»      Sajti Honlapja      «    »    «  
www.sajti.com - Sajti Honlapja - logo
www.sajti.com



Képek   Szabadidő   Család   Hasznos   Környezet

Korai órák



Kapcsolódó oldalak

Humor »
Családi Pótlék »
Gondolatok »

 


Forradalom az Időszámításban

Európa a Középkor nagy része alatt ( kb. isz 500- 1500-ig) a technikai fejlődés virtuális holtponton volt.  A napórák stílusa fejlődött, de nem jutottak messzebb az ősi egyiptomi minták variálásánál.

Ebben az időben egyszerű napórákat helyeztek el ajtókeretek fölött, hogy a nap közepét és a "négy napnegyedet" azonosítani tudják. A tizedik századra már különféle zseb-napórák használata is elterjedt.  Egy angol modell  az árapályt is mutatta, és különbséget tett az évszakok változásai között.

A 14. század közepén nagy mechanikus órák kezdtek föltűnni több olasz város tornyaiban.  Nincs bizonyítékunk vagy feljegyzésünk ezeknek az óráknak pontosságáról, melyek rendszere súlyok mozgására épült. A mechanizmusnak sokféle változata készült, de egyik sem volt pontos. 

A következő újítás a rugó-alapú órák bevezetése volt 1500 és 1510 között. Ez a nuremberg-i Peter Henlein nevéhez fűződik. A nehéz húzósúlyok lecserélése kisebb (hordozható) órák megjelenését vonta maga után. Attól függetlenül, hogy a rugó lecsavarodásának végső fázisában lassabban járnak, ezek az órák nagy népszerűségre tettek szert a módos emberek között, mert a faliórákkal szemben asztalra helyezhetek voltak.

Pontos mechanikus órák

1656-ban, Christiaan Huygens, egy holland tudós elkészítette az első pendulum órát, melyet a "természetes" lengés, oszcilláció vezérelt. Attól függetlenül, hogy Galileo Galilei kérkedett a pendulum feltalálásával, az oórája nem épült meg haláláig. Huygens pendulumja viszont igen, és kevesebb mint egy percet késett naponta. (Később ezt leredukálta napi 10 másodpercre.)

1675 körül Huygens kifejlesztett egy lendkerék-rugó szerkezetetet, mely még napjainkban is megtalálható egyes karórákban. Ennek az újításnak köszönhetően a 17. századi órák már csak napi tíz percet késtek.1671-ben Londonban William Clement elkezdett órákat építeni az új "horgonyos" vagy "visszalökős" technikával, mely jelentős haladást jelentett, hiszen megszüntette a lengés interferenciáit.

1721-ben George Graham föltalált egy pendulum órát, mely már napi egy másodperces pontossággal járt. A pendulum hossza változott a hőmérsékletváltozásoktól függően.. John Harrison, egy ács és autodidakta órás, finomított Graham hő-kiegyenlítő szerkezetén, és új módszert tett hozzá, a súrlódás csökkentésére. 1761-re épített egy tengeri kronométert, rugóval és lendkerékkel, amely elnyerte az Angol kormány 1714-es díját (több mint kétmillió dollár mai pénzben számolva). A díjat az kaphatta meg, aki meg tudja állapítani a szélességi kört fél fokos eltéréssel a Nyugati Indiákra való hajózás után. Ez csak egy pontos idomérő szerkezettel lehetséges. John Harrison szerkezete pedig a mozgó hajó fedélzetén, szélben-viharban is napi egy-ötvened másodperc pontossággal járt, majdnem olyan tökéletesen, mint egy ingaóra a szárazföldön. Ez az érték pedig majdnem tízszerese volt a szükségesnek.

A következő század finomításai Siegmund Riefler majdem szabad pendulumjához   vezettek, amely már több mint napi egy század másodperc napi pontossággal járt, és szabvány eszköz lett sok  obszervatóriumban.  Az igazi szabad pendulumot   R. J. Rudd vezette be 1898-ban, és több szabad pendulum megépítését inspirálta. Az egyik leghíresdebb, a  W. H. Shortt féle, 1921-ben került bemutatásra. A Shortt óra majdnem azonnal Riefler szerkezetének helyébe lépett az obszervatóriumokban, mint magasabb-rendű időmérő eszköz. Ez az óra két pendulumból áll, egy Slave /alárendelt/  és egy Master/elsorangú/ ingábóll.  Az alárendelt pendulum adja a foingának  az apró lökéseket, melyre annak szüksége van, hogy mozgásban maradjon, és az óra mutatóit is ez hajtja meg. Ennek okán a Foingát nem terhelik olyan mechanikus funkciók, melyek megzavarhatnák regularitását.

Quartz Órák

A Shortt órát a harmincas években fölváltotta a kvarckristály alapú óra, mely olyan pontosságú, amelyet egy pendulum alapú szerkezet meg sem tud közelíteni.

A kvarcórák működése a kvarckristály piezoelektromos tartalmán alapszik. Ha a kristályt elektromos hatásnak teszed ki, megváltozik az alakja. ha ezek után megszorítod vagy meghajlítod, elektromos mezőt hoz létre. A megfelelő áramkörbe kapcsolva az interakció a mechanikai nyomás és az elektromos mező között egy vibrációt hoz létre a kristályban, mely egy konstans elektromos jelet képez, ami pedig tökéletesen alkalmas egy óra számlapjának megjelenítésére.

A kvarckristály jobbnak bizonyult, mert nincs benne mozgó alkatrész, mely megzavarhatná az alapfrekvenciát.  Ez a pontosság elég a mindennapi életünk koordinálásához.  A pontosság egy olyan mechanikai vibráción alapszik, mely kritikusan múlik a kristály alakján. Mivel azonban nincs két teljesen egyforma kristály, nincs is két teljesen azonos frekvencia... Ezért bizonyos feladatokhoz még a kvarcóra sem elég pontos.


previous page   next page

    Powered by
ESZ Webdesign © 2007
Támogatásával