»      Sajti Honlapja   - Cserkész  « A cserkész törvények magyarázata Másodikpróbához
Mi a cserkészet? Cserkész jellem és magatartás A társadalmi élet
Hagyományőrzés, hagyományápolás Élet a szabadban

         ÉRTELMEZZÜK A CSERKÉSZTÖRVÉNYEKET


           Ahhoz, hogy náladnál fiatalabbak számára érdemlegeset, maradandót légy képes a cserkésztörvényekről mondani, előbb az első próbára való készülés során tőled tanultakat kell elevenítenünk. Tulajdonképpen ezekhez képest aránylag kevés újat fogunk mondani, hiszen a Tíz Törvénnyel kapcsolatosan nehéz valamiféle világrengető újdonságot megfogalmazni. Cserkészéleted e szakaszában a próba azt kéri tőled, beszélj másoknak törvényeinkről. Ez azzal kezdődik, hogy pontosan, takarékosan, tömören el kell mondanod azt, amit eddig másoktól hallottál. Meglátod, nem is olyan könnyű. Kezdjed tehát ott, ahol mi, vezetőid az előző próbára való felkészítésed során abbahagytuk.

            A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond.

           Tudod, hogy ez a törvény a becsület törvénye. A cserkész egyeneslelkű, feltétlenül igazat mond, vallja, hogy a jellem alapja az igazlelkűség, minden hazugság, ferdítés, képmutatás, alattomosság elutasítása. Kényelem, lustaság, tehetetlenségi érzés anyagi előnyök, megannyi ok az igazság útjának elhagyására. A gyávaság, felelőtlenség, a rosszakarat forrása lehet a tudatos hazugságnak. Az önsajnálat megnyitja az utat ahhoz, hogy magunknak is hazudjunk, s ettől már csak egy lépés a kórosan önző személyiség, aki mindig és kizárólag csak saját hasznát keresi. A cserkész viccből, vagy kíméletből se hazudik, az más kérdés, hogy ész és szív dolga a kíméletlenség elkerülése útjának megtalálása. Ez azt is jelenti, hogy az igazlelkűség alól nincs mentség, nincs kivétel.

           Persze az egyeneslelkűség nem jár, nem járhat minden esetben az igazság durva, megfontolatlan kimondásával. Néha szabad és kell hallgatni, kitérő felelet is adható akkor, amikor az igazság kimondása többet árt, mint használ. Nem szabad viszont elriadni az igazság egyértelmű kimondásától, beismerésétől. Ha a szó, a gondolat útja gyakran egy sík alföldön kanyargó folyó útjára emlékeztet, az igazság kimondása átvágja a kanyarokat, meggyorsítja gondolataink áramlását, lehetővé teszi, hogy két vagy több tisztességes ember a megszokottnál egyszerűbben és hamarabb kerüljön közös nevezőre. Ami egyben azt is eredményezi, hogy a cserkész szavában meg lehet bízni, a cserkész tudja és vállalja azt, hogy az igazi emberi közösségi élet alapja az őszinteség, a kölcsönös bizalom, a feltétel nélküli igazmondás.

           Mikor erről a törvényről beszélsz náladnál fiatalabbak előtt, legelőbb arra gondolj, te magad betartottad, betartod mindig ezt a törvényt? Szavaidnak csak személyes magtartásod ad hitelt, s nehogy azt hidd, hogy a náladnál fiatalabbak, akik nem osztálytársaid, őrsi társaid, játszótársaid, nem tudják, hogy te ki vagy, miként lehet szavadnak hinni. Tudják!!

           A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik

           A második törvény a hűséges kötelességteljesítésé. A cserkészt a Törvény emlékezteti vállalt kötelességeire és cserkészöntudata készteti arra, hogy ezeket jókedvvel teljesítse. A cserkész minden feladatot tisztességesen és idejében teljesít, mert tudja, hogy ennek eredményeképpen a közösség is előre lép, de az egyén is nyer, ha mást nem, a jól végzett munka örömét, a saját kényelmességgel, lustasággal, emberi gyengeséggel való megvívás sikerélményét.

