»      Sajti Honlapja      «    »    «  
www.sajti.com - Sajti Honlapja - logo
www.sajti.com



Képek   Szabadidő   Család   Hasznos   Környezet

Korai órák



Kapcsolódó oldalak

Humor »
Családi Pótlék »
Gondolatok »

 


Az embernek mindíg szüksége volt a kalendáriumkészítés mellett a nap idotartamának felosztására is. Amennyire tudjuk, már 5 vagy 6000 évvel ezelott Közel-kelt és Észak Amerika óriás civilizációi bevezették a napszakok követését a kalendáriumkészítés mellett. Az alkalmazott bürokrácia és a fomrális régióik összehangolása miatt ezen kultúráknak  jobban meg kellett szervezniük idejüket

Napórák

Miután a sumér kultúra magával vitte tudását a sírjába, az egyiptomiak voltak a következők  akik a mi óránkhoz hasonló egységekre osztották napjukat. Obeliszkeket építettek már ie.3500 körül.  Mozgó árnyékuk napóraként funkcionált, és a dél jelzésével két részre osztotta a napot a polgárok számára. Szintén jelölte a legrövidebb és leghosszabb napokat, mikor az árnyék délben a leghosszabb és legrövidebb. Később az obeliszk lábánál további jelekkel osztották még kisebb részekre az idő változását.

Még egy egyiptomi árnyékórát ismerünk, ami az "órák" múlását mutatta. Valószínűleg ez volt az első hordozható óraszerkezet, ie. 1500 körül. A nap világos részét 10, az alkonyi és hajnali időt pedig 2-2 "szürkületi" órára osztotta. A hosszú szárat - melyet keleti-nyugati irányba tartottak reggel-
5, különböző távolságokra elhelyezett jel osztotta föl. A szár keleti végén elhelyezett, megemelt keresztrúd a napszakkal egyenesen arányos, mozgó árnyékot hozott létre a nyélen. Délben a szerkezetet nyugati-keleti irányba kellett fordítani, hogy tovább "mérje" a délutáni órákat.

A merkhet, a legősibb ismert asztronómiai eszköz is egyiptomi találmány volt ie. 600 körül. Egy pár merkhet alkalmazásával határozták meg az észak-dél vonalat aszáltal, hogy azokat vonalba állították a Sarkcsillaggal. Ezután használhatóak arra is, hogy az éjszakai órák múlását megjelöljük annak követésével, mikor haladnak át más csillagok a meridiánon.

Az egész éves pontosság elérésére való törekvés evolúciója a napórák vízszintes vagy függoleges számlapját kidolgozottabb formákkal helyettesítette.Az egyik új hemispherikus megoldás, egy félgömb alakú bemélyedés egy kotömbben. Ebben helyezkedett el egy függoleges gnomon (mutató), és a falon pedig a különbözo évszakoknak megfelelo külön beosztások voltak.A  hemicycle,mely ie. 300 körül jöhetett létre, megszüntette   a hemisphere haszontalan felét, hogy helyet adjon egy félbevágott félgömb alakú bemélyedésnek egy négyzetes kotömb élén. Idoszámításunk elott 30-ban Vitrivius 13 különbözoféle napórát írt le, melyet Görögországban, Kisázsiában és Olaszországban.

 

Az órai részei

Miután többféle módszert megtekintettünk, amellyel az ember az ido múlását próbálta megkötni az elmúlt párezer évben, itt az ideje meghatározni, mi is az óra.Minden órának két alapveto része van:

  • Egy általános, mindennapi, ismétlodo folyamat vagy történés, mely az idot azonos darabkákra osztja. Korai példái ennek a nap mozgása az égen, egyenletes távolsságokként megjelölt gyertyák, olajlámpák jelölt folyadékszinttel, homokórák, és kis ko vagy fémlabirintusok Távolkeleten, melyek meghatározott sebességgel égnek.
  • Egy módszer az eltelt idoegységek számontartására, és ennek megjelenítésére.. A mai órákban ez a mutatók pozíciója.

