»      Sajti Honlapja   - Cserkész  « Illemtan
Mi a cserkészet? Cserkész jellem és magatartás A társadalmi élet
Hagyományőrzés, hagyományápolás Élet a szabadban
                     Illemtan

            Az illemtan bizonyos határok, normák, szabályok –azért vannak, mert állandóan emberekkel vagyunk kapcsolatban. Ebből kifolyólag úgy kell viselkednünk, hogy másoknak kellemes legyen a társalgás velünk, ne hozzuk az illetőt kényelmetlen helyzetbe. Vannak bizonyos „aranyszabályok“ melyeket jó ha betartjuk amikor másokkal kerülünk kapcsolatba. Ezek:
- ne tégy olyat másoknak, aminek Te sem örülnél, ha Neked tennék.
- arról lehet igazán megismerni az embert, hogy hogyan viselkedik a társaságban.
- ha a közeli barátaidhoz nem tudsz jól viselkedni, akkor az idegeneknek még nehezebb dolguk lesz veled.
- Csak akkor szólalj, ha kérdeznek.
- Feleleted legyen rövid, de tartalmas.

Önuralom
Néhány jó tanács:
- Vita hevében – érvekkel győzködünk és nem hangerővel
- Mindig hallgassuk meg a másik fél véleményét is
- Ha másnak van igaza – ELFOGADJUK!
- Uraljuk nemcsak beszédünket de testünket is
- Társaságban ásítani illetlenség
- Tüsszentést zsebkendővel tompítjuk
- Körmét, frizuráját, bajuszát, ORRÁT nem piszkálja senki fölöslegesen – de főleg nem társaságban
- Nem kiváncsiskodunk – esetleg érdeklődhetünk valami iránt, de soha nem tolakodóan...

Testápolás
Mindenkinek a magánügye, de:
- Ez elsősorban egészségügyi követelmény !!!
- Hajápolás – zsíros, fésületlen, korpás haj egyszerűen visszataszítóű
- Férfiak – lehetőleg minden nap borotválkoznak !
- Pattanásos arcbőr külön figyelmet éremel – ne hanyagoljuk el
- Fogápolás – napi 4-5 fogmosást mindenki ki tud bírni
- Lábat – körmöt mindig rendben tartjuk – lehetőleg hetente egyeszer nyírjuk a körmunket
- Illatszereket – csak túlzások nélkül – mindig a fürdőszobában használjuk
- Testápolás minden formáját (illatszerek, fésülködés,...) csakis a fürdőszobában végezzük

Beszéd
Az emberiség legnagyobb fegyvere a szó – hát használjuk ki a legojobban:
- Tiszteljük az anyanyelvünket – sok magyar könyvet olvasunk és igyekszünk idegen szavakat nem használni a beszédünkben!
- Röviden, römören és érthetően beszélünk
- Csak akkor beszélünk, ha kérdeznek
- Kerüljük a olyan kifejezéseket hogy: IZÉ, UGYE, CSŐ, MIZUJS, KÖSZ, ASZONGYA
- Idegen szavakat, csak akkor használunk, ha a szónak nincs magyar megfelelője
- Másokat is engedünk beszélni
- A többiekből SOHA nem csinálunk viccet – nagyon kellemetlenül érezheted magad, ha majd egyszer megtudja – és elég valószivnű, hogy eljut a fülébe

Bemutatkozás
Az első benyomás nagyon fontos:
- Nem mutatkozunk be elfogadható indok nélkül – étteremben, vendéglőben, vagy az utcán – ha valakitől megkérdezzük – mennyi az idő – nem szükséges a bemutatkozás (kivételt képez, ha hosszab úton eggyütt utazunk)
- Új munkatársat a vezető mutassa be
- Az a vendég, aki az étkezés megkezdése után érkezik a vendégségbe – nem kell bemutatni
- A bemutatott személy nem nyújt kezet!
- Ülő férfiak a bemutatásnál felálnak – a nők nem (illetve nek kötelező)
- Nevünket érthetően mondjuk

Tegezés, magázás, megszólítás
A magyar nyelv gazdag – használjuk hát ki:
- Megszólításnál használjuk a TE, MAGA, ÖN, KEGYED, KEGYELMED, KEND, URASÁGOD, URAM, ASSZONYOM, KISASSZONY kifejezéseket
- Férfiak férfiakkal, nők nőkkel általában tegező viszonyban vannak
- Mindig az idősebb (illetve rangidősebb – férfi és nő kapcsolatakor a nő) kezdeményezi a tegeződést
- Ha valakit letegezünk, magától érthető, hogy visszategeznek
- Külömböző magázási formák vannak: 1. Maga is látta, uram? 2. Ön is erre tart, asszonyom? 3. Hová tetzik menni, néni?