           A cserkész Istennek imádással, szeretettel, engedelmességgel tartozik, azzal, ami a mindennapi életben a keresztény emberi magatartásban nyilvánul meg. Ennek lényege Isten és embertársaink szeretete. Az elsőnek úgy tehet eleget a cserkész, ha életét Isten igazságaihoz szabja s egyházának parancsai, előírásai szerint él. A második gondolatban benne van a legszélesebb közösség, az emberiség egészének szeretete, szűkebb közösségünk, népünk, embertársaink, családunk megbecsülése, mások megértése, de az is, hogy ez a szeretet cselekvő, tettekre serkentő.

           A haza iránti kötelesség teljesítése egyértelmű. Szeretjük szülőföldünket, ragaszkodunk hozzá, ismerjük. Szeretjük a mellettünk, velünk élő embertársainkat is, képesek vagyunk megérteni, elfogadni őket olyanoknak, amilyenek, ugyanakkor igényeljük, hogy bennünket is olyannak fogadjanak el, amilyenek vagyunk. Védjük, óvjuk azt a földet, amelyen születtünk, elismerjük mindenkinek azt a jogát, hogy felvállalja a közös gondokat, s közösen, a haza minden polgárával együtt munkálkodjék a közös haza hasznára.

           Az embertársaink iránti kötelesség teljesítésének követelménye tulajdonképpen önzésünk féke akar lenni. Nem bennünket kell megértsen mindenki más, nekünk kell megértenünk másokat, empátiás, beleérző képességünk serkentője kell, hogy legyen ez a törvény, s ennek harmadik követelménye. Nem csak nekünk kell boldogulni, de mellettünk másnak is hely kell, hogy jusson az emberiség nagy, közös asztalánál. Az "ember embernek farkasa" vastörvénye helyett a "szeresd felebarátodat, mint önmagadat" igazsága kell, hogy vezérelje a cserkészt.

          Hadd kérdezzem, te mindig szereted embertársaidat? Akkor is tudod szeretni, ha gondot, nehézséget okozott neked, ha éppenséggel megkárosított? Meg tudsz-e bocsátani az ellened vétőnek? Vissza tudod-e dobni kenyérrel azt, aki téged kővel dobott meg? Ha igen, akkor nyugodtan beszélhetsz erről a törvényről másoknak. Ha még nem, akkor csak beszélgessetek erről a törvényről, hogy közösen találhassátok meg az utat, amely a másokkal szembeni krisztusi magatartáshoz vezet.

         A cserkész ahol tud segít

          A szolgálatkészség törvénye tulajdonképpen a másokért is való élet igényének gyakorlati követelése. Ezt ismerik legtöbben a kívülállók közül, ezen is élcelődtek legtöbben a cserkészet létrejötte óta. Hogy is ne, elvégre megmosolyogtató az a tizenéves, aki ahelyett, hogy két könyökkel, bakanccsal verne magának utat a zsúfolt buszra, előreengedi a nagymamát, a szomszédék copfos kislányát, esetleg még fel is áll kényelmes ülőhelyéről, mert mellette idősebb úr próbál egyensúlyozni, akinek láthatólag kényelmetlen a lábon való utazás.

          Nem élcelődünk a cserkész segíteni tudás különféle változatain. Negyedmilliárd ember élte meg a cserkészet megalapításától eltelt szinte száz év alatt a napi jótett teljesítése okozta sikerélményt, ma 25 millió cserkész tevékenykedik a világ cserkészszervezeteiben, képzeljük el, hogy milyen lett volna, milyen lenne világunk a cserkész jócselekedetek nélkül. Hogy jóvátehetetlen gonoszságok történtek és történnek, az sajnos igaz. De mennyivel több ilyen gonoszság bántaná az emberiség lelkiismeretét cserkész jócselekedetek nélkül...

