
– Aki államát az
erkölcs törvényeivel kormányozza, ugyan mi baj érheti?
Annak, aki államát nem az erkölcs törvényeivel
kormányozza, ugyan mit használ az erkölcs?
AMI TÖBB
A Mester így szólt:
– Gondod ne az
legyen, hogy nincs hivatalod, hanem hogy arra érdemes
légy. Gondod ne az legyen, hogy nem vagy híres, hanem
hogy arra méltó légy.
AZ EGYETLEN MONDAT
A Mester így szólt:
– Úgy-e, Shen,
tanításom nem több, mint egyetlen mondat?
Dsong mester
válaszolt:
– Egyetlen mondat.
Amikor a Mester
kiment, a tanítványok azt kérdezték:
– Melyik az a mondat?
Dsong mester így
szólt:
– Légy hű önmagadhoz
és légy jó máshoz. Ez a Mester tanítása. S ebben minden
benne van.
KÖTELESSÉG ÉS HASZON
A Mester így szólt:
– Ami a bölcs szeme
előtt áll: a kötelesség; ami a közönséges ember szeme
előtt áll: a haszon.
A SZÜLŐK KORA
A Mester így szólt:
– A szülők éveiről az
ember ne feledkezzen meg soha; azért, hogy örüljön
fölötte, s azért, hogy aggódjon miatta.
SZÓ ÉS TETT
A Mester így szólt:
– A régiek keveset
beszéltek; már csak azért is, hogy ne mondjanak többet,
mint amennyit tettek.
A LEMONDÁS
A Mester így szólt:
– Kevesen vannak,
akik azért vesztettek valamit, mert lemondtak róla.
AZ IGAZI ÉRTÉK
A Mester így szólt:
– Az igazi érték nem
marad magában; biztosan talál barátot.
ERKÖLCS ÉS ÉRZÉKISÉG
A Mester így szólt:
– Még nem láttam
embert, akinek jelleme szilárd.
Valaki azt mondta:
– Shen Chang.
A Mester így szólt:
– Chang érzéki. S
hogyan lehet az ilyen ember szilárd jellemű?
AMIRŐL A MESTER
HALLGAT
Dsi Gung szólt:
– A Mester sokat
beszél a műveltségről és a művészetről. A természetről
és a világrendről azonban nem mond semmit.
KÖZKEDVELTSÉG
A Mester így szólt:
– Yen Ping Dshong
érti, hogyan kell az emberekkel bánni. Hosszú évek óta
forog közöttük, s még mindig közkedveltségben áll.
KI TUDJA?
Dsi Dshong azt
kérdezte:
– Dsi Wen háromszor
került Chu tartomány kancellári székébe, de egyszer sem
örült neki. Háromszor küldték el, de egyszer sem
bánkódott miatta. Sőt még kötelességének tartotta, hogy
utódait a hivatalba bevezesse. Hogyan kell őt megítélni?
A Mester így szólt:
– Lelkiismeretes
ember.
Arra a kérdésre, hogy
erkölcsös volt-e, azt mondta:
– Nem tudom,
erkölcsös volt-e.
– Amikor Tsui
tábornok az uralkodót, Tsi hercegét meggyilkolta, a
bölcs, bár tíz négyesfogata volt, elhagyta Chen Wen-t,
minden földjét, vagyonát és kivándorolt. Más országba
került, de azt mondta: itt az emberek éppen olyanok,
mint a mi Tsui tábornokunk s ismét kivándorolt. Más
országba került, de ismét azt mondta: itt az emberek
éppen olyanok, mint a mi Tsui tábornokunk, s újra
kivándorolt. Hogyan kell őt megítélni?
A Mester így szólt:
– Tiszta ember.
Arra a kérdésre, hogy
erkölcsös volt-e, azt mondta:
– Nem tudom,
erkölcsös volt-e.
ELÉG
Gi-ről, a bölcsről
azt beszélték, hogy mielőtt cselekszik, háromszor
meggondolja magát. A Mester hallott felőle és így szólt:
– Kétszeri
meggondolás is éppen elég.
A BÖLCSESSÉG MÉRTÉKE
A Mester így szólt:
– Ning Wu lovag, míg
az országban rend volt, bölcsen uralkodott. Mikor
felfordulás következett, olyan volt, mint a bolond.
Bölcsességét mások is elérhetik. Bolondsága
utolérhetetlen.
EZ AZTÁN A KÉRDÉS!
A Mester így szólt:
– Ki igazolja, hogy
We Shang Gau becsületes? Mikor egyszer valaki ecetet
kért tőle, a szomszédba ment kölcsönkérni, hogy
adhasson.
A MESTER SZÍVE VÁGYA
Yen Yüan és Gi Lu a
Mesterrel együtt ültek. A Mester így szólt:
– Most mondjátok el,
mi az, amit szívetekben igazán kívántok.
Dsi Lu kezdte:
– Kocsit és lovat
szeretnék és finom prémes bundát. Barátaimmal együtt
használnám, s ha azok elkoptatnák, nem haragudnék.
Yen Yüan azt mondta:
– Nem szeretnék
azzal, ami bennem jó, dicsekedni, és nem szeretném, ha
valakire rászorulnék.
Dsi Lu pedig:
– Szeretnénk a Mester
szíve vágyát hallani.
A Mester így szólt:
– Az öregeknek békés
öregséget, a barátoknak hűséges barátságot, a
szegényeknek védelmet és biztosságot.
KIVÁLÓSÁG?
A Mester így szólt:
– A tizenöt családot
számláló faluban biztosan van olyan lelkiismeretes és
igazságos ember, mint én; miért ne lenne olyan, aki úgy
szeretne tanulni, mint én?
ÁLLAMI SZOLGÁLAT
Gi Kang lovag azt
kérdezte, hogy Dshong Yu alkalmas-e az állami
szolgálatra. A Mester így szólt:
– Yu elszánt. Mi
akadálya lenne állami szolgálatának?
A lovag azt mondta:
– És Si alkalmas az
állami szolgálatra?
A Mester így szólt:
– Si lelkiismeretes.
Mi akadálya lenne állami szolgálatának?
A lovag azt mondta:
– Kiu alkalmas az
állami szolgálatra?
A Mester így szólt:
– Kiu ügyes. Mi
akadálya lenne állami szolgálatának?
AZ ERŐ
Chan Kiu azt mondta:
– A Mester tanítását
mindenekfölött szeretem. Megvalósításához azonban erőm
kevés. A Mester így szólt:
– Ha erőd kevés, a
fele úton kidőlsz; de ne feküdj le az út elején.
TUDÓSNAK LENNI
KÉTFÉLEKÉPPEN
A Mester így szólt
Dsi Hia-hoz:
– Légy tudós úgy,
ahogy a bölcs, ne úgy, ahogy a közönséges ember.
EMBERKERESÉS
Dsi Yu Wu Chang
városának kapitánya volt. A Mester így szólt:
– Leltél emberre?
Mire az:
– Tan-Tai Mie-Ming
van itt, nem jár mellékutakon és sohasem láttam
nyilvános épületben, csak ha hivatalos dolga volt.
BECSÜLET
A Mester így szólt:
– Az ember
becsületéből él; ami ezenkívül van, csak véletlen és
kitérés.
A LEGMAGASABB FOK
A Mester így szólt:
– Aki tud, nincs
olyan messze mint aki keres. Aki keres, nincs olyan
messze, mint az, aki derűs.
