 |
Egyszer, nagyon régen Mikulás, éppen hatalmas ajándékosztó körútjára
készülődött ... de
problémák merültek föl. Négy manó segítője beteget
jelentett, a segédmanók pedig nem tudtak olyan gyorsan ajándékot
gyártani, mint a főállásúak. Mikulás ekkor érezte meg, hogy itt meg bajok lesznek.
Aztán Mikulásné váratlanul bejelentette, hogy kedves édesanyja náluk
tölti az ünnepeket. Ez meg jobban kiborította a már amúgy sem nyugodt öreget.
Amikor kiment, hogy befogja rénszarvasait, rá kellett döbbennie, hogy
három közülük vemhes, kettő pedig a kerítést átugorva ismeretlen helyre távozott.
Még nagyobbra nőtt a stressz.
A szán megpakolásához kezdett, de az oldalsó merevítő eltörött, az
ajándékos zsák a földre esett, tartalma pedig ripityára tört. A síráshoz
közel álló Mikulás, hogy idegeit megnyugtassa, a konyhába ment egy
csésze kávéra és egy kupica pálinkára. Amikor rájött, hogy a manók
eldugták kedvenc pálinkás butykosát, csalódottságában ezer darabra törte a kávéscsészéket.
Seprűért ment. De az egerek már rég szétrágcsálták a ritkán használt házi szerszámot.
Ekkor szolalt meg a csengő. Mikulás kissé felpörögve indult ajtót
nyitni, ahol egy angyalkát talált egy hatalmas karácsonyfával. Az
angyalka nevetve köszöntötte: "Boldog Karácsonyt Mikulás!
Hát nem
csodálatos nap a mai? Elhoztam neked ezt a gyönyörű fát. Nézd, milyen szép!
Hova állítsam?"
Hát így kezdődött az a hagyomány, hogy a karácsonyfa csúcsára mindig egy
angyalkát húznak...
|
 |