          Vigyázat: a napi jócselekedet mindenekelőtt másoknak, másokért tett szolgálat, ha kell, az áldozatig elmenően. Ugyanakkor emellett, ezzel párhuzamosan magunkért is kell tennünk mindennap valamit. Segíts magadon és Isten is megsegít! Ha napi jótettünk megtételére hív fel a nyakkendőnk egyik szárára reggelenként megkötött kis bog, ugyanilyen bogot kell kötnünk a másik szárra is, ami önmagunk iránti kötelességünkre figyelmeztet, arra, hogy magunkkal szemben is felelősséggel tartozunk naponta tennünk kell valamit azért, hogy előbbre lépjünk, jobb, tökéletesebb, okosabb stb. emberek legyünk. Ez is benne van a segítés törvényében.

           A segítés törvényéről szólva azt mondd el a náladnál fiatalabbaknak, hogy te magad miként teljesíted naponta a Törvényt. Mit teszel másokért, mit teszel magadért, hogy emberebb ember lehess, mi juttatott el idáig, hogy önzés, a minden áron, akár mások kárán való gyarapodás helyett miként tudod megállni a lemondást, azt az élményt, hogy ne csak te, hanem más is boldoguljon, esetleg épp a te segítségeddel, s talán a te korábbi előnyeid rovására. Ha meg tudod ezt fogalmazni és nem marad benned tüske, keserűség szavaid után, akkor éled is a cserkésztörvényt.

           A cserkész minden cserkészt testvérének tekint

           A testvériség törvényét nem kell magyarázni. Testvérek vagyunk Bi-Pi nemes gondolataiban, a cserkésztörvények, bár más-más nyelven, más-más megfogalmazásban, de lényegileg ugyanazt mondják, és "similis simili gaudet" azaz hasonló a hasonlónak örül. A cserkészeszmény nemzetközi, elvárja minden más nép, nemzet, kultúra megkülönböztetés nélküli megbecsülését, tiszteletét. Ugyanakkor nem követel lemondást a nemes hazaszeretetről, ellenkezőleg, elvárja ezt, mint ahogy megköveteli az anyanyelvhez, a nemzeti kultúrához való ragaszkodást, ezek megbecsülését, teljes jogú érvényesítését a cserkészélet, később a cserkészgondolkodású felnőtt társadalmi élete egészében.

           A cserkész magával szemben szigorú, másokkal szemben gyöngéd.

           Az ötödik törvény az önfejlesztés, önnevelés és a lovagiasság törvénye. Továbbviszi az előző törvény második gondolatát, az állandó önértékelést jelölve ki teljesítendő feladatul. Légy önmagad legszigorúbb bírája - parancsolja a cserkésznek -, hiszen inkább magad ítélkezz tetteid fölött, mint, hogy mások tegyék ezt veled.

            Ugyanakkor, bár nem szól arról, hogy mások tetteit enyhébben kell elbírálni mint a saját cselekedeteket, lovagiasságra figyelmeztet, arra, hogy vegyük tudomásul, hogy nem mindenki cserkész, nem mindenkitől várható el a tíz törvény életprogramként való betartása. Tőlünk viszont elvárható az udvariasság, a lelki finomság, az illemtudás, a gyengébbel szembeni megkülönböztetett figyelem és előzékenység még akkor is, ha ezek nem kifejezetten tizenéves tulajdonságok, s ha keleteurópai ifjúsági társadalmunkban egyelőre a lakosság legprimitívebb rétegeinek durvasága, közönségessége, nyelvhasználata a divat.

          A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.