AKIVEL LEHET BESZÉLNI
A Mester így szólt:
– Aki az átlagon
felül áll, annak a magas dolgokat el lehet mondani. Aki
az átlagon alul áll, annak a magas dolgokat nem lehet
elmondani.
BÖLCSESSÉG ÉS ERKÖLCS
Fan Chi azt kérdezte,
hogy mi a bölcsesség. A Mester így szólt:
– Bölcs az, aki az
emberek dolgával törődik, a szellemeket és az isteneket
tiszteli, de tőlük távol tartja magát. Fan Chi azt
kérdezte, hogy mi az erkölcs.
A Mester így szólt:
– Erkölcsös ember
számára először a kötelesség, aztán a jutalom.
AZ ÉRTELEM ÉS A SZÍV
TUDÁSA
A Mester így szólt:
– Aki a súlyt az
értelemre és a tudásra teszi, az a víznek örül; aki a
súlyt a szívre és a vallásra teszi, az a hegynek örül.
Az értelmes szereti a mozgást; a vallásos szereti a
nyugalmat. Az értelmesnek sok a barátja; a vallásosnak
hosszú az élete.
FÁJDALOM
A Mester így szólt:
– A tehetségeket nem
ápolják, a tanultakat nem beszélik meg, a kötelességeket
ismerik, de nem teljesítik, az ember tele van hibával és
nem tehet ellene semmit: ez az, ami igazán fáj.
MI A TEENDŐ?
A Mester így szólt:
– A célt
megválasztani, s a hozzávezető útra lépni, a termékeny
tehetségekbe kapaszkodni, az erkölcsre támaszkodni, a
művészeteket nem elhanyagolni.
A JÓ HADVEZÉR
A Mester így szólt
Yen Hui-hoz:
– Szolgálatban
tevékenynek lenni, szolgálton kívül elrejtőzni. Csak mi
ketten tudjuk, hogy mi ez.
Dsi Lu azt mondta:
– Ha három hadsereget
kellene vezetned, kit vennél magadhoz?
A Mester így szólt:
– Azt, aki puszta
ököllel a tigrisnek rohanna, a folyónak indulna csónak
nélkül és vakmerőn a halált keresné, azt nem venném
magamhoz. Szívesen azt venném, aki, ha már elvállalta,
lelkiismeretes, meggondolt és valóban cselekszik.
GAZDAGSÁG
A Mester így szólt:
– Ha a gazdagságot
holtbiztosan el lehetne érni, én is nekifognék, még ha
egész nap korbáccsal kellene járnom, akkor is. Mivel nem
lehet, hajlamomat követem.
HÁROM ESET
A Mester három
esetben volt különösen elővigyázatos: ha böjtölt, ha
háború volt és ha meghűlt.
ÖNJELLEMZÉS
She hercege azt
kérdezte Dsi Lu-tól, hogy milyen ember ez a Kungtse. Dsi
Lu nem is válaszolt.
Később a Mester így
szólt:
– Miért nem mondtad
neki egyszerűen: olyan ember, aki annyira keresi az
igazságot, hogy enni is elfelejt, barátai közt a
gyászról is megfeledkezik, és észre sem veszi, amint az
öregség eléri?
A RÉGIEK
A Mester így szólt:
– Nem születtem
szívemben az igazsággal; mindenekfölött szeretem a
régieket, és minden erőmmel követem őket.
AZ UTOLSÓELŐTTI FOK.
A Mester így szólt:
– Vannak emberek,
akik teljesen tudatlanok, s mégis nagy tevékenységet
fejtenek ki. Mindent meghallani, a jót kiválasztani és
követni; mindent meglátni és megérteni: ez a
bölcsességnek legalább is utolsóelőtti foka.
LÁNGÉSZ! ERKÖLCS!
A Mester így szólt:
– Lángész! Erkölcs!
Hogyan merészelnék ilyen címre igényt támasztani?
Mindössze türelmesen törekszem és másokat is arra
tanítok, hogy türelmesen törekedjenek.
Gung Si Hua így
felelt:
– Igaz. S ez az, amit
mi, tanítványok, hiába szeretnénk megtanulni.
ELLENTÉT
A Mester így szólt:
– A bölcs fölényes és
nyugodt; a közönséges ember mindig tele van gonddal és
izgalommal.
AZ ERKÖLCS
LEGMAGASABB FOKA
A Mester így szólt:
– Tai Ben-ről
elmondható, hogy az erkölcs legmagasabb fokát elérte.
Háromszor mondott le az uralomról és a nép még csak meg
se dicsérhette.
AZ UTOLSÓ TANÍTÁS
Dsong mester beteg
volt. Mong Ging lovag meglátogatta és azt kérdezte, hogy
van?
Dsong mester így
szólt:
– Ha a madár
haldoklik, hangja panaszos; ha az ember haldoklik,
beszéde jó. Az uralkodónak három dologra kell figyelnie:
viselkedése ne legyen hanyag és ne legyen durva;
arckifejezése legyen bizalomgerjesztő, szavaiban ne
legyen illetlen és ne legyen közönséges. Ami az áldozati
szokásokat illeti, arra úgyis vannak hivatalnokai.
YEN HUI JELLEMZÉSE
Dsong mester így
szólt:
– Tehetségesnek lenni
és a tehetségtelenektől tanulni; gazdagnak lenni és a
szegényektől tanulni; fölösleggel rendelkezni s úgy
élni, mintha nem lenne semmije; sértést elviselni és nem
sértődni: – Yen Hui barátom volt az egyetlen, aki ilyen
volt.
ÉLETSZABÁLY
A Mester így szólt:
– A dal ébresszen, a
forma alakítson a melódia tökéletesítsen.
AMIT LEHET ÉS AMIT
NEM
A Mester így szólt:
– A népet meg lehet
tanítani arra, hogy a helyes úton járjon, de arra nem,
hogy a helyeset megértse.
MEGJEGYEZNI VALÓ
A Mester így szólt:
– Légy őszinte és
valódi, halálig hű az igaz úthoz; zavargó földre ne
lépj, lázadó országban ne maradj; ha rend van, lépj
előre, ha rendetlenség van, rejtőzz el. Ha valahol béke
van és rend, a szegénység és alacsonyság szégyen; ha
valahol rendetlenség van, a hírnév és gazdagság szégyen.
MÉRTÉK
A Mester így szólt:
– Akinek nincs
hivatala, ne törődjön a kormányzással.
HASZONTALAN EMBER
A Mester így szólt:
– Azzal, aki
tevékeny, de nem egyenes, – tudatlan, de nem figyel,
együgyű, de nem hisz, – semmihez sem tudok kezdeni.
TANULÁS
A Mester így szólt:
– Tanulj, mintha még
nem érted volna el és mégis attól félnél, hogy
elveszíted.
A HÍRES EMBER
Egy Da Hiang
környékéről való ember azt mondta:
– Kung mester
biztosan nagy ember. Sokat tud, de semmit sem tett,
amivel nevét megörökítette volna.
A Mester meghallotta
és tanítványához így szólt:
– Ugyan mihez fogjak?
Kocsihajtóvá legyek, vagy íjlövésszé? Azt hiszem
kocsihajtóvá kell lennem.
AMI HIÁNYZOTT
A Mesterből négy
dolog hiányzott: nem volt véleménye, nem volt elfogult,
nem volt makacs és nem volt önző.
A LÁNGÉSZ
Egy miniszter azt
kérdezte Dsi Guntól:
– Mestered lángeszű
ember. Milyen sok és gazdag tehetsége van!