Köszönés
Azt jelezzük, hogy észrevettünk a másikat:
- Ha valahová belépsz – Te köszönsz elsőnek
- Ha partnerünknek köszön valaki – mi is visszaköszönünk
- Férfiak kalapot emelnek (ha van)
- Szembenézünk a köszöntöttel
- Nőknek, tekintélyes, idősebb embernek előre köszönünk
- Kézfogáshoz a kesztyűt lehúzzuk!!! – miközben határozott erőteljes de nem túl erős a kézfogásunk
- A felénk nyújtott kezet illetlenség nem elfogadni
- A kézcsók nem kötelező de nem is tilos (nem csókolunk kezet kesztyűben, kalapban vagy cigarettával)
- Köszönési formák: 1.Kezét csókolom (nőknek vagy idősebbeknek) 2.Szervusz 3.Viszontlátásra (viszlát) 4.Jó reggelt (-napot, -estét, -éjszakát) – mindig hozzá tesszük a kívánok szót is
- Különösen udvarias, ha egy kisgyerek szájából ez hangzik: JÓNAPOT KíVÁNOK, JÓZSI BÁCSI!

Családon belül – családi ünnepek
A család a hozzánk legközelebb álló személyek – ne hanyagoljuk el őket...
- Viselkedjünk otthon úgy, mintha vendégségben volnánk
- Tartsuk mindig rendben a ruhánkat (így meg nem eshet, hogy egy váratlan vendég kellemetlenül meglep...)
- Sose parancsoljunk – mindig kérjünk (a testvéreinktől is...)
- Nem feledkezünk meg a születésnapokról, névnapokról (lehetőleg naptárunkba előre bejegyezzük...)
- Édesanyánknak mindig virágot is veszünk
- Legjobb ha magunk készítjük az ajándékot (még nagyobb örömet szerzünk vele)
- Családi ünnepségeken gyerekeknek nem töltünk szeszes italt...
- A meglepetést nem illik elárulni

TV, Rádió, Magnó
- Tekintettel vagyunk a mások idegeire
- Gondolunk a szomszédokra is...

Vendéglátás, látogatás
- Váratlanul vendégségbe érkezni illetlen (kivéve rendkívüli esetekben) – de ha már váratlanul érkezünk – igyekszünk rövidek lenni
- Általában késő délutáni órákban érkezünk
- Öltözékünkkel a tiszteletünket fejezzük ki
- Legalább egy héttel korábban mondjuk a meghívást
- NŐKNEK – vendégség nem divatbemutató
- Az érkező vendégeket a házigazda fogadja (ő is nyújt elsőnek kezet)
- Figyelmes vendég a háziasszonynak virágot hoz (és papír nélkül adja át)
- A kapott virágot illik vázába tenni és látható helyre elhelyezni
- Vendégek érkezésekor a háziasszony leveszi kötényét
- Menyasszony + Vőlegény mindig együtt ülnek (házaspárok is)
- Távozáskor a házigazda kíséri ki a vendégeket – felsegíti a kabátjukat de nem nyit ajtót !!!

Étkezés
- Kézmosás után ülünk az asztalhoz
- Terített asztalnál olvasni neveletlenség
- Szedőeszközöket használunk, nem nyúlunk a saját kanalunkkal tálba!
- Fogat körömmel, késsel nem tisztítunk
- Használt evőeszközöknek a tányéron a helye – nem az abroszon
- Kenyeret nem mártogatjuk a levesben
- Ha valakinek kenyeret nyújtunk – az egész tálat visszük – nem érintjük a kenyeret a kezünkkel
- Koccintani sörrel, vízzel, üdítővel nem szokás
- A férfiak csak akkor ülnek le, ha már az asszonyok is ülnek
- Nem fújjuk és nem kavargatjuk a levest

Levélírás
- Mindig fel van tüntetve, ki írja a levelet és mikor kelt
- Füzetből tépett papírt nem használunk levélírásra!
- Kapott levélre illik válaszolni
- Levelezőlapon nem közlünk bizalmasságokat
- Illik, sőt muszáj, minden levelet aláírni!