          Egy Földünk van! - hirdetik a környezetvédők és igazuk van, hiszen egyelőre a távoli jövőbe vész az a lehetőség, hogy más bolygóra menekülhessünk, ha bolygónkat már tönkretettük civilizációnkkal. A hatodik törvény szó szerinti értelmezésben a környezetvédelem törvénye. A természet Isten legcsodálatosabb temploma, ahol levett kalappal illik járkálni, hiszen olyan csodáknak lehetünk tanúi, ha értő szemmel nézzük, avatott füllel hallgatjuk azt, ami körülöttünk történik, hogy egy életre feltöltődhetünk tőlük. Van azonban a törvénynek áttételes értelme is: romboló ösztöneink fékezését célozza. A tizenéves, de sokszor a felnőtt is azzal véli erejét, hatalmát kifejezni, hogy tör, zúz. Míg ezt saját tárgyaival teszi, lelke rajta, bár az emberi munka minden megtestesülése érték, azt megsemmisíteni bűn. Sokszoros bűn azonban az élet bármilyen formája, Isten bármiféle teremtménye ellen véteni, legyen az növény, állat, vagy természeti környezetünk egy hétköznapi eleme. És ezt meg kell értenie minden cserkésznek. Angol cserkészbarátainktól láttuk, hogy ők tüzet is csak kettévágott vashordóból készített, négy magas lábon álló rovertűz helyeikben gyújtanak, hogy ne tegyenek kárt a természetben. A WOSM, a Cserkész Világszervezet 1994-es javaslatai azt ajánlják, hogy a tábori építmények készítésekor is tartóztassuk meg magunkat, mert a haszon, a sajátkészítésű kényelem nincs arányban a környezetben okozott kárral.

           Persze magától értetődik hogy a cserkész nem zavarja, nem kínozza, oktalanul nem pusztítja el az állatokat, azt is meggondolja, hogy odahaza, a tömbház-lakásban tart-e állatot, s ha igen, milyent, hogy a kutyát-macskát nem csak kölyök korában szereti, de akkor is tartja, gondozza, amikor az az állati életkor végső határán, már csak padlószőnyeghez hasonló módon, legfeljebb feküdni tud a fűtőtest előtt. Az is egyértelmű, hogy nem vágunk ki fölöslegesen élőfát, nem ráncigálunk le durván ágat egyetlen szem gyümölcsért, túrára indulva legfeljebb hazatéréskor tépünk le pár szál virágot, örömöt szerezni az otthonlevőknek, az úton járunk, nem a kertésztől gondozott zöldterületen és így tovább. A törvényt értelem- és betű szerint egyaránt meg kell tartanunk.

           A cserkész feljebbvalóinak jó lélekkel és kézségesen engedelmeskedik

           A fegyelem és engedelmesség törvénye elsősorban saját lustaságunk, kényelemszeretetünk következményei alól szabadít fel. A táborhelyre érve legelőbb végigvágnánk magunkat a füvön, ennénk, innánk, játszanánk, legfeljebb este, lefekvés előtt vernénk föl a sátrat. De az a kutya őrsvezető már is belénk köt, sátrat verni, de gyorsan, latrinát ásni, de azonnal, konyhát felszerelni, de rögtön. És a parancs parancs, engedelmeskedni kell, tehát előbb mindent megcsinálunk legjobb tudásunk szerint, aztán este, ha van idő, akkor játszani is fogunk...

           Itt magyarázkodnod kell: ha mindenki kedve szerint cselekszik, akkor például sok, egymástól független, mamakedvence túrázóból cserkésztábor? Ami nem csak tíz sátor egymás mellett de közös távlatokból fakadó közösségi céljainak közös munka révén való megvalósítása, a munka közös megszervezése révén. A cserkészet lehetőséget teremt mindenki számára egyénisége maradéktalan kibontásához, de annyiban reprodukálja a mindennapi életet, hogy benne az egyén közösségben tevékenykedik. Az életben az ember kisebb-nagyobb csoportok keretei között él, dolgozik, szórakozik, közösségi, tehát társas lény, akinek mindig kell alkalmazkodnia másokhoz, s akihez másoknak kell alkalmazkodniuk. Ez pedig csak a fegyelem, a törvény tisztelete, betartása révén lehetséges.