Dsi Gung azt felelte:
– Igaz. Ha az Ég
alkalmat ad neki, lángesze ki fog tűnni. És sok
tehetsége is van. A Mester meghallotta és így szólt:
– Honnan ismer engem
ez a miniszter? Ifjúságom szigorú volt s így szereztem
néhány képességet. Ez azonban mellékes. Jelent valamit,
ha a bölcs sok dologhoz ért? Nem a sok a lényeges.
Lau azt mondta:
– A Mester azt
mondogatta: nincs állásom, s ezért ráérek a fontos
dolgokkal foglalkozni.
KEGYELET
Ha a Mester
gyászruhás embert, udvari ruhába öltözöttet, vagy vakot
látott, ha megpillantotta, felállt; ha pedig el kellett
haladnia mellettük, meggyorsította lépteit.
AZ ESZMÉNY
Yen Yüan felsóhajtott
és így szólt:
– Felnézek és mindig
magasabb lesz; belefúrom magam és mindig
áthatolhatatlanabb lesz. Magam előtt látom és hirtelen
úgy van, mintha mögöttem lenne. A Mester az embert
barátságosan lépésről lépésre csalogatja. Lényünket
műveltséggel kitágítja, s az erkölcs törvényével határt
szab neki. El akarnám hagyni, de már nem tudom. Mikor
minden erőmet kimerítettem, s azt hiszem, elértem, ismét
a messzeségben látom tisztán és ragyogva. Bármennyire
kívánnám követni, út nem vezet feléje.
A DRÁGAKŐ
Dsi Gung azt mondta:
– Ha szép drágakövem
lenne, vajon dobozba rejtsem és eldugjam, vagy keressek
jó kereskedőt és eladjam?
A Mester így szólt:
– Add el, add el!
Helyedben azonban még várnék vele.
BARBÁRSÁG ÉS
MŰVELTSÉG
A Mester a keleti
vidékek barbár törzsei közé kívánt menni.
Valaki azt mondta:
– Mire jó az? – Durva
emberek azok.
A Mester így szólt:
– A művelt embert nem
érheti durvaság.
ERKÖLCS ÉS SZÉPSÉG
A Mester így szólt:
– Még nem láttam
senkit, aki az erkölcsi értéket úgy tudta volna
szeretni, mint az asszonyok szépségét.
TÖREKVÉS
A Mester így szólt:
– Ne törődj mással,
csak a hittel és a hűséggel; csak olyan barátod legyen,
aki nem olyan, mint te vagy; ha van hibád, ne szégyelld
kijavítani.
MEGSZABADULÁS
A Mester így szólt:
– A bölcsesség
megszabadít a kétségtől, az erkölcs megszabadít a
szenvedéstől, az elhatározás megszabadít a félelemtől.
A SZELLEM SZOLGÁLATA
Gi Lu azt kérdezte,
hogy mi a szellemek szolgálatának lényege. A Mester így
szólt:
– Az ember még az
embereknek sem tud szolgálni, hogyan akarjon szolgálni a
szellemeknek?
Akkor Dsi Lu azt
kérdezte:
– Szabad
megkérdeznem, mi a halál lényege?
A Mester így szólt:
– Az ember még az
életet sem ismeri, hogyan akarja ismerni a halált?
A JÓ EMBER
Dai Chang azt
kérdezte, hogy ki a jó ember?
A Mester így szólt:
– Aki nem jár mások
nyomában, és ezért különb mint a többi; de nem ismeri a
legnagyobb titkokat,
és ezért a bölcsek
és szentek alatt áll.
SZAVAK
A Mester így szólt:
– Szavak!
Becsületesek és igazak? Bölcs az, aki mondja őket? Vagy
pedig csak tisztességes?
KIU ÉS YU
Dsi Lu azt kérdezte,
hogy a tanítást, amit hallott, azonnal megvalósítsa-e. A
Mester így szólt:
– Még van apád és
bátyád. Hogyan valósíthatnád meg azonnal azt, amit
hallottál? Chan Yu azt kérdezte, hogy a tanítást, amit
hallott, azonnal megvalósítsa-e.
A Mester így szólt:
– Cselekedj aszerint,
amit hallottál.
Gung Si Hua ott volt,
hallotta és azt mondta:
– Yu azt kérdezte,
hogy a hallottakat megvalósítsa-e, mire a Mester így
szólt: még van apád és bátyád. Kiu azt kérdezte, hogy a
hallottakat megvalósítsa-e, mire a Mester így szólt:
cselekedj aszerint, amit hallottál. Most zavarban vagyok
és engedd meg, hogy magyarázatot kérjek.
A Mester így szólt:
– Kiu szereti a
dolgokat elodázni, ezért ösztökélni kell; Yuban ég a
tettvágy s ezért mérsékelni kell.
TISZTELET
Amikor a Mester
Kuang tartományban veszélyben volt, Yen Yüan elmaradt.
A Mester így szólt:
– Azt hittem már
elvesztél.
Mire a tanítvány:
– Amíg a Mester
életben van, hogyan mernék én meghalni?
A SZÉPSÉG
Yen Yüan azt
kérdezte, hogy mi az erkölcs lényege.
A Mester így szólt:
– Az erkölcs lényege
az önuralom és a szépség szolgálata. Ha egy napon
mindenki megvalósítaná az önuralmat, és a szépséget
szolgálná, az egész emberiség erkölcsössé lenne. Az
erkölcs az embertől függ. Vagy talán másvalaki is
erkölcsössé teheti az embert?
Yen Yüan azt mondta:
– Engedd meg, hogy a
részletek felől kérdezősködjek.
A Mester így szólt:
– Ami a szépség
törvényeinek nem felel meg, arra rá se nézz; ami a
szépség törvényeinek nem felel meg, azt meg se halld;
ami a szépség törvényeinek nem felel meg, arról egy szót
se ejts; ami a szépség törvényeinek nem felel meg, azt
ne tedd.
Yen Yüan szólt:
– Erőm nem nagy, de
azon leszek, hogy eszerint cselekedjek.
ERKÖLCS
Chung Gung azt
kérdezte, hogy mi az erkölcs lényege. A Mester így
szólt:
– Ha kilépsz az
ajtón, légy olyan, mintha nagyrabecsült vendéget
fogadnál. Ha a nép között vagy, légy olyan, mintha
vallásos szertartáson vennél részt. Amit nem akarsz
magadnak, azt ne tedd soha mással. Ha így cselekszel,
senki sem fog rád neheztelni, sem otthon, sem az
országban.
Chun Gung szólt:
– Erőm nem nagy, de
azon leszek, hogy eszerint cselekedjek.
HELYESEN TENNI
Si Ma Niu azt
kérdezte, hogy mi az erkölcs lényege.
A Mester így szólt:
– Az erkölcsös ember
szavaiban lassú.
– Szavakban
lassúnak lenni annyi, mint erkölcsösnek lenni?
A Mester így szólt:
– Aki látja, hogy
helyesen cselekedni milyen nehéz, vajon lehet az
szavaiban más, mint lassú?
BÖLCSESSÉG, GYÁSZ ÉS
FÉLELEM
Si Ma Niu azt
kérdezte, hogy mi a bölcsesség lényege.
A Mester így, szólt:
– A bölcs ember nem
ismeri a gyászt és nem ismeri a félelmet. – Nem ismerni
a gyászt és nem
ismerni a félelmet
annyi, mint bölcsnek lenni?
A Mester így Szólt:
– Ha valaki
önvizsgálatot tart és nem talál magában kivetendőt,
vajon érezhet-e gyászt és
félelmet-e
valamitől?