Férfi – Nő kapcsolata
- Lépcsőn lefelé a férfi megy a nő mögött, felfelé a férfi megy elsőnek
- A nő a férfi jobb oldalára áll (többnyire), viszont az utcán a férfi mindig azon az oldalon van, ahol több veszély leselkedik a nőre
- Bemutatkozáskor a nő nyújt kezet a férfinak
- Mindig a nő kezdeményezi a tegeződést


 

              TUDNI ILLIK, HOGY MI ILLIK

 

 

A köszönésről

          Iskolásként, udvarias fiatalként a fiúk, férfiak köszönnek előre a nőknek, leányoknak. Mindig a fiatal köszönti előbb az idősebbet. Természetesen egy fiatal cserkészlány előre köszön idősebb férfi vezetőjének, s a nő köszön elsőként akkor is, amikor az utcán, hátulról jövet megelőznek egy férfiismerőst. Nemünktől és korunktól függetlenül elsőként köszönünk, amikor belépünk valahová.

            Köszönés közben nézzünk  a szemébe az üdvözöltnek, arckifejezésünk pedig legyen barátságos. Ne ordítsuk köszönésünket a megtisztelt fülébe, de ne is suttogjuk oda az üdvözletet, mondjuk azt normális, megszokott emberi hangon, hallhatóan,  megadva az embertársnak járó tiszteletet a köszönéssel.

            Cserkészek között a tegeződés járja. Ezt mindig a láthatólag idősebb vagy  magasabb rangú kezdeményezi. Ha a korkülönbség  öt évnél nagyobb, és fiatal beszélgetőtársunk letegez, kérdezzük meg: Tegezhetlek? Huszonévesnél idősebbeket cserkészként is csak kifejezett kérésükre, engedélyükkel tegezzünk, s akkor is oda illik nevük után  tenni a bá, bácsi, vagy néni szót, pl. Gábor bá, Laci bácsi, Marika néni stb.

           Cserkész cserkésznek Jó munkát! - köszöntéssel köszön. Válasz rá: Jó munkát! Cserkész nem cserkész tizenévesnek nyugodtan köszönhet Szervusz köszöntéssel. Idősebbeket a Jó reggelt, Jó napot, Jó estét kívánok ! köszöntéssel üdvözölhetünk, és ne fukarkodjunk a "kívánok" szócskával, elspórlása tömény udvariatlanság. Használható  - korosabb hölgyekkel szemben -  a Kezét csókolom! köszöntés, de nem a Csókólom! rövid formában, mert hogy jössz te ahhoz, hogy valakit, idegent csak úgy kéretlenül összepuszilj?! Lányok a tizenötödik, tizenhatodik életévük betöltése után kerüljék  ezeket az utóbbi köszönési formákat, már a huszonöt év körüli hölgyek is megsértődnek érte, de a fiatal, vagy még fiatalos férfiak is rossz néven veszik, ha az ilyen, már majdnem felnőtt kishölgyek  öregnek nézik őket.

           Különböző intézményekben sajátos köszöntési módok is lehetségesek.  Egyházaink mindegyikének megvan a maga sajátos köszöntési módja. A római katolikus egyház  tagjai Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus!, vagy a rövid Dicsértessék! köszöntéssel tisztelik meg egymást, amire a válasz: Mindörökké Ámen!. A református egyház tagjai Békesség Istentől! köszönéssel köszönnek, ez a köszönése adott válasz is, míg az unitáriusok az Isten áldja! jókívánsággal üdvözlik a jó szándékú embert. Bányászok köszönése a Szerencse fel!, illetve a Jó szerencsét!, katonáké az Erőt, egészséget!, illetve  Romániában a Să traiţi!

          Ha társaságunkban levő más személynek köszönnek, akár ismeretlenek is, illik nekünk is odabiccentenünk a köszönőnek.

         A bemutatkozással kapcsolatban korábban már elmondtuk, hogy a cserkész feljebbvalónak, idegen cserkésznek hivatalos körülmények között a szabályos "(Feljebbvalóm, cserkésztestvérem) X Y cserkész tisztelettel bemutatkozom!" bemutatkozási formát használja, rangján nevezve a  feljebbvalót.

         Kívülálló idegennek rendszerint közös ismerős mutat be minket. Ilyenkor mindig a férfit, fiút mutatják be a hölgynek, lánynak, a fiatalabbat az idősebbnek, az alacsonyabb rangút a magasabb rangúnak. A bemutató szöveg: Tessék megengedni , (engedd meg),  hogy bemutassam X Y barátomat, barátnőmet, iskolatársamat, ismerősömet stb).  Ha nagy a kor-, vagy rangkülönbség  a két személy között, akkor a tekintélyesebbtől illik engedélyt kérnünk a bemutatásra: Szabad professzor úrnak bemutatnom X Y  egyetemi hallgatót bemutatnom?!

