A Rozsály - hegy (1307m) alatt, a Zazár - folyó
partján fekvő városnak 148 800 lakosa van, ebből
hozzávetőlegesen 25500 magyar anyanyelvű.
A település szélvédett, enyhe éghajlata kedvező a
szelídgesztenye megtelepedésére. Ősztáji begyűjtése minden
évben a vidék egyik sajátos népi ünnepélye.
A várost a II. Géza idején letelepített, később
elmagyarosodott szászok alapították a XII. században. A
környéken található arany- és ezüstbányák, valamint az itt
működő pénzverde jelentette sokáig a városka legfontosabb
jövedelemforrását.
A települést Mátyás király idején fallal vették körül,
melyet a későbbi évszázadokban lassan lebontottak.
Nagybánya régi főterén található középkori városrész
legrégebbi épülete a 18. számú Erzsébet-ház, melyet a
hagyományok szerint Hunyadi János építtetett (azóta már
jócskán átalakították), melyben halála után felesége,
Szilágyi Erzsébet lakott.
A főtér közelében Petőfi emlékét is őrzi egy ház:
feleségével 1847 szeptemberében, esküvőjük után keréktörés
miatt nem jutottak el Koltóra, ahol nászútjukat töltötték,
ezért éjszakára az Arany Sas fogadóban maradtak. Az épület a
főtér és a Str. Vasile Lucaciu sarkán található.
A Vártér sarkán látható, a város jelképének számító négy
fiatornyos Szent István-torony. Ezen a helyen állt a XV.
század végén épült Szent István-templom, ami 1769-ben egy
villámcsapás következtében leégett. Az épületből csak a 35
méter magas torony maradt épen, melyet 1896-ban
restauráltak, és tetejére kilátót építettek.
A torony mögött található az 1720-ban épült, barokk stílusú
Szentháromság-templom. Az épület festett üvegablakai magyar
szentek életéből vett eseményeket és bibliai jeleneteket
ábrázolnak.
E templom mögött találjuk a Képzőművészeti Múzeumot, ahol,
többek között, a nagybányai festőiskola ismert és kevésbé
ismert festőinek művei láthatók, melyekből ez a legnagyobb
gyűjtemény Erdélyben.
A várost körülvevő fal hét tornyából mára csak a
Mészáros-torony maradt meg, mely nevét a középkori
szokásoknak megfelelően az egyik céhről, a mészárosokról
kapta.
A egykori pénzverde épületében (Str. Monetărie 1.) ma a
Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum működik.
A Klastrom-réten található a nagybányai Falumúzeum, ahol egy
Oláhkékesből (Chechiş) származó, 1630-ban épült görög
katolikus fatemplomot, és a közeli falvakból
ideköltöztetett, részben berendezett parasztházakat
találunk.
A réttől nem messze láthatjuk a festőiskola több épületből
álló műteremkertjét, amit napjainkban is műteremnek
használnak a romániai magyar és román képzőművészek.
Nagybányán, a "világ legbájosabb városában" született Tersánszky Józsi Jenő.
|
|
|