AZ ÉRTELEM TISZTASÁGA
Dsi Chang azt
kérdezte, hogy mi az értelem tisztaságának lényege.
A Mester így szólt:
– Akire alattomos
áskálódás és bőrön átható panasz nem hat, annak értelme
tisztának mondható. Akire alattomos áskálódás és bőrön
átható panasz nem hat, annak ítélete biztosnak mondható.
A NÉP HITE
Dsi Gung azt
kérdezte, hogyan kell helyesen kormányozni.
A Mester így szólt:
– Gondoskodni, hogy
elég táplálék, elég nagy hadsereg és a népben elég hit
legyen.
Dsi Gung szólt:
– Ha az ember
kényszerből az egyiket fel kell adja, a három közül
melyiket nélkülözné leginkább?
A Mester így szólt:
– A hadsereget. – Ha
az ember kényszerből az egyiket még fel kell adja, a
megmaradt kettő közül melyiket nélkülözné inkább?
A Mester így szólt:
– A táplálékot. Örök
időktől fogva úgyis mindenkinek meg kell halni. Ha
azonban a népből a hit hiányzik, minden kormányzás
lehetetlen.
MINDEN A HELYÉN
Ging, Tsi hercege
azt kérdezte, hogy mi a kormányzás lényege.
Kung mester így
szólt:
– A király legyen
király, a szolga legyen szolga; az apa legyen apa, a fiú
legyen fiú. A herceg azt mondta:
– Teljesen igaz!
Mert ha a király nem király, a szolga nem szolga, az apa
nem apa, a fiú nem fiú, akármilyen nagy jövedelmem
legyen is, nem tudom élvezni.
A DOLGOKAT MEG KELL
ELŐZNI
A Mester így szólt:
– A panaszok fölött
való ítélkezésben én se vagyok különb, mint bárki más.
Amire mindig törekedtem az volt, hogy ne legyenek többé
panaszok.
ÉTHOS
Dsi Chang azt
kérdezte, hogy mi az államkormányzás lényege.
A Mester így szólt:
– Fáradhatatlannak és
lelkiismeretesnek lenni.
A BÖLCS ÉS A
KÖZÖNSÉGES EMBER
A Mester így szólt:
– A bölcs ember a
szépet műveli és a nemszépet gyomlálja. A közönséges
ember fordítva csinálja.
A DOLGOKAT A HELYÜKRE
TENNI
Gi Kang lovag azt
kérdezte, hogy mi az államkormányzás lényege.
A Mester így szólt:
– Kormányozni annyi,
mint a dolgokat a helyükre tenni. Ha fenséged önmagát a
helyére teszi, ki merészeli majd magát nem a helyére
tenni?
A RABLÓK
ELSZAPORODÁSA
Gi Kang lovag
aggódott, mert országában a rablók elszaporodtak.
Kung mester így
szólt:
– Ha fenséged nem
akarja, senki sem lesz rabló, még akkor sem, ha díjat
adnak érte.
A SZÉL ÉS A FŰ
Gi Kang megkérdezte,
hogy mi az államkormányzás lényege.
– Mi lenne akkor, ha
megölnék azt, aki a törvényt megszegi és ez segítené
azt, aki a törvényt megtartja?
Kung mester így
szólt:
– Ha fenséged
kormányoz, ugyan mi szüksége van az ölésre? Ha fenséged
a jót kívánja, a nép jó lesz. Az uralkodó lénye olyan,
mint a szél, a nép lénye olyan, mint a fű. Ha a szél
fúj, a fűnek meg kell hajolnia.
MŰVELTSÉG ÉS
KIVÁLÓSÁG
Dsi Chang azt
kérdezte:
– Hogyan kell olyan
műveltnek lenni, hogy az ember értelmével mindent át
tudjon hatni?
A Mester így szólt:
– Mit értesz az
alatt, hogy átható?
Dsi Chang azt
felelte:
– A nyilvánosság
előtt is, otthon is, kiválónak lenni.
A Mester szólt:
– Kiválónak lenni
más, mint áthatónak lenni. A jelentékeny ember lénye
szerint egyenes és az igazságot szereti. Átlát a
szavakon és az embereken. Mindig vigyáz arra, hogy
alázatos legyen. Az ilyen ember a nyilvánosság előtt is,
otthon is, értelmével mindent át tud hatni. A kiváló
ember a nyilvánosság előtt az erkölcs szerint
cselekszik, valójában azonban átlépi ezt. Az igazságra
nem sok gondot fordít. Ez az ember az, aki a
nyilvánosság előtt is, otthon is, kiváló.
A NAGY KÉRDÉS
Fan Chi az esőistenek
oltára mellett sétált mesterével és azt kérdezte:
– Az ember hogyan
tökéletesítheti lényét, hogyan javíthatja meg rejtett
hibáit és hogyan teremthet világosságot zavarai között?
A Mester így szólt:
– Ez aztán a nagy
kérdés! Először a munka, aztán az élvezet: vajon az
ember lénye nem így tökéletesedik? Először a saját
bűnök, aztán a más bűnei ellen küzdeni: vajon az ember
rejtett hibáit nem így javítja meg? Mi a zavar, ha nem
az, hogy az ember reggel haragra lobban, önmagáról
megfeledkezik, s este azt veszi észre, hogy önmagát és
családját bajba hozta?
ISMÉT A KORMÁNYZÁS
LÉNYEGE
Dsi Li azt
kérdezte, hogy mi a kormányzás lényege.
A Mester így szólt:
– Elől menni és
bátorítani.
Amikor bővebb
felvilágosítást kért, a Mester azt mondta:
– Nem elfáradni.
A MUNKATÁRSAK
MEGVÁLASZTÁSA
Chung Gung a Gi
család hivatalnoka volt és azt kérdezte, hogy mi a
kormányzás lényege.
A Mester így szólt:
– Hivatalnokaidat
válaszd hazai emberekből; egyetlen hibát se bocsáss meg;
csak jellemes és tehetséges munkatársat válassz.
– Hogyan tudom meg,
hogy ki a jellemes és tehetséges ember?
A Mester így szólt:
– Csak egyetlenegyet
válassz, a többi magától fog jönni.
A SZAVAK HELYES
HASZNÁLATA
Dsi Lu szólt:
– We hercege várja a
Mestert, hogy a kormányzást átvegye. Mi lesz az első,
amit a Mester tenni fog?
A Mester így szólt:
– A szavak helyes
használata.
Dsi Lu szólt:
– Ez az egész? Most
az egyszer a Mester hibázni fog. Miért kell a szavakat
helyesen használni?
– Milyen együgyű
vagy te, Yu! A bölcs mellőzi azt, amit nem ért. Ha a
szavak használata nem helyes, a fogalmak értelme
zavaros; ha a fogalmak értelme zavaros, nem lehet
szabatosan cselekedni; ha nem lehet szabatosan
cselekedni, az erkölcs és művészet nem virágzik; ha az
erkölcs és művészet nem virágzik, a büntetés
értelmetlen; ha a büntetésnek nincs értelme, a nép nem
tudja hová lépjen és mit tegyen. A bölcs első dolga,
hogy fogalmait szavakká, a szavakat tettekké tegye. Nem
tűri, hogy szavaiban rendetlenség legyen. Minden ezen
múlik.
A BÖLCS ÉS A
RÉSZLETTUDÁS
Fan Chi azt kérte a
Mestertő, hogy oktassa földművelésre.
A Mester így szólt:
– Ebben a dologban
nem tudok annyit, mint egy öreg paraszt. Aztán azt
kérte, hogy oktassa kertészetre.
