»      Sajti Honlapja   - Cserkész  « RMCSSZ története
Mi a cserkészet? Cserkész jellem és magatartás A társadalmi élet
Hagyományőrzés, hagyományápolás Élet a szabadban

    A Romániai Magyar Cserkészszövetség bemutatása

            Erdély ma is csodálatos Tündérország, ahol magas hegygerincek mentén végigfutó fenyőerdők díszítik a kilátást. A megcsillanó tengerszemek, kis patakok víztükrében helyenként felbukkan egy-egy kíváncsi cserkészfej, akit a kalandvágy vonzott, hajtott, hogy cserkésztestvéreivel együtt otthagyja a civilizációt és az Isten szabad ege alatt éljen egy emberibb életet. A cserkészmozgalom gyökerei itt is több mint 90 éves múltra tekintenek vissza.
           Erdélyben az első cserkészcsapat 1911-ben alakult meg Székelyudvarhelyen, a Református Kollégiumban, Z. Sebess József testnevelő tanár vezetésével. Három év múlva már 84 cserkésszel tevékenykedett a csapat. Ez idő alatt a székelyudvarhelyi főreáliskolában, a marosvásárhelyi Református Kollégiumban, a kolozsvári Református Kollégiumban, a gyulafehérvári gróf Majláth Gusztáv róm. kat. főgimnáziumban is fogadalmat tettek az első cserkészek. A világháború szétzilálta a kezdeményezéseket. A csapatok újjászervezésére csak 1922–23-ban került sor, a főhatalom megváltozása után.
           Az 1922-23-as tanévben a gyulafehérvári gróf Majláth Gusztáv római katolikus főgimnáziumban tért magához leghamarabb az erdélyi magyar cserkészet. Egy évvel később, 1924. április 13-án a csapat 63 cserkésze fogadalmat tett, a város román cserkészcsapatainak jelenlétében. Aradon viszont már 1923. május 4-én fogadalmat tettek a magyar nemzetiségű cserkészek. Nagyváradon 1925. március 30-án alakult magyar nyelvű csapat. Kolozsváron, az akkori körülmények miatt viszonylag későn, csak 1927. május 5-én tehetett fogadalmat a kegyesrendi főgimnáziumban 1925. óta szerveződő csapat. Őket követték a református és unitárius főgimnáziumi csapatok is. Ez utóbbi erejét bizonyítja, hogy itt készült el, - természetesen csapatközi együttműködéssel - Erdély és Románia első, cserkészektől épített és használt vitorlázó-repülőgépe.
            1924-29. között a Károly Fejedelem Alapítvány keretei között folytatódott a cserkészmunka. Ekkor csatlakoznak az országos szervezethez a magyar és német cserkészcsapatok. 1929. a teljes megújulás éve, megtartják a háború utáni első országos kongresszust, sor kerül Bukarestben a második országos nagytáborra.
            1938. februárjában II Károly király, aki valamikor cserkész volt hatályon kívül helyezi az alkotmányt, betilt minden demokratikus pártot, szervezetet. Január 24-én „egyesíti” a demokratikusnak, túlságosan békésnek, nemzetközinek, angolbarátnak érzékelt cserkészetet a katonai előképzést szolgáló Straja Tarii, azaz Országőr nevű egységes és egyetlen ifjúsági szervezettel. Ez gyakorlatilag a román cserkészet megszüntetését jelentette.
            1940-44. között az észak-erdélyi cserkészet a Magyar Cserkészszövetség keretei között tevékenykedett, de erdélyi sajátosságait megőrizte. A két világháború közötti romániai cserkészélet valamennyi jeles személyisége, és minden cserkésze zökkenőmentesen folytathatta munkáját az új keretek között. Ebben a korszakban sok erős cserkészcsapat tevékenykedett tájainkon. Munkájuk eredménye tükröződik ma is a romániai magyar öregcserkészek tevékenységében..
             A II. világháború befejezése után úgy tűnt, hogy a Kelet-Európa-i cserkészet számára ütött a végleges felszámolás órája. A megszilárduló egyeduralmi rendszer mindenütt leszámolt a cserkészettel.
A cserkészet kelet-európai története azonban nem ért véget a mozgalom betiltásával. Az ideológiai felügyelőktől veszélyesnek minősített hajdani mozgalom vezetői, tagjai fekete listákra kerültek. Cserkészvezetők tízei és százai járták meg a börtönöket, munkatáborokat, kényszermunka-telepeket.
             A hatvanas évek enyhülő politikai légköre úgy tűnt, feloldja a feszültségeket. A korábban középiskolai és általános iskolai tanárok hajdani cserkészmúltjukból visszajáró élményeket, tapasztalatokat, módszereket próbáltak becsempészni, visszacsempészni a hivatalos ifjúsági szervezeti munkába. Ezzel átmentettek némi eszmeiséget, cserkésztudást a parancsuralmi ideológiával már torkig levő fiatalok számára. Ennek egyik hátránya az, hogy ma is sokan pioníroknak nevezik a cserkészeket, hiszen külsőségekben valóban vannak közös jellemvonások.