          Az értelmes kisgyerek már megérti, hogy egy munkafolyamat végzői között mindig vannak gyakorlottabbak és kezdők, hogy vak nem vezethet világtalant, viszont vakok között a félszemű már király. Emiatt van vezető és vezetett. A vezetés szaktudás függvénye. Az megint más kérdés, és neked ezt kell megmagyaráznod a náladnál fiatalabbaknak, hogy a cserkész feltétel nélkül megbízik cserkésztársában, legyen az akár fölöttese, vagy alárendeltje. A parancsot kapó nem kételkedik a parancs hasznában, sem a parancs kiadójában, mint ahogy a parancsadó se kételkedik abban, hogy szavai azonnal és fenntartás nélkül valóra válnak, épp a cserkész és vezetője közötti kölcsönös bizalom okán. Mindkét félnek tudnia kell, hogy a fegyelmezetlenség, az anarchia, a rendezetlen viszonyok akadályozzák a hatékony, értelmes, célszerű munkát, s annak is tudatában kell lennie, hogy a cserkészfegyelem az a tudatos akarati erőfeszítés, amely révén az ember képes rendezett keretek között, irányítás és önirányítás hatására célszerűen tevékenykedni.

          A cserkész vidám és meggondolt.

          A nyolcadik törvény a vidámság ürügyén tulajdonképpen az önfegyelem, az önuralom igényét állítja a fiatal elé. Persze szó szerint is lehet érteni a dolgot, a fiatal legyen derülátó, vidám. Egy kétliteres üdítős palackot, amiben még van egy liter kóla, úgy is lehet nézni, hogy "milyen kár, már csak egy liter van benne', de úgy is, hogy "milyen jó, még van egy liter üdítőnk!". A második álláspont azonban kellemesebb közérzetet okoz. És kellemes közérzet hatása alatt jobban megy mindenféle munka.

          Ehhez persze az szükséges, hogy fegyelmezni tudjuk érzelmeink minden fajtáját, legyen az indulat, hangulat, vagy tartós érzelem. Akarat, tudatos önfegyelem, a törvény javasolta derülátó szemlélet segíthet ebben.

           Ugyanakkor a derűlátás, a vidámság távol áll attól, hogy a cserkész mindenen röhögjön, mint a fakutya. Vidámság és szelesség, elővigyázatlanság gyakran összefolyik a tizenévek idején. A cserkésznek különbséget kell tennie derülátó, pozitív hangulat és a neveletlen, élettapasztalatok nélküli tizenéves zabolátlan magatartása között. Ennek a következményeitől is szeretné megvédeni a cserkészt ez a törvény. És ha a nyolcadik törvényről beszélsz, erről is szólj, mert a kiskamasz manapság ritkán tanulja meg más otthon, hogy néha fékeznie kell magát.

           A cserkész takarékos

            A kilencedik törvény a takarékosságot állítja a figyelem középpontjába. A takarékosság mindinkább társadalmi és zsebünket érintő szükségszerűség. Az anyagi javakat uralni kell, sugallja a törvény, meg kell szerezni őket, anélkül, hogy megtörnék jellemünket, anélkül, hogy minden gondolatunkat, cselekedetünket ez uralná.

            Van a törvénynek egy, a pénzszerzésre vonatkozó rejtett üzenete. A takarékos cserkész maga keresi meg a pénzt, ami szükségletei kielégítésére kell, s ügyel javaira, hiszen a magáét költi. Ügyel más pénzére is, kíméli a szülei javait, a közjót, nem kényszeríti családját fölösleges, elsősorban hivalkodásra szolgáló holmik megvásárlására, egyáltalán, igyekszik mihamarabb függetleníteni magát anyagilag. Viszont nem fogad el szívességet, a szolgálatokért tisztességesen fizet.