A Mester így szólt:
– Ebben a dologban
nem tudok annyit, mint egy öreg kertész.
Fan Chi eltávozott.
A Mester így szólt:
– Korlátolt ember ez
a Fan Shü! Ha a vezetők a rendet komolyan veszik, a nép
nem mer majd tiszteletlenül viselkedni. Ha a vezetők az
igazságot komolyan veszik, a nép nem mer majd
ellenkezni. Ha a vezetők a becsületet komolyan veszik, a
nép sohasem fog merni hazudni. Ha pedig mindez
elkövetkezik a világ négy tája felől mindenki ide fog
seregleni. Mire jó ehhez a földművelés?
ELŐSZÖR AZ EMBER MAGA
LEGYEN RENDBEN
A Mester így szólt:
– Aki önmaga igaz,
annak nem kell parancsolni és minden rendben megy. Aki
önmaga nem igaz, hiába parancsol, senki sem
engedelmeskedik.
HÁROM FELADAT
A Mester We
tartományon át haladt. A kocsit Chan Yu vezette.
A Mester így szólt:
– Milyen sűrűn lakott
ez a föld!
Chan Yu felelt:
– Ha már ilyen sokan
vannak, mivé lehet őket tenni?
– Jómódúvá.
– És ha már jómódúak,
mivé kell tenni?
– Műveltté.
A KÖZMONDÁS
A Mester így szólt:
– A közmondás
szerint, ha az államot száz évig derék emberek vezetnék,
a bűnökre nem kellene halálbüntetés. Igaz!
A KIRÁLY
A Mester így szólt:
– Ha király születne,
egyetlen nemzedék alatt nem lenne más, csak erkölcsös
ember.
AZ EMBEREN KELL
KEZDENI
A Mester így szólt:
– Aki önmagát
kormányozni tudja, miért ne kormányozhatná a birodalmat?
Aki önmagát kormányozni nem tudja, mihez fog mások
kormányzásával?
ISMÉT A KORMÁNYZÁS
LÉNYEGE
She hercege azt
kérdezte, hogy mi a kormányzás lényege.
A Mester így szólt:
– Ha azok, akik közel
vannak, örülnek s akik messze vannak, idejönnek.
SIKER ÉS ELŐNY
Dsi Hia Gü Fu
hivatalnoka volt és azt kérdezte, hogy mi a helyes
kormányzás lényege.
A Mester így szólt:
– Nem szabad gyors
sikert remélni és nem szabad kis előnyöket várni. Aki
gyors sikert remél, nem lehet alapos; aki kis előnyöket
vár, elszalasztja a nagyot.
A BECSÜLET
She hercege a
Mesterrel beszélt és így szólt:
– Nálunk otthon
becsületes emberek vannak. Ha egy apa valakinek birkáját
ellopja, fia jelenti fel.
A Mester így szólt:
– Nálunk a
becsületesek nem ilyenek. Az apa elrejti a fiút és a fiú
elrejti az apát. Ez is becsületesség.
ISMÉT AZ ERKÖLCS
LÉNYEGE
Fan Chi azt
kérdezte, hogy mi az erkölcs lényege.
A Mester így szólt:
– Ha egyedül vagy,
légy komoly; ha dolog után jársz tarts tiszteletet; ha
mással érintkezel, légy lelkiismeretes. Ettől el ne térj
még akkor se, ha Kelet, vagy Észak barbárai közé jutsz.
AKI LELKESEDIK
A Mester így szólt:
– Ha már nem találok
embert, aki a Mérték és Közép útján halad, legalább
olyanokkal kívánok lenni, akikben van határozottság és
lelkesedés. Aki lelkesedik, az sokat szed fel és jó
halad. Aki határozott, annak van törvénye s azt nem lépi
át.
BÉKESZERETET ÉS
MEGALKUVÁS
A Mester így szólt:
– A bölcs ember
békeszerető, de sohasem alkuszik meg. A közönséges ember
megalkuszik, de sohasem békeszerető.
SZERETET ÉS GYŰLÖLET
Dsi Gung azt
kérdezte:
– Kiváló az, akit
honfitársai szeretnek? .
A Mester így szólt:
– Az még semmit sem
jelent.
– Kiváló az, akit
honfitársai gyűlölnek?
– Az sem jelent
semmit. Helyesebb, ha valakit a jók szeretnek és a nem
jók gyűlölnek.
BÜSZKESÉG ÉS
KEVÉLYSÉG
A Mester így szólt:
– A bölcs büszke, de
nem kevély; a közönséges kevély, de nem büszke.
KÖZEL AZ ERKÖLCSHÖZ
A Mester így szólt:
– Aki a szilárd
elhatározást a szófukarsággal össze tudja kötni, az
erkölcshöz közel áll.
A KIMŰVELT EMBER
Dsi Lu azt kérdezte:
– Milyennek kell
lennie annak, akit kiműveltnek lehet tartani?
A Mester így szólt:
– Kiműveltnek lehet
tartani azt, aki egyszerű, alapos és barátságos. A
baráthoz egyszerű és alapos, a testvérhez barátságos.
A DERÉK EMBER
A Mester így szólt:
– Ha egy derék ember
a népet két évig vezeti, már háborúba is elviheti.
NEVELÉS
A Mester így szólt:
– Aki a népet nevelés
nélkül háborúba viszi, az pusztulásba vezeti.
SZÉGYEN
Hien azt kérdezte,
hogy mi a szégyen.
A Mester így szólt:
– Ha az állam ügyei
rendben vannak, az embernek jövedelme van. Ha az állam
ügyei nincsenek rendben és az embernek nagy jövedelme
van: ez a szégyen.
ERKÖLCS
Erkölcsösnek
mondható, ha valaki küzd az uralomvágy, a kevélység, a
viszály és a szenvedélyek ellen?
A Mester így szólt:
– Mindenesetre nehéz.
Hogy erkölcsös-e? Nem tudom.
MŰVELTSÉG
A Mester így szólt:
– Az olyan művelt
ember, aki mindig otthon ül, nem érdemli meg a művelt
ember nevét.
SZAVAK ÉS TETTEK
A Mester így szólt:
– Ha az állam ügyei
rendben vannak, az ember bátor lehet szavaiban és bátor
lehet tetteiben. Ha az állam ügyei nincsenek rendben, az
ember legyen bátor tetteiben, de legyen óvatos
szavaiban.
SZAVAK ÉS GONDOLATOK
A Mester így szólt:
– Akinek van
gondolata, van hozzá szava is; de, akinek szava van, még
nem kell, hogy gondolata is legyen. Az erkölcsös ember
bátor; de a bátor nem okvetlen erkölcsös.
A SZELLEM EREJE
Nan Gung Go azt
kérdezte a Mestertől:
– I kitűnő íjlövész
volt, Au jól vezette a hajót. Egyikük sem halt meg
természetes halállal. Yü és Dsi saját kezükkel földjüket
művelték és mégis uralomra jutottak. A Mester nem
válaszolt. Nan Gung Go kiment.
Akkor a Mester így
szólt:
– Ez az ember igazán
bölcs. Ítéletében a szellem ereje nyilatkozott meg.
ISMÉT AZ ERKÖLCS
A Mester így szólt:
– Olyan bölcs, aki
erkölcsös, akad; olyan közönséges ember, aki erkölcsös,
nincs.
SZEGÉNYSÉG ÉS
GAZDAGSÁG
A Mester így szólt:
– Szegénynek lenni
lázongás nélkül nehéz. Gazdagnak lenni kevélység nélkül
könnyű.