Az Idoszámítás történelme a pontos, megbízható történések keresésének története, melyek alkalmasak az ido számontartására.

Vízórák

WA vízóra az elso olyan idoméro szerkezetek egyike volt, mely nem az égitestek mozgására hagyatkozott. Az egyik legosibb lelet Amenhotep kriptájából származik, idoszámításunk elott 1500 körülrol. Késobb  clepsydras ("víztolvaj") névre keresztelték a Görögök, akik ie. 325 körül kezdték használni. A clepsydras kokorsók összessége, melyek olyan kifolyónyílásokkal vannak ellátva, hogy megközelíto egyenletességgel csöpög a víz egyikbol a másikba. Másik változata az. mikor a víz felszínére helyezett ellipszis vagy kör alakú tányér, melyet úgy alkottak meg, hogy a víz folyamatos lassúsággal szivárogjon bele. A belso vízfelület emelkedése határozta meg az "órák" múlását. Szintén ismerünk egy olyan változatot is, mely egy fém félgömbbol áll, kis kerek lyukkal az alján. A félgömb belsejében elhelyezett jelöléseket egymás után elérte a víz, és ez jelezte az ido múlását.(Ez a módszer ma is használatban van egyes észak-afrikai országokban.) Ezek a szerkezetek az éjszakai órák múlásának követésére is tökéletesen alkalmasak voltak. 

Kidolgozottabb és megdöbbentobb mechnaikus vízórákat fejlesztettek ki  ie.100 és isz. 500 között a görög és római idokövetok és asztrológusok.. A szerkezetek azért lettek bonyolultabbak, hogy a víz folyása töretlen és egyenletesebb legyen, és az ido múlásának megjelenítése sokkal látványosabbá váljon  Voltak olyan vízórák is amelyek harangokat, gongokat és csengoket szólaltattak meg, mások kinyitottak ajtókat hogy kicsiny emberalakokat tárjanak föl, esetleg mutatókat mozgattak, vagy az univerzum asztronómiai modelljét.

Egy Andronikos nevu görög asztronómus Athénban felügyelte a Szelek Tornyának felépítését a Krisztus utáni elso században. Ez az oktagonális szerkezet mind napórával, mind mechanikus idomutatókkal állt a tudósok és piaci árusok rendelkezésére. Egy 24-órás automatikus klepszidrát tartalmazott, meg a Nyolc Szél mutatóit, innen kapta a nevét. Mutatta még az évszakokat és asztrológiai dátumokat és idoszakokat.  A Rómaiak is építettek rendkívül bonyolult vízórákat, de komplexitásuk kevés fejlodést hozott magával az egyszerubb szerkezeteikhez képest. 

Távolkeleten isz. 200- 1300-ig fejlodött.a mechanikus asztronómiai/asztrológiai óraépítés A harmadik században a kínai klepszidrák többféle szerkezetete muködtettek, melyek különféle csillagászati jelenségeket illusztráltak Az egyik legmagasabb mívu óra-tornyot   Su Sung és társai építették isz. 1088-ban.    A Su Sung torony szerkezete egy vízalapú rendszerre épült, melyet körülbelül isz.725-ben fedeztek föl. Maga az építmény több mint 30 láb magas volt, és tartalmazott többek között egy gyurukbol álló, meghajtott bronzgömböt és egyegy magától forgó éitestgömböt az égbolt megfigyeléséhez.  A szerkezet mozgását és belso változásait öt ajtócska mutatta meg a kíváéncsi szemekenek. Voltak még harangok, fölemelkekedo táblácskák, melyek az ido múlásának egységeit jelképezték.

Mivel a víz folyását nagyon nehéz pontosan ellenorizni, egy vízfolyásalalpú óra sem lehet hajszálpontos. Az ember természetszeruleg más megoldások felé fordult.


Ősi Kalendáriumok   Revolúció az Időszámításban

    Powered by
ESZ Webdesign © 2007
Támogatásával