           A cserkész testben és lélekben tiszta

            A tizedik törvény első gondolata magától értetődő és ezt el kell mondanod a nálad fiatalabbaknak. A cserkész civilizált ember, naponta reggel mosakodik, este zuhanyoz, vagy fürdik, kezét annyiszor mossa, ahányszor szükséges, de legalább minden étkezés előtt, fogat mos minden étkezés után, de legalább reggel és este. Heteként egyszer, esetleg kétszer hajat mos, a fiúk háromhetente a lányok másfél havonta vágatják, igazíttatják a hajukat. A lehetőségeknek megfelelően naponta cseréli fehérneműjét, ha teheti, két egymás utáni napon nem veszi fel ugyanazt a pulóvert, ruhát, hagyja szellőzni. Cipőjét hazaérkezéskor leveti, szellőzteti, naponta takarítja. Ha sportcipőben jár, annak betétjét hetente egyszer-kétszer meleg vízzel és mosószerrel megmossa. Zokniját, harisnyáját, zsebkendőjét naponta váltja, mossa. A kamaszkorból kilépett cserkész módjával használja a kozmetikumokat, tudja, hogy ezek testidegen vegyi anyagokat tartalmaznak, melyek nem mindig használnak a szervezetnek. Ismeri a kozmetikumok használati módját, tudja, hogy miként kell ezeket korához illő módon használni.

             A törvény második része a lelki tisztaságot igényli a cserkésztől. A nemi erkölccsel kapcsolatosan sokat ne fecsegjetek, te tudod, hogy fantáziálás és avatatlan személyekkel való csevegés helyett jobb, ha a fiatal elolvas egy, a korosztálya számára szakszerűen megírt nemi felvilágosító könyvet. Azt viszont add határozottan tudtára a kicsiknek, hogy a cserkészetben nincs helye a két nem kapcsolatát közönséges élettani aktusra lefokozó szövegeknek, ízléstelen tréfáknak, történeteknek, könyveknek, lapoknak, képeknek, a káromkodásoknak, az obszcén, csúnya kifejezéseknek, s az összeborulásnak, a párkapcsolatnak sem a cserkészfoglalkozások kell, hogy keretet biztosítsanak. A szóbeli tisztaság alapdimenziója tartózkodás a nemiséggel kapcsolatos szövegektől és szövegeléstől. Éretlen kamaszok szokása olyasmiről beszélni, amiről halvány fogalmuk sincs. A cserkész nem tesz ilyesmit. Takarékos a szöveggel, amikor nincs mondanivalója.

            A kérdés másik vonatkozása mindennapi beszédünk tisztasága. Ahogy egyetlen édesanyánk van, ugyanúgy anyanyelvünk sincs kettő. Épp ezért szeretnünk, őriznünk, védnünk, ápolnunk illik. Erről gyakran szólj, s ne csak beszélj, tégy is az ellen, hogy kis barátaid vétsenek nyelvédesanyánk ellen. Szóhasználatotok legyen választékos, irodalmi, törekedjetek a nyelvhelyességre. Játszódjatok nyelvi játékokat, szokjátok, gyakoroljátok az anyanyelvi nyilvános megszólalást.

            Figyelmeztesd beszélgetőtársaidat, kerüljék a keveréknyelv használatát. Mikor magyarul beszélnek, igyekezzenek magyar szavakkal kifejezni magukat, mikor más nyelven szólalnak meg, ne keverjék anyanyelvünk szavait beszédükbe. Se te, se ők ne használjatok cserkészfoglalkozásokon, sőt azon kívül se úgynevezett diáknyelvi, nemritkán tolvajnyelvi szavakat, amilyenek például a csaj, kaja, pia, meló stb. Hirdess hadjáratot a durva, közönséges szavak, káromkodások használata ellen. Ha betartottad a tíz törvényt, te már tudod, hogy a nyelvnek parancsolni lehet, hogy a tizedik törvényt be lehet tartani.