A KITŰNŐ MESTER
A Mester megkérdezte
Gung Ming Gia-t, hogy Gung Shu Wen Dsi milyen ember.
– Igaz, hogy mestered
nem beszél, nem nevet és nem fogad el semmit?
Gung Ming Gia így
válaszolt:
– Az elbeszélés
túloz. Mesterem beszél, ha itt az ideje s ezért beszédét
nem unják meg. Nevet, ha vidám, s ezért nevetését nem
unják meg. Elfogad, ha az illik, s ezért elfogadását nem
unják meg.
A Mester így szólt:
– Ez aztán az ember!
AZ URALKODÓ
SZOLGÁLATA
Dsi Lu azt
kérdezte, hogyan kell az uralkodónak szolgálni.
A Mester így szólt:
– Nem megcsalni és
ellenállni.
TAPASZTALAT
A Mester így szólt:
– A bölcs tapasztalt
a nagy dolgokban, s közönséges ember tapasztalt a kis
dolgokban.
TANULÁS
A Mester így szólt:
– Aki régente tanult,
a tudásért tette; aki ma tanul, az emberért teszi.
A KÖVET
Gü Be Yü valakit Kung
mesterhez küldött. A Mester hellyel kínálta meg és azt
kérdezte:
– Mit csinál
mestered?
– Mesterem hibáit
akarja csökkenteni, egyelőre azonban még nem sok
sikerrel.
Az ember elment és
akkor a Mester így szólt:
– Ez aztán a követ!
NE POLITIZÁLJ
A Mester így szólt:
– Akinek nem
hivatása, a kormánnyal ne törődjön.
A BÖLCS NEM NAGYSZÁJÚ
A Mester így szólt:
– A bölcs szégyelli,
ha szavai nagyobbak, mint a tettei.
GOND
A Mester így szólt:
– Azzal nem törődöm,
hogy az emberek nem ismernek; de azzal törődöm, hogy az
állam ügyeit
nem tudják
rendbehozni.
KOMOLYSÁG
A Mester így szólt:
– Nem folyton a
csalók ellen készülődni, nem mindig a hitetlenekkel
számolni, mégis ellensúlyozni őket. Aki ezt tudja,
komoly ember.
A FAJ
A Mester így szólt:
– A ló értéke nem az
erő, hanem a faj.
KI ISMERI KUNG
MESTERT?
A Mester így szólt:
– Senki sincs, aki
engem ismer! Dsi Gung így felelt:
– Mit jelent az, hogy
a Mestert senki sem ismeri?
A Mester így szólt:
– Isten ellen nem
lázadok és az emberrel nem állok viszályban. Itt alul
keresem az igazságot, de fölfelé törekszem. Engem csak
Isten ismer.
ELZÁRKÓZÁS
A Mester így szólt:
– A legkomolyabb
emberek a világtól vonulnak el; az utánuk következők
helyeiket adják fel; az utánuk következők a szokásokat
vetik el; az utánuk következők a szavak ellen zárkóznak
el.
ALKOTÁS?
A Mester így szólt:
– Hét ember alkotott.
KICSODA EZ A KUNG
MESTER?
Dsi Lu az éjszakát a
kőkapu mellett töltötte. A toronyőr azt kérdezte:
– Honnan?
Dsi Lu azt felelte:
– Kung nevű embertől.
Mire az előbbi:
– Ugye az az ember
az, aki tudja, hogy nem megy, mégis tovább csinálja?
FELÜLRŐL HATNI
A Mester így szólt:
– Ha a felső
osztályok a művészetet szeretik, a nép mindenre
alkalmas.
A NAPLOPÓ
Yüan Chan, mialatt
a Mesterre várt, a földön guggolt. A Mester így szólt: –
Ifjúkorában nem volt szerény és engedelmes, amikor
felnőtt, semmi jelentékenyet nem tett, most öreg, s még
csak meg se hal. Naplopó! Ezzel botjával fenekére
sújtott.
LASSÚ HALADÁS ÉS
GYORS SIKER
Egy Küo vidékéről
való suhanc a Mesternél szolgált és arra használták,
hogy vendégeket jelentsen be. Valaki azt kérdezte: halad
a gyerek?
A Mester így szólt:
– Csak azt látom,
hogy mindig a felnőttek helyére ül, hogy az idősebbeket
nem ereszti előre. Nem arra törekszik, hogy lassan
haladjon, hanem, hogy gyors sikert érjen el.
A SZÜKSÉG
Chen-ben az élelem
elfogyott. A gyermekek annyira elgyengültek, hogy az
ágyból nem tudtak felkelni. Dsi Lu lázongva kérdezte a
Mestertől:
– A bölcs is tudja,
hogy mi a szükség?
A Mester így szólt:
– A bölcs a
szükségben sem változik. A közönséges ember megvadul.
EGYETLENEGY
A Mester így szólt:
– Si, olyan embernek
tartasz, aki sokat tanult és tud könyv nélkül?
A tanítvány azt
mondta:
– Talán nincs így?
A Mester így szólt:
– Nincs. Amim van,
csak egy. Minden egyebet ezzel csinálok.
AZ URALKODÁS
A Mester így szólt:
– Shun volt az, aki
az államot cselekvés nélkül rendben tartotta. Mit tett?
Áhítattal vigyázott önmagára és komoly arccal délnek
fordult. Egyebet semmit.
ELŐREJUTNI
Dsi Chang azt
kérdezte, hogy mi az előrejutás feltétele.
A Mester így szólt:
– Aki beszédében
lelkiismeretes és igaz, aki tetteiben gondos és
megbízható, ha a déli, vagy az északi barbárok között
lakik, akkor is előre fog jutni. Aki beszédében nem
lelkiismeretes és nem igaz, aki tetteiben nem gondos és
nem megbízható, ha a legközelebbi szomszédba megy, akkor
sem fog előrejutni. Amikor az ember áll, e két dolgot
úgy nézze, mint az eléje fogott két lovat; amikor az
ember halad, e két dolog úgy nézze, mint két kísérőjét.
Így lehet előrejutni. Dsi Chang a mondást övére írta.
EMBER ÉS SZÓ
A Mester így szólt:
– Ha olyannal
találkozol, akivel érdemes lenne beszélni és az nem
beszél veled, egy embert elvesztettél. Ha olyannal
találkozol akivel nem érdemes beszélni és mégis beszél
veled, szavadat elvesztegetted. A bölcs nem veszít el
sem embert, sem szót nem veszteget.
SZILÁRDSÁG
A Mester így szólt:
– A szilárd jellemű
ember, aki az erkölcsöt komolyan veszi, erkölcse kárára
nem igyekszik előnyt szerezni. Vannak, akik testüket a
halálnak adták, hogy erkölcsükre a koronát feltegyék.
GOND ÉS GONDOSKODÁS
A Mester így szólt:
– Aki a jövőre nem
gondol, ahhoz a gond közel.
A LOPOTT ÁLLÁS
A Mester így szólt:
– Dsung Wen Chang
állását lopta. Ismerte Hui tehetségét, és az állást
mégis magának tartotta meg.
A HASZNÁLHATATLAN
A Mester így szólt:
– Aki nem kérdezi:
hogyan tegyem, hogyan tegyem? – azzal semmit sem tudok
tenni.
A NEMES EMBER
A Mester így szólt:
– Alapja legyen a
kötelesség, tette legyen könnyed, a megnyilatkozásban
legyen szerény, a végrehajtásban legyen hű. Ez a nemes
ember.
