A biológiai egyensúlyról

Avagy miért fontos a részleges vízcsere?

Sok könyvben, cikkben, tanácsadó füzetekben olvasni a biológiai egyensúlyról, mint a leglényegesebb alapelvről. Sokszor még a kereskedők is folyamatosan buzdítják a vásárlókat a biológiai egyensúly kialakítására és fenntartására, és bizony első hallásra valóban szépnek, és szakmailag valóságosnak hangzik a kifejezés.

De!
Ha jobban belemerülünk a témába, és megpróbáljuk összehasonlítani a mesterséges akváriumunkat egy természetes élőhellyel, láthatjuk a különbséget, és rájövünk arra, hogy e két szó gyönyörűen hangzik, de a mi esetünkben igen valótlan állítás.

Hogy miért?
Elég pusztán belegondolni egy kicsit. A biológiai egyensúly jelentése nem más, mint egy adott biotóp (élőhely) élő és élettelen tényezőinek összhangja. A halak, a növények, a víz, a levegő, a napfény, stb. Minden "működik" magától. Vagyis biológiai egyensúly csak a természetben létezik, illetve azonos viszonyokat és tényezőket imitáló mesterséges élőhelyeken lehetséges. Ha csak azt nézzük, hogy egy szobai akvárium, legyen bármekkora is, mennyire zsúfolt a természethez képest, látszik a különbség. Vagyis az akváriumok szinte minden esetben túl vannak telepítve. Elég megnézni, hogy a természetben hány köbméter víz jut egy aprócska halra, és ugyanígy az akváriumban.

Természetesen a túltelepítésnek is lehetnek fokozatai, de biológiai egyensúly csak egy olyan akváriumban lehetne, ahol a tényezők a természetes viszonyokkal arányosan lépnek kölcsönhatásba egymással.
Medencéinkben ugyan van szűrés, levegőztetés, de egyik sem említhető egy fedél alatt a kiadós záporokkal, a tápláló forrásokkal, vagy az oxigént adó zuhatagokkal, melyekről az anyatermészet gondoskodik, és persze a vizek természetes öntisztulásával, amit az ember igyekszik egyre jobban elkerülni.
 

Ilyenkor jönnek az ellenérvek, elsőként, hogy sok a vízinövény, ami oxigént ad. Ez igaz ugyan, de elég kitérő megfogalmazás, bár ilyen egyszerű lenne a dolog. Egy ideig természetesen nagyban segíti a halak anyagcsere termékeinek közömbösítését, de végül elburjánzik, és szép lassan rothadni kezd, ami még inkább veszélyes a biológiai rothadás során képződő veszélyes anyagok miatt.  Egyszerűen "elmocsarasodik" az akvárium.

Második ellenérvként szokták felhozni, a "van benne víztisztító gép" című " műsort".
Vagyis: Ugyan vizünk nem zavaros, sőt előfordul, hogy meglepően tisztának tűnik, de a halak anyagcsere végtermékeivel erősen telített. Ugyan a szűrőfelület növelésével hatékonyabbá tehetjük a szűrést, de mosás nélkül ezzel csak visszaforgatjuk a vízbe a salakanyagok jó részét, hiszen azok a szűrőfelületre tapadva rétegeket alkotnak, és azon keresztül "szűrik" a vizet. Tehát lehet akármilyen hatékony szűrésünk, akkor is még messze vagyunk az optimális vízminőségtől, valami még hiányzik.
Sokan aktívszenet használnak, ami szép és jó, de egyrészt hamar kimerül, másrészt elég költséges megoldás, harmadszor kizárólag arra alkalmas, hogy klórt, és egyéb durva anyagokat távolítson el a vízből, ezért elsősorban gyógyszeres kezelés után ajánlatos használni.
Az egyetlen jó megoldás erre az akvárium vizének rendszeres frissítése, vagyis a részleges vízcsere, és természetesen ezzel együtt a szűrőfelületek karbantartása is.
 Ne dőljünk be különböző csodaszereknek, melyek állítólag a vizet tisztítják. Különböző kristálytablettáktól kezdve sok egyéb borzalmat kapni a kereskedésekben, amelyeknek nemhogy semmi értelme, hanem gyakran káros hatása is lehet.

Soha semmi sem helyettesítheti a vízcserét!!!

Ennek hiányában ugyan az akvárium működhet egy ideig, sőt egyesek néha szentül meg vannak győződve arról, hogy a halaik így érzik magukat a legjobban, de ez bizony igen nagy tévedés!
Halaink előbb utóbb lesoványodnak, fejlődésben visszamaradnak, és végül elpusztulnak, mely néha akár évekig is elhúzódhat. Azt már nem akarom ecsetelni, hogy ez igencsak állatkínzásnak minősül!
Ilyenkor már csak a teljes kitakarítás segít, ami igen drasztikus stresszt jelent halainknak, növényeinknek, és egyébként lehetőleg kerülni kell!

Végszóként tehát csak annyit, hogy eme írásnak nem fanyalgás és okoskodás a célja, hanem hogy megfelelően tudjunk karbantartani egy díszmedencét azért, hogy sokáig élvezhessük egészségtől kicsattanó halainkat kristálytiszta vizű akváriumunkban. Természetesen ez csak egészséges viszonyoknál érvényes, ha bármi probléma vagy gond lép fel (túletetés, betegség, stb.) nyilván az adott probléma adja a kezelési lépéseket.
  Mindenesetre ne dőljünk be annak a sok "okosságnak", amiket sokfelé hallani, sokféle embertől.  Valódi biológiai egyensúlyt megvalósítani egy "átlagos" akváriumban képtelenség, rendszeresen ápolnunk, karbantartanunk kell, soha nem fog működni magától!

Szöveg: Kasi Mátyás