             A hangváltást csak 1989. decembere hozta el. 1990. februárjában mindössze két nap eltéréssel, a történelmet megismételve, Székelyudvarhelyen, majd Kolozsváron alakult magyar cserkészcsapat, létrejönnek a mai Budvár, illetve Apáczai Csere János cserkészcsapatok próbaőrsei.
Csíkszeredában egyenesen országos szervezet létrehozását határozta el az öregcserkészekről és a cserkészetről nagyon keveset tudó, de lelkes fiatalokból és középkorúakból álló csoport. Ez a lelkes csoport a lelkesedéstől felbuzdulva, összehívta Gyergyószárhegyre 1990. május 15-24 között a Romániai Magyar Cserkészszövetség alapító közgyűlését, amelynek résztvevői cserkészfogadalmat tettek, döntöttek a szövetség megalakításáról, megfogalmazták annak működési szabályzatát, megválasztották a RMCSSZ első országos elnökségét, majd megtartották első vezetőképzőjüket..
              Fokozatosan lehetőségünk nyílt arra, hogy megismerkedjünk a különböző külföldi magyar cserkészszövetségek cserkészeivel, vezetőivel. A Szövetség első képzett cserkészvezetőihez - a KMCSSZ és a MCSSZ jóvoltából - a következő három évben újabb, mintegy ötven képzett cserkészvezető csatlakozhatott. 1992-ben Kommandón, később Sepsibesenyőn szervezi meg a Szövetség saját vezetőképző táborait, az őrsvezetőket pedig a kerületek, körzetek maguk képezik. 1995 tavaszán Gyergyószárhegyen több mint 1000 cserkész vesz részt a jubileumi ünnepségen, az RMCSSZ megalakulásának 5 éves évfordulóján. Ebből az alkalomból kerül sor a szárhegyi parkban egy kopjafa felállítására. Ekkor a Szövetség 4000 cserkészből, öregcserkészből, roverből, kiscserkészből és csaknem 200 felnőtt vezetőből és segédvezetőből tevődött össze.
              1996-ban a Református Világtalálkozó keretén belül szerveződött meg Ika váránál az Ichtys-tábor. Ez volt az első szövetségi nagytáborunk, amely három altáborba tömörítette a jelenlévő cserkészeket.
              Ezekben az években régiónkban a cserkésztevékenység nagyfokú társadalmi elismerésnek örvendett. Egymás után alakultak a csapatok Erdély különböző részeiben. Hamarosan mindenki számára nyilvánvalóvá vált a segédvezetők, illetve cserkészvezetők képzésének szükségessége. Segédvezetői, illetve őrsvezetői képzéseket szerveztünk kezdetben külföldi segítséggel, majd önállóan is.
Több országos méretű cserkész rendezvényből is sikerült hagyományt teremteni, ilyenek például a szamosújvári rovásírásverseny, illetve a nagybányai regős napok. 2004.-ben pedig az V. Országos Rovásírásverseny záróakkordjaként sor került a szamosújvári örmény katolikus temetőben annak az emlékhelynek a leleplezésére és felszentelésére, amely az ifjúságot felkaroló elődeinknek kívánt emléket állítani. Ebből az alkalomból a helybeli cserkészcsapat emlékplakettet avatott Lord Robert Baden-Powellnek, a cserkészet megalapítójának tiszteletére.
              2002 februárjától a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagszervezeteként igyekszünk aktív kapcsolatot fenntartani más ifjúsági szervezetekkel. A MIT az erdélyi ifjúsági civil szervezeteket magába tömörítő ernyőszervezet, aminek célja a romániai magyar ifjúság érdekvédelme és érdekképviselete a tagszervezetek érdekeinek egyeztetése nyomán. A MIT révén kerültünk közelebb kapcsolatban a Magyar Ifjúsági Konferenciával (MIK) aminek szeretnénk az elkövetkezendőkben teljes jogú tagjaivá válni. A MIT ernyőjét is felhasználva szeretnénk az erdélyi társadalommal jobban megismertetni a cserkészmozgalmat. Ilyen meggondolásból részt vettünk Tusványoson a XVI. Bálványosi nyári szabadegyetemen, ahol a MIT sátorban, sátor mellett cserkész tevékenységek is zajlottak. Meglepően jó fogadtatásban részesültek ezek a cserkész foglalkozások, ezért el is határoztuk, hogy az elkövetkezendőkben még erőteljesebben, még komolyabban bemutatjuk ezen a rangos erdélyi eseményen az erdélyi cserkész mozgalmat.
             A 2004-es év folyamán alapító tagjaivá váltunk a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének. Ezzel a lépéssel a Cserkészszövetség civil szervezet jellegét szerettük volna megerősíteni a köztudatban.
             A 2005-ös évben a Szövetség megalakulásának 15 éves évfordulója alkalmából egy emlékév megünneplésére készülünk, amely több helyszínen fog majd lezajlani. A megemlékezések csúcspontja a nyári - Gelence település környékén megrendezendő - Rege cserkésztábor lesz, melyre meghívást kapnak a MCSF cserkészcsapatainak képviselői is. Az 500 fősre tervezett Emléktábor az erdélyi népi hagyományokat mutatja be, valamint az itteni kultúra megelevenítésére törekszik.