A SZENVEDÉS IGAZI OKA
A Mester így szólt:
– A bölcs nem azért
szenved, mert az emberek nem ismerik, hanem azért, mert
nem tudja őket megváltoztatni.
DICSŐSÉG
A Mester így szólt:
– A bölcs irtózik
attól a gondolattól, hogy a világot elhagyja és ne
említse senki.
KÖVETELMÉNYEK
A Mester így szólt:
– A bölcs
követelményeket magával szemben támasztja, a közönséges
ember mással szemben.
KÜLÖNBSÉG
A Mester így szólt:
– A bölcs öntudatos,
de nem harcias; körülményes, de nem közönséges.
A SZAVAK ÉRTÉKE.
A Mester így szólt:
– A bölcs az embert
nem szavai szerint ítéli meg és szavait nem dobálja az
ember után.
SZERETET
Dsi Gung azt
kérdezte:
– Van olyan szó,
amely az ember egész életében mérték lehet?
A Mester így szólt:
– A szeretet. Amit
nem kívánsz magadnak, ne tedd másnak.
ÜGYES SZAVAK
A Mester így szólt:
– Az ügyes szavak a
szellem értékét zavarják. Ha az ember a kicsinységekben
nem engedékeny, a nagy dolgokat nem tudja végrehajtani.
VIZSGÁLAT
A Mester így szólt:
– Ahol mindenki
gyűlöl, ott mindent alaposan meg kell vizsgálni. Ahol
mindenki szeret, ott mindent alaposan meg kell
vizsgálni.
AZ EMBER DICSŐSÉGE
A Mester így szólt:
– Nem az igazság
isteníti az embert, az ember isteníti az igazságot.
AZ IGAZI HIBA
A Mester így szólt:
– Ha hibát követtél
el és nem javulsz, akkor követted el a hibát.
TANULNI JOBB
A Mester így szólt:
– Gyakran egész nap
nem ettem, s egész éjszaka nem aludtam, hogy
gondolkozzak. Nem használt. Tanulni jobb.
IGAZSÁG ÉS SZEGÉNYSÉG
A Mester így szólt:
– A bölcs az
igazságra néz, nem az ételre. Aki szánt, még kerülhet
szükségbe, aki tanul, juthat kenyérhez. A bölcs az
igazságot gyászolja, nem a szegénységet.
HIVATAL ÉS ERKÖLCS
A Mester így szólt:
– Aki tudásával
hivatalhoz jutott, de erkölcsével nem tudja megtartani,
bár megszerezte, el fogja veszíteni. Aki tudásával
hivatalt szerzett és erkölcsével megőrizte, de a
gyakorlatban nem tart tekintélyt, azt nem fogják
tisztelni. Aki tudásával hivatalt szerzett, erkölcsével
megőrizte és tekintélyt tart, de nem az illem szabályai
szerint viselkedik, még nem tökéletes.
KICSINY ÉS NAGY
DOLGOK
A Mester így szólt:
– A bölcs nem a
kicsiny dolgokban ismerhető meg, hanem abban, hogy
nagyot cselekszik. A közönséges ember nem tud nagyot
cselekedni, de a kicsiny dolgokban megismerhető.
AZ ERKÖLCS A LEGTÖBB
A Mester így szólt:
– Az erkölcs az ember
számára több, mint a tűz, vagy a víz. Megtörtént már,
hogy valaki a tűzbe, vagy a vízbe lépett és meghalt. De
még sohasem történt meg, hogy valaki, mert erkölcsössé
lett, meghalt.
NINCS ELŐNY
A Mester így szólt:
– Az erkölcs minden
ember kötelessége. Ebben a dologban még a mesternek
sincs előnye.
TANULÁS
A Mester így szólt:
– A tanulásban
nincsen rangkülönbség.
HIÁBAVALÓ TANÁCS
A Mester így szólt:
– Ha az alapelvek nem
közösek, minden tanács hiábavaló.
AZ OSZTÁLYOK ÉS AZ
URALOM
Kung mester így
szólt:
– Ha a földön rend
van, műveltség és művészet virágzik, a háborút és a
hadjáratot az Uralkodó határozza el. Ha a földön nincs
rend, a műveltség és művészet nem virágzik, a háborút és
hadjáratot a főnemesség határozza el. Ha a dolgokat a
főnemesség intézi, uralma nem szokott tartani tovább,
mint legfeljebb tíz nemzedékig. Ha a dolgokat a nemesség
intézi, uralma nem szokott tartani tovább, legfeljebb öt
nemzedékig. Ha a hatalmat a szolgaosztály ragadja
kezébe, nem szokott tovább tartani, legfeljebb három
nemzedékig.
HASZNOS ÉS KÁROS
BARÁTSÁG
Kung mester így
szólt:
– Háromfajta barát
hasznos, és háromfajta barát káros. Az őszinte, a
szilárd és a tapasztalt emberrel a barátság hasznos. A
talpnyaló, a gyáva és a szószátyár emberrel a barátság
káros.
HASZNOS ÉS KÁROS ÖRÖM
Kung mester így
szólt:
– Háromféle öröm
hasznos és háromféle öröm káros. A műveltségen és
művészi készségen alapuló önbizalom öröme, a mások nagy
tetteiről való beszélgetés öröme, a sok jó és méltó
baráttal való együttlét öröme hasznos; a fényűzés öröme,
a szeszély öröme és a kicsapongás öröme káros.
IDŐSEBBEKKEL VALÓ
EGYÜTTLÉT
A Mester így szólt:
– Ha idősebb urakkal
vagy együtt, három tilalom van. Ha még nem szólítottak
meg és beszélsz, az tapintatlan; ha szóltak hozzád és
nem felelsz, az goromba; ha nem nézel arra, akire
beszélsz, az bántó.
TARTÓZKODNI
Kung mester így
szólt:
– A bölcs ember három
dologtól tartózkodik. Ifjúkorában, amikor az életerők
még nem szilárdultak meg, tartózkodik az érzékiségtől.
Ha eléri a férfikort, amikor az életerők virágzanak,
tartózkodik a harciasságtól. Ha eléri az aggkort, amikor
az életerők eltűnőben vannak, tartózkodik a
kapzsiságtól.
TISZTELET
Kung mester így
szólt:
– A bölcs ember három
dolgot tisztel feltétlenül: Isten akaratát, a nagy
embert és az őskor szent szavait. A közönséges ember
Isten akaratát nem ismeri és nem tiszteli, a nagy ember
iránt arcátlan, és a szent szavakat kigúnyolja.
TUDÁS ÉS TANULÁS
Kung mester így
szólt:
– Ha valakinek már
születésekor van tudása, ez a legmagasabb fok. Aki a
tudáshoz tanulás által jut, ez a következő fok. Akinek
nehéz sorsa van és mégis tanul, ez a következő fok.
Akinek nehéz sorsa van és nem tanul, ez a közönséges
népség legalacsonyabb foka.
KILENC DOLOG
Kung mester így
szólt:
– A bölcs ember
kilenc dologra gondol állandóan: ha valamit néz, a
világosságra gondol, ha valamit hall, az ütemre gondol,
viselkedésében az illemre gondol, magatartásában a
méltóságra gondol, szavaiban az igazságra gondol,
ügyes-bajos dolgaiban a lelkiismeretre gondol,
kétségeiben a kérdésekre gondol, haragjában a
következmények súlyára gondol, mikor valamit elhatároz,
kötelességére gondol.
