A pörkölt kávéból készült italt az emberek többsége az egész világon
kedveli, és naponta fogyasztja élénkítő hatása, kellemes íze és aromája
miatt. A kávéfogyasztásról azonban gyakran egymásnak ellentmondó
kutatási eredmények, vélemények látnak napvilágot, így nehéz eldönteni,
hogy naponta mennyi kávé fogyasztása lenne a legideálisabb számunkra.
Cikkünkben erre is kitérünk, emellett ismertetjük az egyes
kávéfajtákat, a kávé összetételét és szervezetünkre gyakorolt élettani
hatásait.
A koffeintartalmú szerek jellemzői és a kávé összetétele
A kávé felfedezésével kapcsolatban többféle történet is ismert, de
annyit biztosan tudunk, hogy karrierje a XV. században kezdődött az
arab világban. Az első kávéházak a kocsmák mintájára működtek; a kávé
mellé dohányt és kábítószert is kínáltak. Az első európai kávéház
Velencében nyílt meg, a magyarországi fogyasztás elterjedése pedig a
török uralom idejére tehető. A történelemből számos ismert ember volt a
kávéivás elkötelezettje, például Voltaire, Balzac, Shakespeare és
Stendhal.
A kávécserjének több mint 70 faja, ezen belül pedig számos változata
ismert. A legjelentősebb három faj a Coffea arabica, a Coffea liberica
és a Coffea robusta - a legjobb minőségű kávé az arabica fajtából
készíthető. A kávé aromáját a pörkölés során keletkező illékony
vegyületek és az italban lévő karbonsavak minősége határozza meg: a
2-metil-valeriánsav csokoládés, a piroszőlősav pedig karamelles aromát
biztosít. A kávéban lévő alkaloidok közül a koffein a legjelentősebb és
egyben a legismertebb is (az alkaloidok nitrogénatomot tartalmazó,
jelentős élettani hatást kiváltó, növényi eredetű vegyületcsalád).
A koffeintartalmú élvezeti szerek (kávé, tea, kóladió, maté tea) közös
jellemzője, hogy olyan növényi részekből készülnek, amelyek
koncentráltan, a klorogénsav nevű vegyülethez kötötten tartalmazzák az
említett hatóanyagot. A jó minőségű kávéfajták koffeintartalma 1-1,5%
között van; minőségi követelmény, hogy a pörkölt kávé
szárazanyag-tartalmában 1%, vagy ennél több koffeinnek kell lennie. A
le nem bomlott klorogénsav ingerli a gyomor nyálkahártyáját, ezért a
kisebb koffeintartalmú és a nagyobb klorogénsav-tartalmú kávéból
készült ital gyengébb minőségűnek számít. Az arab kávéfajtákban kisebb
a klorogénsav-tartalom (0,8-1,2%), ezért jobb a minőségük, míg a
robusta fajtákban ez az érték már körülbelül 4%.
A szervezetünkbe jutó koffeint a májban található, citokróm nevű enzim
bontja le. A lebomlás folyamatának ideje az enzim aktivitásától függ,
ezért van akinél hosszabb, van akinél rövidebb idő alatt zajlik a
lebontás. A folyamat során a kakaóban is megtalálható teobromin
képződik (ez a vegyület a koffein frissítő és hangulatjavító hatású
rokona). A kávé húgysavvá oxidálódva végül a veséken keresztül távozik.
A koffein élettani hatásai
A koffein mértékletes fogyasztás esetén növeli a teljesítőképességet és
frissességet, éberséget biztosít számunkra, a ritkán, alkalmanként
kávézóknál pedig fokozza az anyagcserét. Kávéfogyasztást követően
fokozódik a szívműködés, ezáltal nő a pulzusszám és emelkedik a
vérnyomásunk (1-3 óra alatt átlagosan 5-10%-kal). A koffein ezenfelül
vizelethajtó hatású, mert tágítja a veseereket, a víz és bizonyos ionok
visszaszívódását viszont gátolja (ez az oka annak, hogy a legtöbb
helyen a kávé mellé vizet vagy ásványvizet is felszolgálnak). A
koffeint a gyógyszeripar is hasznosítja például a fejfájás elleni
tabletták hatóanyagaként, vagy az asztma, a szívgyengeség és a
morfiummérgezés kezelésére.
Mennyi kávét érdemes fogyasztanunk?
Ha részletesen áttekintjük a pörkölt kávé előállítási módját és
összetételét, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a jó minőségű, pörkölt
szemes kávéból főzött italból egy egészséges felnőtt naponta 1-3 adagot
is elfogyaszthat. Külön orvosi ellenjavallat esetén természetesen nem
ez a helyzet, de az egészséges felnőtteknek is érdemes odafigyelniük
arra, hogy két kávé ivása között legalább négy óra teljen el.
A nagy mennyiségű, hosszan tartó koffeinfogyasztás után a kávé
elhagyása elvonási tüneteket, például fejfájást okozhat. A túlzott
mennyiségű koffeinfogyasztás hosszú távon növeli a kálciumürítést,
amivel fokozza a csontritkulás kockázatát, ezen kívül alvászavar,
súlyosabb esetben pedig szívpanaszok is jelentkezhetnek. A koffein
túladagolása hányingert, hányást, heves szívverést, hallucinációt,
mellkasi fájdalmat és pánikrohamot is kiválthat: a túladagolás halálos
mennyisége 80-100 csésze kávét jelent, bár ennyit szinte lehetetlen
lenne egyszerre elfogyasztani (a halálos mérgezést okozó
koffeinmennyiség egyéni érzékenységtől függően 5-30 g). Valódi
koffeinmérgezés csak ritkán fordul elő.
Egy csészényi kávé elfogyasztása után a koffein már öt perccel
kimutatható a szövetekben, koncentrációja pedig húsz-harminc perc múlva
éri el maximumot: a vegyület hatástartama kb. 3-6 óra. Gyermekeinket
semmiképpen ne szoktassuk rá a koffeintartalmú italok fogyasztására,
mert nekik gyorsabb az anyagcseréjük, és már kisebb adag esetén is
jelentkezhetnek a túladagolási tünetek.
A kávé összetétele és néhány ital koffeintartalma