          Ha csoportnak mutatjuk be ismerősünket, akkor megmondjuk előbb a bemutatandó nevét, majd sorban, a legtekintélyesebbtől kezdve megnevezzük a jelenlevőket. Ha nagy a csoport, akkor csak a közvetlenül érdekelteknek, pl. szomszédoknak mutatjuk be az illetőt, de ilyenkor még cserkészrendezvényen is ajánlatos  kitűzőt adni a vendégeknek, illetve szabályos egyenruhánkban megjelenni, azon ugyanis van névszalag.

          Ha ülünk, és be akarnak nekünk mutatni valakit, mindig felállunk. Idősebb, tekintélyes hölgyek esetében ez nem kötelező.

           Ha bemutatáskor  kézszorításra is sor kerül, ezt mindig az kezdeményezi, akinek bemutatnak valakit, vagy a jelen levő hölgy, akkor is, ha öt mutatják be. . Amennyiben a hölgy nem nyújt kezet, a férfinak nem illik kézfogást kezdeményezni, ilyenkor bólintással üdvözöljük a bemutatottat, illetve azt, akinek bemutattak bennünket.

         Az étkezést  illetőleg sok szabályt illik betartanunk., itt csak a legfontosabbakat mutathatjuk be.  A kanalat  tollszárfogással, és ne marokra fogjuk, csak kétharmadáig merítsük a levesbe, ne csurogjon vissza tányérunkba a mohón merített sok lé. A villát bal, a kést jobb kezünkben tartjuk, így használjuk, az ételt késsel segítjük   a villára, szájunkhoz azonban csak a villát visszük, a kést soha. Illetlenség evés közben a kést letenni a kezünkből, ameddig olyan fogást eszünk, amihez kés kel. A kenyeret bal kezünkkel törjük, ehhez letehetjük a villát a tányér szélére. Ha az étkezést befejeztük, evőeszközeinket egymással párhuzamosan, nyelükkel jobbra a tányérba fektetjük. Ha még kérünk, vagy folytatni fogjuk a tányérunkban levő étel fogyasztását, keresztbe tesszük evőeszközeinket.

         Az étel kivételekor inkább szerények legyünk, mint mohók,                                ne a legnagyobb és legízesebb falatokat keresgéljük. Egyszerre mindig csak egy falat ételt vágjunk le, nem illik apró darabokra vagdalni a húst,majd letenni a kést és villával belapátolni az előttük levő ételt. A kenyeret nem aprítjuk a levesbe, mártásba, nem mártogatunk vele.

        Szálkát, magot az evőeszköz segítségével teszünk magos tányérra, csontos tálra. Saját használt, tehát nem teljesen tiszta evőeszközzel nem nyúlunk közös edénybe, dzsemes üvegbe, vajtartóba, stb.

        Illetlenség az étkezőasztal mellett szürcsölni, böfögni, csámcsogni, hangosan kortyolni, az evőeszközt lenyalni, az ujjainkat leszopogatni, a fogunkat piszkálni.

         Kínáláskor mindig  az idősebb, egykorúak között a nő, leány vesz először a tálból. A poharakba mindig a férfiaknak, fiúknak - a korban legfiatalabbnak - illik tölteni,  s ez a vízre is vonatkozik. Mielőtt iszunk, szalvétánkkal, vagy zsebkendőnkkel töröljük meg a szánkat, ízléstelen, ha a pohár vagy csésze szélén ott marad zsíros szájunk nyoma.

         Az asztalhoz bármikor leülhetünk, de az étkezéshez kezdeni csak az asztal mellett ülőkkel együtt illik., az étkezést bármikor abbahagyhatjuk, de az asztaltól csak akkor illik felállni, amikor a háziasszony, vagy az asztaltársaság legtekintélyesebbje is felállt.

         Cserkészek az étkezést imával kezdik. Erre sor kerülhet asztalhoz ülés előtt, s ekkor pl. a napos őrsvezető rendeli el az ima megkezdését, vagy az asztalnál, s ekkor a legidősebb, legrangosabb javasolja, "Imádkozzunk!" vezényszóval.  Ekkor illik felállni, elmondani az imát, s csak a "Jó étvágyat!" kívánság elhangzása után  kezdeni az étkezést.  Az étkezés végén az "Imádkozzunk!" vezényszóra felállunk, az illő ima elmondása vagy eléneklése után megvárjuk, míg a napos őrsvezető, vagy akinek ez kötelessége, egészségünkre kívánja az étkezést, erre hangosan válaszolunk, - pl. az "Egészségünkre!"őrsvezetői kívánságra "Váljék!" a stílusos cserkészválasz -  és csak ez után bontunk asztalt.