RITKASÁG
Kung mester így
szólt:
– Hogy az ember derék
tettet lát és azt hiszi, nem tudja elérni; hogy az ember
ostobaságot lát s úgy érzi, mintha kezét meleg vízbe
mártaná, – elég ilyen embert láttam és elég ilyen
beszédet hallottam. Maradj elrejtve, készülj célodra,
cselekedj önzetlenül, terjeszd gondolataidat, – ilyen
beszédet eleget hallottam, de ilyen embert még nem
láttam.
AZ IGAZI NAGY EMBER
– Ging, Tsi hercege
ezer négylovas kocsi ura volt, s amikor meghalt, a nép
egyetlen jótulajdonságáról sem beszélt. Be I és Shu Tsi
a Shou Yang hegy tövében éhenhaltak, s a nép még máig is
dicsőíti őket.
A HIVATAL ELVÁLLALÁSA
Yang Ho látni
kívánta Kung mestert. A Mester azonban nem ment el
hozzá. Yang Ho ekkor Kung mesternek malacot küldött
ajándékba. Kung mester, hogy megköszönje, elment, de
olyan időt választott, amikor Yang Ho nem volt otthon.
Az utcán azonban találkoztak.
Yang Ho azt mondta:
– Gyere, beszélni
akarok veled. Mondd erkölcsösnek mondható az az ember,
aki szívében olyan kincset tartogat, amelynek
elrejtésével országát zavarba dönti?
Kung mester így
szólt:
– Nem mondható
erkölcsösnek.
– Bölcsnek tartható
az az ember, aki közéleti pályára való, de fellépését
minduntalan elszalasztja?
Kung mester így
szólt:
– Nem tartható
bölcsnek.
– A napok és hónapok
múlnak. Az évek nem várnak reánk.
Kung mester így
szólt:
– Helyes. A hivatalt
elvállalom.
KÖZELSÉG ÉS
ELTÁVOLODÁS
A Mester így szólt:
– A végső dolgokban
az ember az emberhez közel áll; a hétköznap azonban
elválasztja őket.
A
MEGVÁLTOZTATHATATLANOK
A Mester így szólt:
– Csak a legmagasabb
fokon álló bölcset és a legalacsonyabb fokon álló
bolondot nem lehet megváltoztatni.
A TÉVEDÉS BEISMERÉSE
A Mester Wu városához
érkezett. Zene és ének hangját hallotta. Jókedvű lett és
nevetve szólt:
– Ha tyúkot akarsz
levágni, miért veszed elő az ökörnyúzó kést?
Dsi Yu azt felelte:
– A bölcs – ha művelt
– szereti az embert; a közönséges ember – ha művelt –
könnyen befolyásolható.
Mester így szólt:
– Gyermekeim, Yen
szavai helyesek. Az imént csak tréfáltam.
AZ ÖT DOLOG
Dsi Chang azt
kérdezte Kung mestertől, hogy mi az erkölcs lényege.
Kung mester így
szólt:
– Minden körülmények
között öt dologra ügyelni.
– Szabad
megkérdeznem, hogy mi az az öt dolog?
Kung mester így
szólt:
– Méltóság,
nagylelkűség, igazság, állhatatosság, jóság. Akiben van
méltóság, azt nem vetik meg; aki nagylelkű, azt szereti
a nép; aki igazságos, ahhoz bizalommal vannak; aki
állhatatos, az eléri célját; aki jó, az az embereket fel
tudja használni.
LÁTOGATÁS A LÁZADÓNÁL
Bi Hi a Mestert
meghívta. A Mester elhatározta, hogy elmegy.
Dsi Lu így szólt:
– Egyszer azt
hallottam a Mestertő, hogy aki nem él tisztességes
életet, azzal a bölcs nem áll szóba. Bi Hi Chung Mou
tartományt fellázította, s most a Mester meg akarja
látogatni. Mit jelentsen ez?
A Mester így szólt:
– Úgy van, amit
idéztél, azt mondtam. De nem úgy van, hogy a szívós, azt
hiába dörgölik, nem lehet elkoptatni? Hát csak olyan tök
vagyok, amit dísznek lógatnak és nem esznek meg?
A HAT IGE ÉS A HAT
SÖTÉTSÉG
A Mester így szólt:
– Yu, hallottál a hat
igéről és a hat sötétségről?
Dsi Lu azt
válaszolta:
– Még nem hallottam.
A Mester így szólt:
– Ülj le és hallgass,
el fogom neked mondani. Ha valaki erkölcsös, anélkül,
hogy tanulna, ez a sötétség korlátoltsághoz vezet; ha
valaki bölcs anélkül, hogy tanulna, ez a sötétség a
szertelenségbe vezet; ha valaki igazságos, anélkül, hogy
tanulna ez a sötétség a kegyetlenséghez vezet; aki
egyenes, anélkül, hogy tanulna, ez a gorombasághoz
vezet; aki bátor, anélkül hogy tanulna, az a
rendetlenséghez vezet; aki állhatatos, anélkül, hogy
tanulna, az a különcséghez vezet.
A SZELLEM FELADÁSA
A Mester így szólt:
– Aki az úton hallgat
és az utcán beszél, a szellemet feladja.
A NYOMORULTAK
A Mester így szólt:
– A nyomorultak!
Lehet-e velük együtt az uralkodónak szolgálni? Ha még
nem érték el, szenvednek, amiért nem érték el; ha már
elérték, szenvednek, nehogy elveszítsék; de ha már azért
sem szenvednek, nehogy elveszítsék, már semmi sincs,
amire törekednének.
AMIT A MESTER GYŰLÖL
A Mester így szólt:
– Gyűlölöm, ahogy a
bíbor a skarlátot üti; gyűlölöm, ahogy a világi zene az
ünnepi muzsikát megzavarja; gyűlölöm, ahogy a
nagyszájúak az államot és a családot felforgatják.
AZ ÉGHEZ VALÓ
HASONLÓSÁG
A Mester így szólt:
– A legszívesebben
egy szót se szólnék.
Dsi Gung azt mondta:
– Ha a Mester nem
beszél, ugyan mit jegyezzenek fel a tanítványok?
A Mester így szólt:
– Hát az Ég beszél? A
négy évszak jár a maga útján, s a dolgok rendben vannak.
Hát az Ég beszél?
BÁTORSÁG VAGY
KÖTELESSÉG
Dsi Lu azt mondta:
– A bölcs a
bátorságot tartja a legtöbbre.
A Mester így szólt:
– A bölcs a legtöbbre
a kötelességet tartja. Ha a magasrendű ember bátor és
nincs benne kötelességérzet, lázadó lesz. Ha az
alacsonyrendű ember bátor és nincs benne
kötelességérzet, rablóvá lesz.
SZOLGÁK ÉS ASSZONYOK
A Mester így szólt:
– A szolgákkal és az
asszonyokkal baj van! Ha távol tartod őket,
elégedetlenek. Ha közel ereszted őket, szemtelenek.
NEGYVEN
A Mester így szólt:
– Aki negyven évet
megért és gyűlölik, azt végig gyűlölni fogják.
TUDÁS
Dsi Hia így szólt:
– Aki minden nap
tudja, hogy mi az ami még belőle hiányzik, – aki minden
hónapban tudja, hogy mi az, amit tud, az komolyan tanul.
A BÖLCS HÁROM
SZÍNEVÁLTOZÁSA
Dsi Hia így szólt:
– A bölcs háromszor
változik. Távolról szigorú, közelről engedékeny, ha
szavát hallod: hajthatatlan. Vissza a lap elejére ∆
| 